HÍREK
A Rovatból

Megáldották Novák Katalint ünnepélyes beiktatásán

A szertartáson részt vett mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Áder János leköszönt államfő.


Ökumenikus istentiszteletet tartottak Novák Katalin államfői beiktatása előtt szombat délelőtt Budapesten, a Kálvin téri református templomban.

Az istentiszteleten megáldotta Novák Katalint Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Arszeniosz Kardamákisz, Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája, Najla Kassab, a Református Egyházak Világközösségének elnöke és Balog Zoltán.

A szertartáson részt vett mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Áder János leköszönt államfő.

Fotókon az istentisztelet:

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében arról beszélt: ez az első alkalom, hogy katolikusok, reformátusok, evangélikusok "a zsidó felekezet szombati imájától kísérve", a hívők közösségében kérik Isten áldását az ország első polgárára.

Ehhez szükség volt a megválasztott köztársasági elnök "bátorságára és alázatára", és arra, hogy "újra és újra, tisztségtől, hivataltól függetlenül keresse Krisztus útját" - mondta a református püspök.

Balog Zoltán azt kérte, hogy legyen ez egy új "magától értetődőség" Magyarországon, ahol az alaptörvény kimondja a magyar állam keresztény megalapozottságát, és az állam minden szervének kötelességévé teszi az ország keresztény kultúrájának védelmét.

A református püspök kiemelte: egyszerre kell a legnagyobb vakmerőség és a legnagyobb alázat ahhoz, hogy az ember életének bármely pillanatában fel merje tenni a kérdést: "mit mond nekem most Isten?".

Ennél már csak ahhoz kell nagyobb merészség, hogy ugyanezt "együtt kérdezzük meg egy egyház, egy nemzet közösségében" - vélekedett.

Ezért "minősített pillanat és alkalom", hogy amikor Magyarország köztársasági elnöke ünnepélyesen elfoglalja hivatalát, "együtt, közösségben, istentiszteleten tehetjük fel minden bibliai ember alapkérdését: mit akarsz, Uram, Istenem, hogy cselekedjem?" - fogalmazott.

Balog Zoltán szólt arról: a hívő ember azzal a bizalommal fordul a Bibliához, hogy "abban benne van a sorsunk" és a világ sorsa. Nem úgy, mint megfejtendő orákulum, hanem mint Isten szeretetéből fakadó akarata. Ez nem jelent egzakt választ minden helyzetben, de mindig éltető és életet adó forrás. Megadja a szükséges erőt, az emberi erőforrást a kétértelműségek és ellentmondások világában a helytálláshoz, ahhoz a magatartáshoz és cselekvéshez, mely megfelel Isten akaratának és "így életünk lényegének és céljának".

A református püspök Pál apostolt idézve hangsúlyozta: "Isten azoknak, akik őt szeretik, mindent javukra fordít". De akinek nem kizárólag a saját élete a fontos, annak nemcsak személyes bátorítás és garancia ez az üzenet. Istent szeretni ugyanis csak úgy lehet teljesen, ha "azokat is szeretjük, akiket ránk bízott".

Az Istent szerető vezető "szeretetteljes aggodalommal tekint mindenre", ami Isten teremtményeivel történik - mondta hozzátéve, az ilyen vezetőnek kötelessége ellenállni azoknak, akik hatalmuk érdekében áldozzák fel mások biztonságát, jövőjét és életét.

Kitért arra: Isten ígérete az, hogy a pusztulás, a halál felé tartó embert ő szabadítja meg, ő formálja át és teremti újra. Akiket pedig "kiválasztott, elhívott és megigazított", azok az eszközei lesznek ebben a munkában. Nem fölényes és elkülönült erkölcsi elitként szemlélik a többieket, a világot, hanem "együtt szenvednek vele", miközben bíznak Isten lelkében, mely a szükséges pillanatban ott áll mellettük és segítségükre siet, hogy éppen azt mondják, tegyék, amire szüksége van a rájuk bízott embereknek, nemzetnek, országnak, egyháznak.

Az "Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak" - fogalmazott Balog Zoltán.

Novák Katalint március 10-én választotta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés, ő a hatodik államfő a rendszerváltás óta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Von der Leyen meghúzta a vörös vonalakat: Brüsszelnek három alapvető feltétele van Trump ukrán béketervéhez
Az amerikai javaslat szerint Ukrajna lemondana a Donbaszról, és haderejét is korlátozná. Trump elnök csütörtökig adott határidőt Kijevnek a válaszra.


Vasárnap tárgyalóasztalhoz ültek Genfben Európa, az Egyesült Államok és Ukrajna magasrangú vezetői. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G20-csúcs után közleményben közölte, hogy bár egy megállapodásnak véget kell vetnie az öldöklésnek, az nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait.

