A Föld átlagosan 86 400 másodperc alatt fordul meg a saját tengelye körül. Június 29-én azonban 1,59 ezredmásodperccel gyorsabban fejezte be szokásos 24 órás forgását a bolygónk, ezzel pedig megdöntötte a modern kori történelem legrövidebb napjának rekordját az atomóra feltalálása óta – írja a CNN.
Az előző rekordot 2020. július 19-én dokumentálták, ekkor 1,47 ezredmásodperccel volt rövidebb a nap a szokásosnál.
„Az atomóra egy szabványos mértékegység, amelyet az 1950-es évek óta használnak az idő meghatározására és a Föld forgásának mérésére” – mondta Dennis McCarthy, az amerikai haditengerészeti obszervatórium nyugalmazott időügyi igazgatója, hozzátéve, hogy voltak már sokkal rövidebb napok is a Földön.
A Paleoceanography and Paleoclimatology akadémiai folyóiratban megjelent egyik 2020-as tanulmány szerint, 70 millió évvel ezelőtt egy nap körülbelül 23,5 óráig tartott, a tudósok pedig 1820 óta dokumentálták a Föld forgásának lassulását, ami az elmúlt néhány évben felgyorsult.
A kutatóknak nincs határozott válaszuk arra, hogyan és miért gyorsul a bolygónk forgása, de a lehetséges okok között van a gleccserek izosztatikus egyensúlya és az olvadásuk okozta földmozgás is.
McCarthy szerint a sarkokon a földkéregre nehezedő gleccserek olvadása miatt kisebb nyomás nehezedik az északi és déli féltekére, ami kerekebbé alakítja a Földet, ez a forma pedig gyorsítja a bolygó mozgását. Ez egyesek szerint korrelál a Chandler-ingadozással: a tengely, amelyen bolygónk forog, nincs egy vonalban a Föld szimmetriatengelyével, amely két egyenlő félre osztja a Földet.
Ez enyhe ingadozást okoz a Föld forgásában – fogalmazott McCarthy, aki viszont úgy látja, hogy a Chandler-ingadozás nem befolyásolja a Föld forgási sebességét, mivel az a bolygó alakjának köszönhető.
Ha az alakja megváltozik, az az ingadozás frekvenciáját változtatja meg, nem a forgási frekvenciáját – mondta.
„Ha az ezredmásodpercek gyarapodnak, a tudósok egy szökőmásodperccel előrébb állítják az órát, hogy az idő megfeleljen a földinek"
– mondta. Az EarthSky szerint 1972 óta 27 szökőmásodperc lett hozzáadva az atomórához.
A Föld átlagosan 86 400 másodperc alatt fordul meg a saját tengelye körül. Június 29-én azonban 1,59 ezredmásodperccel gyorsabban fejezte be szokásos 24 órás forgását a bolygónk, ezzel pedig megdöntötte a modern kori történelem legrövidebb napjának rekordját az atomóra feltalálása óta – írja a CNN.
Az előző rekordot 2020. július 19-én dokumentálták, ekkor 1,47 ezredmásodperccel volt rövidebb a nap a szokásosnál.
„Az atomóra egy szabványos mértékegység, amelyet az 1950-es évek óta használnak az idő meghatározására és a Föld forgásának mérésére” – mondta Dennis McCarthy, az amerikai haditengerészeti obszervatórium nyugalmazott időügyi igazgatója, hozzátéve, hogy voltak már sokkal rövidebb napok is a Földön.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
13 ember, 12 milliárd euró: A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzést nyálazott át, és megnevezte Orbán oligarcháit, akik a legtöbbet kaszálták
A brit lap szerint Mészáros Lőrinc és 12 társa uralja a piacot. A vizsgált 42 cég a 2010 előtti arány tizennégyszeresét szerezte meg. Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat.
A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzés adatait elemezve arra jutott, hogy 2010 óta az állami pályázatokon odaítélt összes pénz 14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került. Összehasonlításképp, 2005 és 2010 között ugyanez a kör mindössze egy százalékot nyert el – írta a brit gazdasági lap. A hvg.hu által szemlézett cikk szerint az érintett cégek 2010 óta több mint 28 milliárd euró értékben nyertek el közbeszerzéseket, a kulcsfigurának pedig Mészáros Lőrincet nevezték meg, akihez a többi nyertes is valamilyen módon kapcsolódik.
