HÍREK
A Rovatból

Még mindig nem tudni, mennyit bért kapnak a pedagógusok februártól

Nemsokára utalni kellene a béreket, de senki sem tudja, kinek és mennyit. Az elvileg jelentős béremelést előíró rendelet egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.


E hó harmincadikáig kellene megkapniuk a megemelt béreiket is tartalmazó új munkaszerződéseiket a tanároknak, ám az ezt szabályozni hivatott kormányrendeletekből épp azok a részletek maradtak ki, amelyek az illetmények pontos megállapításához szükségesek lennének – derül ki a Népszava cikkéből.

A kormányrendelet ugyan rögzítette, hogy melyek azok a minimumösszegek, melyeket az egyes fokozatoknál meg kell kapniuk a pedagógusoknak az átlagosan 32,2 százalékos bértömeg-emelésből,

azonban az, hogy a bértömeget hogyan, milyen szempontok alapján kell felosztani pontosan, nem került bele a rendeletbe.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának elmondta, hogy a Belügyminisztériummal történt legutóbbi egyeztetésen szóban arról kaptak tájékoztatást, hogy a tankerületi intézményekben „lehetőleg” mindenki a tavaly novemberi béréhez viszonyítva kap majd emelést, ami csak a gyakornokoknál jelent 32,2 százalékos többletet. Pedagógus I. fokozatban 31,2 százalékot, Pedagógus II-nél 29,1 százalékot, mesterpedagógus kategóriában 21,2 százalékot, a kutatótanároknál pedig 19 százalékot jelent minimálisan az emelés.

A gond csupán az, hogy mivel a rendeletben maradtak még tisztázandó kérdések, a pedagógusok január nyolcadika óta úgy dolgoznak, hogy fogalmuk sincs, mennyi pénzt visznek haza február elején. Korábban azt ígérték, hogy ezen a héten összehívják az iskolaigazgatókat, de ez nem történt meg.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár aláírásával eljutott egy tájékoztató levél a Népszavához, de abból is csak annyi derül ki, hogy az új munkaszerződéseket a tankerületi központokban állítják ki,

az igazgatóknak pedig annyi lesz a dolguk, hogy átvegyék és kiosszák azokat a tanárok között.

Az állami óvodák esetében más a helyzet, mert ott az önkormányzatok a fenntartók, azonban a munkáltatói jogokat, az iskolákkal ellentétben az intézményvezetők gyakorolják, vagyis joguk van a bérek megállapításában is.

A kormányrendeletben viszont semmi útmutatás nincsen azt illetően, hogy az óvodapedagógusok béremelésénél hogyan kell eljárni.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke és Gödöllő polgármestere a Népszavának azt nyilatkozta, hogy a héten az Államkincstár utalta a a gödöllői óvodapedagógusok béremelésére fordítható összeget, de az önkormányzattal előzetesen senki nem egyeztetett, így egyelőre nem tudják, hogy az összeg pontosan mekkora béremelésre elegendő, és milyen szempontok szerint kell szétosztani, továbbá a technikai dolgozók béremelésére jut-e, noha itt is február elején már meg kellene kapni a béreket az érintetteknek.

A szakképzésben dolgozók béremelése körül is legalább ennyi bizonytalanság van. Mivel őket a Munka törvénykönyve szerint foglalkoztatják, így nincs szükség arra, hogy a béremelésüket kormányrendelet szabályozza, szerdán mégis megjelent egy kormányhatározat, amely szerint

az oktatók havi bére el kell érje legalább a bruttó 581.680 forintot.

Azonban azt, hogy pontosan ez mit jelent, nem részletezték. Nagy Erzsébet szerint hanyag és igénytelen a minisztériumi határozat. Nem érthető az sem, mi az oka annak, hogy a szakképzésben oktatók bérének minimumát a fenti összegben határozták meg, de az sem, hogy egy adott intézményen belül hogyan alakulnak a bérek. Ráadásul, amíg a köznevelésben dolgozóknál a nevelési-oktatási munkát segítő pedagógus végzettségű munkatársak is kapnak béremelést, addig a szakképzésnél csak az oktatóknak jár ugyanez, ami Nagy szerint bérfeszültséghez fog vezetni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Kitől félsz, Gulyás Gergő?” – megszólalt Magyar Péter, miután a miniszter lehülyézte a tiszás jelölteket a kormányinfón
A TISZA Párt elnöke szerint a Fidesz vezetői gyávák elindulni egyéniben a jövő évi országgyűlési választáson. „Próbálnak felkerülni Orbán listájára, mint valami mentőcsónakba" – írta Facebook-oldalán.


„A TISZA minden vezetője és ismert arca elindul a belső jelöltállításon és megmérettetné magát egyéniben is a jövő áprilisi választáson. Eközben a Fidesz vezetői gyávák elindulni és próbálnak felkerülni Orbán listájára, mint valami mentőcsónakba...Vajon mitől félnek?” - írta Facebook-oldalán.