Kiemelték, hogy az EU-nak három alapvető elvárása van:

  • a határokat nem lehet erővel megváltoztatni;
  • Ukrajna haderejének méretét nem korlátozhatják úgy, hogy az védtelenné tegye egy későbbi támadással szemben;
  • és az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a béke szavatolásában.
„Bármely hiteles és fenntartható béketervnek mindenekelőtt meg kell állítania az öldöklést és véget kell vetnie a háborúnak, miközben nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait”

– mondta az Európai Bizottság elnöke. A bizottsági elnök szerint Ukrajna az európai utat választotta, és szuverén országként joga van megválasztani a saját sorsát.

A vita alapja egy 28 pontos amerikai keretjavaslat, amelyet európai fővárosokban is bemutattak. A kiszivárgott vázlat szerint Ukrajna lemondana a Donbasz egészéről, haderejét a jelenlegi körülbelül 880 ezerről 600 ezer fősre csökkentené, és elengedné a NATO-csatlakozás tervét. Cserébe egy külön biztonsági megállapodás garantálná, hogy egy jövőbeli orosz támadás az egész transzatlanti közösség biztonságát fenyegeti, bár ez nem jelentene automatikus katonai beavatkozási kötelezettséget. Az amerikai kormány azóta részben kihátrált a terv mögül, Donald Trump elnök szombaton úgy fogalmazott, a javaslat „nem az utolsó ajánlatom”, ugyanakkor november 27-ig, csütörtökig határidőt adott Kijevnek a válaszra. Hozzátette, ha Volodimir Zelenszkij nem fogadja el a csomagot, „akkor harcolhat tovább, amíg csak a kis szíve bírja.”

Az európai vezetők már a G20 johannesburgi csúcstalálkozója mellett kiadott közleményükben jelezték, hogy a tervezet „alapot adhat”, de „további munkára szorul”. Kijev hivatalos álláspontja is egyértelmű.

„Soha, semmilyen formában nem ismerjük el az ideiglenesen megszállt ukrán területeket oroszként. Földünk nem eladó”

– jelentette ki Hrisztina Hajovisin, Ukrajna helyettes ENSZ-nagykövete. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében az ország egyik legnehezebb pillanatáról beszélt, és kijelentette: „Az igazi, ‘méltóságteljes’ béke mindig ‘garantált biztonságon és igazságon’ alapul.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Fotó: Magyar Péter a konyhában is odatette magát, megmutatta, mivel lepte meg fiait
A Tisza Párt elnöke a vasárnap délutánt a gyerekeivel töltötte. A nagymama receptje alapján készülő sütemény mellett a kormánypártnak is üzent.


Süteménykészítés közben üzent a Fidesznek Magyar Péter vasárnap délután, miután a kormánypárt bejelentette, mikor dönt a 2026-os jelöltjeiről. A Tisza Párt elnöke a Facebookon osztott meg egy fotót arról, hogy éppen habos almást süt a gyerekeinek, a nagymamája receptje alapján.

A képhez fűzött bejegyzésben úgy fogalmazott:

„Most, hogy kiderült, hogy a Fidesznek se programja, se jelöltjei nincsenek, van egy kis időm a srácoknak sütni habos almást a nagymamám receptje szerint.”

Magyar Péter ezzel arra a szombati hírre reagált, hogy a Fidesz választmányi elnöksége a közmédiával közölte: a párt a 2026-os országgyűlési választás 106 egyéni képviselőjelöltjéről jövő januárban dönt. Ez a menetrend követi a korábbi gyakorlatot, 2022-ben is január végén véglegesítették a jelöltek listáját. A kormánypárti oldalon magabiztosságot sugallnak.

„2010 óta minden országos választást megnyertünk, pontosan tudjuk, hogy mit kell tenni a hazánkért. A magyarok újra és újra bizalmat szavaztak nekünk” – fogalmazott korábban a Fidesz felkészüléséről Kubatov Gábor pártigazgató.

Nem ez az első alkalom, hogy a Tisza Párt elnöke a konyhából jelentkezik: rendszeresen posztol vasárnapi sütéseiről, korábban beszámolt már arról is, hogy gyermekeivel palacsintát készített, vagy épp koktélt kevert.

Mindeközben a Tisza Párt egy nyílt, előválasztáshoz hasonló folyamatban szűkíti a lehetséges jelöltjeinek körét a 106 egyéni körzetben.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Orosz kívánságlistának” nevezték, most az amerikai külügyminiszter bejelentette: változtatnak a béketerven
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint ez volt az eddigi legjobb nap a tárgyalásokon. A genfi egyeztetés után máris jönnek a módosítások a vitatott javaslaton.


Bár Európában és Washingtonban is sokan Oroszország kívánságlistájának tartják az amerikai béketervet, a november 23-i genfi tárgyalás után az amerikai külügyminiszter az eddigi legeredményesebb napról beszélt. Marco Rubio közölte, hogy

az ukrán küldöttséggel folytatott egyeztetés után módosítják a vitatott tervezetet.

Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak szintén „nagyon eredményes első ülésről” számolt be, és jelezte, hogy még vasárnap sor kerül egy második egyeztetésre is. Rubio szerint a felek pontról pontra áttekintették a 28 pontos amerikai javaslatot, írta a SkyNews.

„Dolgozunk rajta, néhány változtatást, igazítást végzünk, hogy közelebb kerüljünk egy olyan megoldáshoz, ami Ukrajnának és nyilvánvalóan az Egyesült Államoknak is megfelel”

– mondta.

Az európai vezetők ugyanakkor nyíltan jelezték, hogy a jelenlegi vázlat számukra elfogadhatatlan.

Ahogy már írtunk róla, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke három alapelvet sorolt fel, amelyekhez ragaszkodnak: „a határok nem változhatnak erőszakkal, nem lehet olyan korlátokat szabni az ukrán haderőnek, amelyek kiszolgáltatottá teszik az országot a jövőbeni támadásokkal szemben, és az Európai Unió központi szerepének teljes mértékben meg kell jelennie a béke biztosításában”.

Több amerikai szenátor is azt állította, hogy a kiszivárgott szöveg valójában egy „orosz kívánságlista”, amely jutalmazza az agressziót.

„Sem etikai, sem jogi, sem erkölcsi, sem politikai indoka nincs annak, hogy Oroszország igényt tart Kelet-Ukrajnára” – mondta Angus King független szenátor. Az amerikai külügyminisztérium és Rubio is cáfolta a vádakat, hangsúlyozva, hogy a javaslatot az amerikaiak dolgozták ki, de orosz és ukrán észrevételeket is tartalmaz.

A diplomáciai feszültséget növelte Donald Trump amerikai elnök bejegyzése, amelyben azt írta, Ukrajna vezetése „nulla hálát” mutatott az amerikai erőfeszítésekért.

Erre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy külön nyilatkozatban reagált, amelyben kifejezetten megköszönte „minden amerikai szívnek” a támogatást, külön is megemlítve a Javelin-rakétákat. Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy a terv jelenlegi formája Ukrajnát „szabadság, méltóság és igazság nélkül” hagyná.

A vitatott békejavaslat lényege, hogy Ukrajnának jelentős területi engedményeket kellene tennie, a Donbász egésze és a Krím orosz kézen maradna. Emellett fel kellene adnia a NATO-csatlakozási szándékát, haderejét pedig egy meghatározott létszám – sajtóhírek szerint 600 ezer fő – alatt kellene tartania.

Cserébe homályos biztonsági garanciákat és a szankciók enyhítését ígérik. Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözölte a washingtoni tervet, amely szerinte „alapot képezhet egy végső békerendezéshez”.

A genfi tárgyalások a nap folyamán folytatódnak, ahol az amerikai fél beépítheti az ukrán észrevételeket a javaslatba. Trump korábban november 27-ét jelölte meg határidőként, de a Fehér Ház jelezte, hogy ez nem tekinthető „végső ajánlatnak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Semjén Zsolt: Több ezer templomot újítottunk fel, és egyikből sem lesz mecset vagy bevásárlóközpont
A miniszterelnök-helyettes Hajdúdorogon beszélt a gigantikus egyházi felújítási programról. Azt is elmondta, a keresztény identitásunk támadás alatt áll az EU-ban.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 23.



A Kárpát-medencében felújított 3800 és újonnan felépített 200 templom egyikéből „sem lesz se mecset, se bevásárlóközpont” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap Hajdúdorogon. A miniszterelnök-helyettes annak apropóján beszélt, hogy megáldották a 320 millió forint kormányzati és egyházi forrásból megújult görögkatolikus székesegyházat, írta az MTI.

A politikus szerint a templom a nem vallásos emberek számára is a keresztény civilizáció jelképe, iránytűje és „felkiáltójele”. Kiemelte, a kormány teljesítette vállalását, és valamennyi történelmi egyház püspöki széktemplomát felújította.

Semjén Zsolt adatai szerint a templomok mellett felújítottak 2200 plébániát és parókiát, 400 egyházi iskolát és 400 óvodát, amiből 200 vadonatúj.

A miniszterelnök-helyettes szerint ma Magyarországon a közoktatás húsz százaléka, a felsőoktatás tíz százaléka, a szociális ellátásnak több mint 50 százaléka, a gyerekvédelemben a nevelőszülői hálózatnak pedig 98 százaléka egyházi.

„Együtt vagyunk állam és egyház, mert egyszerre vagyunk polgárai a hazánknak, és tagjai az egyházunknak” – mondta.

A politikus szerint a mai Európai Unióban „keresztény identitásunk támadás alatt van”, ami a „mainstream ideológiában keresztény gyökereink megtagadásában, és az iszlám inváziónak való behódolásban” nyilvánul meg.

Hozzátette: „Fontos tudatosítani, hogy keresztény civilizációnk alapját jelentő személy fogalma – amin az emberi jogok alapulnak – a keresztény teológiából ered.” Kocsis Fülöp érsek-metropolita a székesegyház megáldásakor arról beszélt, a „gyermekeket be kell vezetni a templomba, hogy iránytű és útmutató legyen”.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET: