Megdőlt a negatív rekord, soha nem volt még ilyen alacsony a Duna vízszintje
Történelmi mélypontot ért el a Duna vízállása Bajánál, a vízmérce csütörtök reggel mindössze 25 centimétert mutatott, ami a mérések kezdete óta a legalacsonyabb érték – számolt be róla az Időkép nyomán a Telex. Az új negatív rekord 2 centiméterrel múlja alul a korábbi, 2018. október 25-én rögzített 27 centiméteres mélypontot.
Sokan félreértik ezeket az adatokat: a 25 centiméteres vízállás nem azt jelenti, hogy a Duna csupán 25 centiméter mély. A vízügy ugyanis nem a folyó mélységét méri, hanem azt, hogy a vízfelszín milyen magasan van egy évtizedek, akár évszázadok óta használt, állandó mérési nullponthoz képest. Emiatt még negatív vízállás is előfordulhat, miközben a Duna a meder közepén továbbra is több méter mély. A rekordalacsony érték valójában azt jelzi, hogy a folyóban szokatlanul kevés víz folyik, ami már a hajózást, az élővilágot és a vízellátást is egyre komolyabban érinti.
amit a bajaihoz hasonlóan szintén 2018. október 25-én mértek. A jelenség egy országos aszályhelyzet része, amely miatt a Homokhátság lassan félsivataggá változik, a Tisza és a Velencei-tó vízszintje pedig szintén történelmi mélypontokat közelít.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a helyzetet látva azonnali cselekvés szükségességéről beszélt.
A Duna vízjárása az utóbbi években egyre szélsőségesebbé vált. Az, hogy a folyó látványosan apad, nem új jelenség, korábban előfordult, hogy Gödnél mindössze kilenc nap alatt 86 centimétert zuhant a vízszint, a meder egyes részei pedig teljesen szárazra kerültek. Ezek az események előrevetítették, hogy a tartós csapadékhiányos időszakok egyre súlyosabb következményekkel járnak a folyó ökoszisztémájára és a vízgazdálkodásra nézve.
Az országos aszály nemcsak a Dunát sújtja, a Velencei-tó kiszáradása évek óta visszatérő gond, ami szakértők szerint egy mélyebb, rendszerszintű problémát, egyfajta alkalmazkodási válságot jelez. A kormányzat a súlyosbodó helyzetre reagálva egy új klímatörvény megalkotását ígérte, amely a gazdasági és társadalmi szereplők felelősségét is rögzítené a klímavédelem területén. A jogszabálytervezetet ősszel bocsáthatják társadalmi egyeztetésre, ami jelzi, hogy a politika is felismerte a vízhiány kezelésének sürgősségét.