A belső körhöz sorolták Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt, a kormányfő hegymászótársaként ismert Garancsi Istvánt, az állami reklámpiacot uraló Balásy Gyulát, valamint Szíjj Lászlót, akinek luxusjachtján több kormányzati szereplő is utazott már. Korábban a hálózat tagja volt Simicska Lajos is, de kegyvesztettsége után birodalmát Mészáros és társai vették át.
Tiborcz István a Financial Timesnak reagálva arról beszélt, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Elios-ügyben folytatott nyomozása óta tudatosan távol tartja magát az állami megbízásoktól.
„Meg kellett tanulnom, hogy nem vehetek részt mindenben. Azóta nagy figyelmet fordítottam – és még mindig fordítok – arra, hogy az általam közvetlenül irányított cégek ne vegyenek részt közbeszerzési pályázatokon.”
Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat. A szakértő a verseny nélküli eljárások arányának közelmúltbeli növekedését azzal magyarázta, hogy az érintettek a választások esetleges elvesztésétől tartva igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. „Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy pánikba estek, és az utolsó pillanatban igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. Úgy gondolom, arra számítanak, hogy elveszíthetik a választásokat.”
Az adatokból az is kiderül, hogy miközben a kormány az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítását ígérte, ezek aránya épp a politikailag bekötött cégek körében ugrott meg jelentősen: a nyertes pályázataik 69 százalékánál már csak egyetlen induló volt 2023 óta. Az OLAF egyik illetékese szerint ezek a statisztikák a versenyfeltételek torzulására utalnak.
Az elemzés szerint a 13 üzletember cégei 2010 óta 12 milliárd eurót vettek fel uniós pénzekből fedezett beruházások után. Ebből 700 millió euró már azután érkezett, hogy az Európai Unió a jogállamisági aggályok miatt befagyasztotta a támogatások egy részét. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő szerint ez a szám azt mutatja, hogy a rendszer megtalálja a kiskapukat.
Farley Mesko, a Sayari kockázatelemző cég vezérigazgatója szerint a pályázatokon gyakran nyertek újonnan alapított vagy korábban alvó cégek, amelyek szoros kapcsolatban álltak köztisztséget viselőkkel. Jellemző volt az is, hogy egyes vállalatok azután kezdtek szárnyalni, hogy a belső kör tagjai felvásárolták őket. Az FT arra is kitért, hogy különösen az építőiparban érthetetlen egyes szereplők dominanciája, mivel itt külföldi cégek is versenyezhetnének, hiszen a helyi terepviszonyok ismerete nem kiemelt fontosságú.
Daniel Freund német zöld EP-képviselő árulkodónak tartja ezt a számot, mert arról tanúskodik, hogy a rezsim megtalálja a kiskapukat. Ráadásul hiába ígérte a kormány, hogy visszaszorítja az olyan tendereket, ahol csak egyetlen induló van. A helyzet romlott 2023 óta, a nyertes pályázatok 69%-ánál fordult elő.
A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzés adatait elemezve arra jutott, hogy 2010 óta az állami pályázatokon odaítélt összes pénz 14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került. Összehasonlításképp, 2005 és 2010 között ugyanez a kör mindössze egy százalékot nyert el – írta a brit gazdasági lap. A hvg.hu által szemlézett cikk szerint az érintett cégek 2010 óta több mint 28 milliárd euró értékben nyertek el közbeszerzéseket, a kulcsfigurának pedig Mészáros Lőrincet nevezték meg, akihez a többi nyertes is valamilyen módon kapcsolódik.
A belső körhöz sorolták Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt, a kormányfő hegymászótársaként ismert Garancsi Istvánt, az állami reklámpiacot uraló Balásy Gyulát, valamint Szíjj Lászlót, akinek luxusjachtján több kormányzati szereplő is utazott már. Korábban a hálózat tagja volt Simicska Lajos is, de kegyvesztettsége után birodalmát Mészáros és társai vették át.
Tiborcz István a Financial Timesnak reagálva arról beszélt, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Elios-ügyben folytatott nyomozása óta tudatosan távol tartja magát az állami megbízásoktól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor szerint egyetlen kérdésen múlik minden, a kormány közben két fronton is magyarázkodhat
A politológus szerint a Fidesz a biztonságra épít, miközben Brüsszel és Pozsony is magyarázatot kér a külügytől. A fejlemények a kampány utolsó heteinek stratégiáját boríthatják fel. Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.
Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.
Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.
„A kampányokkal foglalkozó szakirodalom szerint az utolsó hetek nem új témák »építéséről« szólnak, hanem egy téma döntési tengellyé tételéről – elsősorban – a bizonytalanok számára.”
A politológus úgy látja, a mostani választás tétje is ebben a logikában ragadható meg:
„A 2026-os alapkérdés régóta látszik: sikerül-e a Fidesznek átkeretezni a választást biztonsági kérdéssé, vagy az a kormányzásról, a kormányfőről és az ország állapotáról szóló népszavazás lesz.”
Török Gábor összegzése szerint a győzelem kulcsa nem a témák sokaságában rejlik. „Nem az nyer, akinek több témája van, hanem aki képes egyetlen témát a választás döntési tengellyé tenni — és ezt a végén már nagyon nehéz megváltoztatni” – zárja gondolatait.
Török Gábor elméletét a gyakorlatban támasztják alá a mai brüsszeli események, amelyek a kormány által hangsúlyozott biztonsági kérdéseket érintik. Az Európai Bizottság szóvivője ma rendkívül aggasztónak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az orosz titkosszolgálat feltörte a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszereit, és magyarázatot vár a magyar kormánytól. Az Index tudósítása szerint a szóvivő kijelentette:
„Rendkívül aggasztónak tartjuk a magyar külügyminisztérium elleni állítólagos orosz kibertámadásokról szóló jelentéseket. A magyar hatóságok feladata, hogy kivizsgálják ezeket a rendkívül súlyos vádakat.”
Szintén ma reagált a szlovák államfői hivatal is a Szijjártó Péter és orosz kollégája, Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetésre, amelyben a magyar külügyminiszter a szlovák belpolitikáról is beszélt. A szlovák elnöki hivatal a 24.hu-nak küldött válaszában hangsúlyozta, hogy nem kommentálják a magyar külügyminiszter kijelentéseit, de leszögezték: „Szlovákia szuverén állam, és a szlovák állampolgárok szabadon és demokratikusan döntenek arról, hogy ki képviseli őket.”
Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.
Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter konkrétan megnevezte, kiket váltanának le azonnal, ha kétharmados többséget szereznek
A Tisza Párt tervei szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén, annak költségvetéséből hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A kormányra kerülésüket követően azonnal felfüggesztenék a közmédia működését.
Hétfőn az Európai Bizottság hivatalosan tájékoztatást kért a magyar kormánytól azokról a sajtóértesülésekről, amelyek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter uniós tanácsüléseken elhangzott bizalmas információkat oszthatott meg orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.
A nemzetközi vihart kavaró ügyre Magyar Péter is reagált nyíregyházi fórumán, ahol hazaárulásnak nevezte a kormány lépéseit. A Tisza Párt elnöke szerint kétharmados felhatalmazásra van szükség a rendszerváltáshoz, hogy „minél gyorsabban és fájdalommentesebben, minél kevesebb jogászkodással” szabadíthassák ki az országot az „Orbán-bábok” kezéből.
Úgy fogalmazott, „minden pozíciót elfoglaltak, mindenhol Orbán és Putyin bábjai ülnek”. Szerinte ha a jelenlegi kormány marad, „tulajdonképpen az Unió fog kilépni belőlünk”, Magyarország pedig orosz gyarmat lesz. A teret megtöltő tömeg a felvételek alapján azt skandálta: „Ruszkik haza!” – írta a 444.hu.
Magyar Péter felvázolta, hogy kétharmados győzelem esetén módosítanák az alaptörvényt, és eltávolítanák a kulcspozíciókból Sulyok Tamás köztársasági elnököt, Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, és Senyei György Barnát, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Leváltanák Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, valamint Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét és a testület többi tagját is. A listán szerepelt továbbá Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettese, valamint a médiahatóság vezetője.
A Tisza Párt tervei szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén, annak költségvetéséből hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A kormányra kerülésüket követően azonnal felfüggesztenék a közmédia működését a pártatlanság garantálásáig, és legfeljebb nyolc évben korlátoznák a miniszterelnöki pozíció betöltését.
Hétfőn az Európai Bizottság hivatalosan tájékoztatást kért a magyar kormánytól azokról a sajtóértesülésekről, amelyek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter uniós tanácsüléseken elhangzott bizalmas információkat oszthatott meg orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.
A nemzetközi vihart kavaró ügyre Magyar Péter is reagált nyíregyházi fórumán, ahol hazaárulásnak nevezte a kormány lépéseit. A Tisza Párt elnöke szerint kétharmados felhatalmazásra van szükség a rendszerváltáshoz, hogy „minél gyorsabban és fájdalommentesebben, minél kevesebb jogászkodással” szabadíthassák ki az országot az „Orbán-bábok” kezéből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Székestül kizuhant a légiutas-kísérő a gépből, így élte túl a New York-i reptéri tragédiát, amelyben a gép pilótája és másodpilótája is életét vesztette
Az Air Canada Express Montrealból érkező járata ütközött egy tűzoltóautóval leszállás közben a LaGuardia reptéren. A baleset után a repülőtér forgalmát órákra leállították, a hatóságok vizsgálatot indítottak.
Vasárnap késő este a New York-i LaGuardia repülőtér kifutópályáján ütközött össze az Air Canada Express Montréalból érkező járata egy tűzoltóautóval. A Bombardier CRJ-900-as típusú gépen 72 utas és négyfős személyzet tartózkodott. A balesetben a gép pilótája és másodpilótája is életét vesztette.
Hétfőn nyilvánosságra került a légiforgalmi irányítás hangfelvétele, amelyen hallható, ahogy az irányító többször is megállásra szólítja fel a kifutópályára tévedt járművet. A felvételen egy ponton az irányító azt mondja: „Elcsesztem.” A járatot üzemeltető Jazz Aviation közleményben erősítette meg a baleset tényét és az utasok, valamint a személyzet számát, írja a légitársaság hivatalos oldala.
Kathryn Garcia, a New York-i és New Jersey-i kikötői hatóság ügyvezető igazgatója szerint negyvenegy embert szállítottak kórházba. Hétfő reggelre harminckettőt már kiengedtek közülük, a többiek súlyosan megsérültek. A baleset miatt a repülőteret lezárták, a forgalom csak hétfőn kora délután indulhatott újra korlátozásokkal.
A kikötői hatóság közlése szerint a tűzoltóautó egy másik incidensről tartott visszafelé este tizenegy óra negyven perc körül, amikor a kifutópályára hajtott. Néhány perccel később, 23:47-kor a 160-200 km/órás sebességgel leszálló repülőgép nekiütközött. Az esetről készült videón látszik, ahogy a gép orra kettétöri a járművet.
Az ütközés erejétől a gép padlóján lyuk keletkezett, amin az egyik légiutas-kísérő a székéhez kötve kiesett a kifutópályára. A nőt élve, súlyos, de nem életveszélyes sérülésekkel találták meg. A tűzoltóautóban ülő őrmester és egy tiszt végtagtörésekkel úszta meg az esetet.
A baleset körülményeit a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Bizottság és a Szövetségi Légügyi Hivatal vizsgálja. A szakértők elemzik a gép feketedobozainak adatait, a légiforgalmi irányítás felvételeit és a radaradatokat. A vizsgálat kulcskérdése, hogy a tűzoltóautó kapott-e engedélyt a kifutópálya keresztezésére.
Vasárnap késő este a New York-i LaGuardia repülőtér kifutópályáján ütközött össze az Air Canada Express Montréalból érkező járata egy tűzoltóautóval. A Bombardier CRJ-900-as típusú gépen 72 utas és négyfős személyzet tartózkodott. A balesetben a gép pilótája és másodpilótája is életét vesztette.
Hétfőn nyilvánosságra került a légiforgalmi irányítás hangfelvétele, amelyen hallható, ahogy az irányító többször is megállásra szólítja fel a kifutópályára tévedt járművet. A felvételen egy ponton az irányító azt mondja: „Elcsesztem.” A járatot üzemeltető Jazz Aviation közleményben erősítette meg a baleset tényét és az utasok, valamint a személyzet számát, írja a légitársaság hivatalos oldala.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