„Bátorság, Elvtársak, bátorság! Kitől félsz, Gulyás Gergő? Kitől félsz, Kubatov Gábor? Kitől félsz, Lázár János? Kitől félsz, Rogán Antal? Kitől félsz, Kósa Lajos? Kitől félsz, Németh Szilárd? Kitől félsz, Szijjártó Péter? Kitől félsz, Orbán Viktor? Az emberektől?”

- kérdezte posztjában a Tisza Párt elnöke.

Magyar Péter nem sokkal azután posztolta ezt, hogy Gulyás Gergely a kormányinfón beszélt a tiszás képviselőjelöltekről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, szerint még a „Tisza Párt elnöke is meg van győződve arról, hogy a saját jelöltjeik olyan hülyék, hogy egy mondatot sem mondhatnak a nyilvánosság előtt”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Politico: Trump addig nem hívja meg Zelenszkijt a Fehér Házba, amíg alá nem ír egy békemegállapodást
A Politico értesülései szerint az amerikai kormány el akarja érni egy megállapodás aláírását, csak ezt követően hajlandó tárgyalni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Azt közölték, a végleges béketerv tartalmazni fogja ezeket.


Donald Trump amerikai elnök addig nem hívja meg újra a Fehér Házba Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amíg az alá nem ír egy békemegállapodást az orosz–ukrán háború lezárásáról – írta a Politico több, a folyamatokra rálátó forrásra hivatkozva. Az értesülés szerint a Trump-adminisztráció mindenekelőtt egy megállapodás aláírását akarja elérni, és csak ezt követően hajlandó tárgyalni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról.

Az amerikai kormányzat a hírre reagálva leszögezte, hogy a végleges béketerv tartalmazni fogja a garanciákat.

„A Trump-adminisztráció többször is nyilvánosan és privát keretek között is megerősítette, hogy minden megállapodásnak teljes körű biztonsági garanciákat és elrettentő hatást kell nyújtania Ukrajna részére”

– jelentette ki a Fehér Ház szóvivője.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy keddi egyeztetésen igyekezett megnyugtatni az európai tisztviselőket, mondván, Trump hosszú távú garanciákban gondolkodik, amelyek megakadályoznának egy jövőbeli orosz támadást. Azt Rubio is elismerte, hogy ukrán részről a nyugati biztonsági garanciák biztosítása jelenti a békekötés sarokkövét.

Az amerikai kezdeményezésű, eredetileg 28 pontos béketerv-vázlat korábbi verziója több, Moszkvának kedvező elemet tartalmazott. Ilyen volt például a Donbasz egyes részeinek feladása, Ukrajna NATO-tagságának elvetése és a hadsereg méretének korlátozása. Ezt a csomagot később európai és ukrán visszajelzések alapján 19 pontra szűkítették és finomhangolták, de a kezdeti változat komoly bírálatokat váltott ki. A háttérben zajló egyeztetésekről sokat elárul, hogy a Reuters szerint a korábbi amerikai tervet egy orosz „non-paper”, vagyis egy nem hivatalos javaslatcsomag is befolyásolta.

A helyzetet tovább bonyolította, amikor szerdán a Bloomberg nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát. Ebben Trump különmegbízottja, Steve Witkoff tanácsokkal látta el Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadót azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin milyen gesztusokkal nyerhetné el Trump bizalmát. A kiszivárgás után demokrata és republikánus politikusok is bírálták a megközelítést, a Fehér Ház és Trump azonban „standard” tárgyalási technikának nevezte az eljárást.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Mindig örömmel fogadjuk” - Ezt üzente Putyin Orbánnak, aki pénteken Moszkvába utazhat
A kedves szavak mögött komoly üzleti érdekek húzódhatnak meg. A paksi atomerőmű több ezer milliárd forintos bővítése is napirenden lehet.


Egy nappal Orbán Viktor feltételezett pénteki moszkvai útja előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön jelezte, hogy a magyar miniszterelnököt szívesen látják Oroszországban. Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Putyin újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a Kreml kapcsolatban áll a magyar féllel egy lehetséges találkozó ügyében.

„Ha Orbán miniszterelnök lehetségesnek tartja, hogy elfogadja a meghívásunkat, mindig örömmel fogadjuk”

– fogalmazott az orosz elnök. A kijelentés egy nappal azelőtt hangzott el, hogy több magyar és orosz sajtóorgánum is arról írt, Orbán Viktor pénteken Moszkvába utazhat Putyinnal tárgyalni. Ezt az információt a magyar kormány eddig hivatalosan nem erősítette meg. Putyin méltatta Orbánt, akit olyan politikusnak nevezett, aki „a realitásokat látja, és ezek alapján határozza meg a politikai álláspontját”.

A lehetséges találkozó egy olyan időszakban jöhet létre, amikor az ukrajnai háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések új szakaszba léptek. Putyin csütörtökön maga is utalt arra, hogy a Genfben egyeztetett amerikai–ukrán szövegtervezet „alapul szolgálhat” egy jövőbeli megállapodáshoz, bár ezzel párhuzamosan megkérdőjelezte az ukrán vezetés legitimitását.

A kétoldalú magyar–orosz napirenden eközben több sürgető téma is szerepel, köztük az energetikai együttműködés és a paksi atomerőmű bővítése. A Roszatom a közelmúltban megkapta a Paks II. projekt első betonjának öntéséhez szükséges dokumentumokat, a fő építési fázis pedig a tervek szerint 2026 februárjában kezdődhet. A projektet egy 10 milliárd eurós orosz hitel (mai árfolyamon körülbelül 3850 milliárd forint) és 2,5 milliárd eurós magyar költségvetési hozzájárulás (körülbelül 960 milliárd forint) finanszírozza. Múlt pénteken az Egyesült Államok általános engedélyt adott ki, amely lehetővé tesz bizonyos, Paks II.-höz kapcsolódó tranzakciókat, kivételt képezve a szélesebb körű orosz szankciók alól.

Orbán Viktor legutóbb tavaly július 5-én járt Moszkvában, a látogatás akkor komoly diplomáciai vihart kavart az Európai Unión belül. Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy a magyar miniszterelnök kizárólag Magyarországot képviseli, nem az EU-t. „Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása kizárólag Magyarország és Oroszország kétoldalú kapcsolatainak keretében zajlik. A magyar miniszterelnök tehát semmilyen formában nem képviseli az EU-t” – állt Josep Borrell, az EU külügyi főképviselőjének közleményében.

A magyar kormány ezzel szemben a párbeszéd fenntartásának fontosságát hangsúlyozta. „Lassan Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, aki mindenkivel tud beszélni” – mondta Orbán Viktor a tavaly júliusi találkozón Putyinnak. A miniszterelnök korábban többször is arról beszélt, hogy az orosz energiahordozókról történő leválás „gazdasági katasztrófa” lenne Magyarország számára, és a kormány a nemzeti szuverenitásra és a geopolitikai realitásokra hivatkozva védi az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megtörtént, amire 1952 óta nem volt példa: 9,5 millió alá esett Magyarország népessége
A KSH friss adatai szerint csak idén több mint 42 ezerrel lettünk kevesebben. A természetes fogyás mértéke ezzel átlépte a lélektani határt.


1952 óta először 9,5 millió fő alá csökkent Magyarország népessége. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett előzetes adatai szerint január és október között 42 444 fős természetes fogyás következett be, ami a január 1-i 9 539 502 fős induló létszámot a lélektani határ alá vitte.

A hivatal közlése szerint októberben 5979 gyermek született és 10 333-an haltak meg, így a halálozások száma 4354 fővel haladta meg a születésekét. A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,31–1,32-re süllyedt az egy évvel korábbi 1,39-ről.

Korábban nem fordult elő, hogy egy 31 napos hónapban 6 ezer alá essen a születésszám, idén azonban márciusban, májusban és októberben is ez történt.

A tavaly október és idén szeptember közötti 12 hónapban 73 547 gyermek született, ami 6,6 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző egy évben. Ugyanezen időszak alatt 125 695-en haltak meg, a természetes fogyás így 52 148 fő volt.

„Egyrészt folyamatosan csökken és csökkenni is fog a szülőképes korban lévő nők száma, másrészt – és ez a fontosabb –, hogy visszaesik a párkapcsolatban élő nők termékenysége” – mondta még szeptemberben az Infostartnak Spéder Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem tanára.

A kormány a demográfiai helyzetre korábban egy sor családpolitikai intézkedéssel reagált. A kabinet bejelentette a családi adókedvezmény kétlépcsős duplázását, a csed és a gyed személyi jövedelemadó-mentességét, valamint a háromgyermekes, majd később a kétgyermekes édesanyák adómentességét. A kormányzati kommunikáció szerint az intézkedésekkel egy kétgyermekes család havi 189 ezer forinttal, egy háromgyermekes pedig 307 ezer forinttal juthat több pénzhez.

Az ellenzéki oldalon a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter augusztusban hirdette meg programját, amely szerint kormányra kerülésük esetén 2035-ig megállítanák a népességfogyást, 2050-re pedig az a cél, hogy a magyarság lélekszáma újra tízmillió fölött legyen. Mint fogalmazott, „ez nem számháború, ez életprogram”.

A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója előzetes adatokat közöl, amelyeket a nemzetközi vándorlás későbbi adatai még módosíthatnak, de ez a korrekció az elmúlt években jellemzően csak néhány száz fős eltérést jelentett havonta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk