HÍREK
A Rovatból

Még mindig nem tudni, mennyit bért kapnak a pedagógusok februártól

Nemsokára utalni kellene a béreket, de senki sem tudja, kinek és mennyit. Az elvileg jelentős béremelést előíró rendelet egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.


E hó harmincadikáig kellene megkapniuk a megemelt béreiket is tartalmazó új munkaszerződéseiket a tanároknak, ám az ezt szabályozni hivatott kormányrendeletekből épp azok a részletek maradtak ki, amelyek az illetmények pontos megállapításához szükségesek lennének – derül ki a Népszava cikkéből.

A kormányrendelet ugyan rögzítette, hogy melyek azok a minimumösszegek, melyeket az egyes fokozatoknál meg kell kapniuk a pedagógusoknak az átlagosan 32,2 százalékos bértömeg-emelésből,

azonban az, hogy a bértömeget hogyan, milyen szempontok alapján kell felosztani pontosan, nem került bele a rendeletbe.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának elmondta, hogy a Belügyminisztériummal történt legutóbbi egyeztetésen szóban arról kaptak tájékoztatást, hogy a tankerületi intézményekben „lehetőleg” mindenki a tavaly novemberi béréhez viszonyítva kap majd emelést, ami csak a gyakornokoknál jelent 32,2 százalékos többletet. Pedagógus I. fokozatban 31,2 százalékot, Pedagógus II-nél 29,1 százalékot, mesterpedagógus kategóriában 21,2 százalékot, a kutatótanároknál pedig 19 százalékot jelent minimálisan az emelés.

A gond csupán az, hogy mivel a rendeletben maradtak még tisztázandó kérdések, a pedagógusok január nyolcadika óta úgy dolgoznak, hogy fogalmuk sincs, mennyi pénzt visznek haza február elején. Korábban azt ígérték, hogy ezen a héten összehívják az iskolaigazgatókat, de ez nem történt meg.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár aláírásával eljutott egy tájékoztató levél a Népszavához, de abból is csak annyi derül ki, hogy az új munkaszerződéseket a tankerületi központokban állítják ki,

az igazgatóknak pedig annyi lesz a dolguk, hogy átvegyék és kiosszák azokat a tanárok között.

Az állami óvodák esetében más a helyzet, mert ott az önkormányzatok a fenntartók, azonban a munkáltatói jogokat, az iskolákkal ellentétben az intézményvezetők gyakorolják, vagyis joguk van a bérek megállapításában is.

A kormányrendeletben viszont semmi útmutatás nincsen azt illetően, hogy az óvodapedagógusok béremelésénél hogyan kell eljárni.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke és Gödöllő polgármestere a Népszavának azt nyilatkozta, hogy a héten az Államkincstár utalta a a gödöllői óvodapedagógusok béremelésére fordítható összeget, de az önkormányzattal előzetesen senki nem egyeztetett, így egyelőre nem tudják, hogy az összeg pontosan mekkora béremelésre elegendő, és milyen szempontok szerint kell szétosztani, továbbá a technikai dolgozók béremelésére jut-e, noha itt is február elején már meg kellene kapni a béreket az érintetteknek.

A szakképzésben dolgozók béremelése körül is legalább ennyi bizonytalanság van. Mivel őket a Munka törvénykönyve szerint foglalkoztatják, így nincs szükség arra, hogy a béremelésüket kormányrendelet szabályozza, szerdán mégis megjelent egy kormányhatározat, amely szerint

az oktatók havi bére el kell érje legalább a bruttó 581.680 forintot.

Azonban azt, hogy pontosan ez mit jelent, nem részletezték. Nagy Erzsébet szerint hanyag és igénytelen a minisztériumi határozat. Nem érthető az sem, mi az oka annak, hogy a szakképzésben oktatók bérének minimumát a fenti összegben határozták meg, de az sem, hogy egy adott intézményen belül hogyan alakulnak a bérek. Ráadásul, amíg a köznevelésben dolgozóknál a nevelési-oktatási munkát segítő pedagógus végzettségű munkatársak is kapnak béremelést, addig a szakképzésnél csak az oktatóknak jár ugyanez, ami Nagy szerint bérfeszültséghez fog vezetni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán maga vihette a selyemzsinórt: személyesen közölhette a zalai Fidesz-képviselővel, hogy már nem ő a jelölt
Információk szerint a miniszterelnök maga árulta el Vigh Lászlónak a rossz hírt, de kormányzati posztot is ígért neki. A háttérben a Tisza Párt elleni készülődés állhat.


Lapértesülések szerint személyesen közölte Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen Vigh László országgyűlési képviselővel, hogy a 2026-os választáson már nem őt, hanem a 37 éves önkormányzati képviselőt, Szilasi Gábort indítja a Fidesz.

Információk szerint a bejelentés teljesen váratlanul érhette a helyi politikust, aki hétfőn még kampányüzeneteket osztott, kedd reggel pedig izgatottan várta a gyáravatóra érkező „nagyon kedves vendéget”.

Az esemény után Vigh másfél napra elnémult a közösségi oldalain, majd egy nappal később úgy búcsúzott el választóitól a Facebookon, hogy utódját egy szóval sem említette – írta a Telex.

Vigh lecserélésének hátterében helyi konfliktusok és országos stratégia is áll.

A párt friss közvélemény-kutatása szerint a képviselő nem állt jól a választókerület központjában, Zalaegerszegen. A döntésben szerepet játszhatott Balaicz Zoltán polgármester, akinek népszerűségét jelzi, hogy a tavalyi önkormányzati választáson 73 százalékkal nyert. Helyi források szerint a két politikus között évek óta feszültség volt, a párt pedig a polgármester embereként számon tartott Szilasit választotta. Orbán Viktor a helyi sajtónak a Fidesz generációváltási szándékával indokolta a cserét.

„A megyei jogú városokban, ott, ahol tudunk, mindenképpen szeretnénk generációváltást elérni”

– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a megváltozott lakossági összetételhez való „alkalmazkodás időnként új személyi megoldásokat követel”.

Debrecen mindhárom választókerületében lecserélik a Fidesz jelöltjeit. Kósa Lajos, a párt alelnöke szerdán jelentette be, hogy 1998 óta tartó egyéni képviselősége után jövőre csak listán indul. Helyét Barcsa Lajos alpolgármester veszi át, míg a másik két körzetben Pósán László és Tasó László helyett Széles Diána alpolgármester és Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere indul.

Nem mindenhol zajlik azonban feszültségekkel a váltás.

Sátoraljaújhelyen Hörcsik Richárd már hónapok óta utódjával, Bánné Gál Boglárkával kampányol közösen. Hasonlóan békés az átmenet a nagyatádi körzetben is, ahol Szászfalvi László maga javasolta utódját, Kelei Zitát. „Kérek mindenkit, hogy segítse és támogassa őt az elkövetkező időben a jövő évi győzelmünk érdekében. Magam is ezt fogom tenni!” – írta a KDNP-s képviselő.

A jelöltek bejelentésének menetrendje körül ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el. A Fidesz országos választmánya hivatalosan csak januárban dönt, Orbán Viktor hétfőn a Blikknek mégis azt mondta: „A Fidesz elnöksége már döntött mind a 106 jelölt személyéről.”

Az ellentétet Kósa Lajos oldotta fel, aki szerint az elnökség valóban meghozta a javaslatait, amelyekről a választmány akár már holnap is dönthetne. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón úgy fogalmazott, a párton belüli procedúra lezárultáig nincs hivatalos bejelentés, de „hogy kik a jelöltjelöltek, az akár napokon belül nyilvános lehet”.

A Telex gyűjtése szerint a Fidesz a választókerületek több mint harmadában, legalább 39-40 körzetben indít új jelöltet a 2022-es csapathoz képest. A cserék érintik a legtöbb megyei jogú várost, ahol a közvélemény-kutatások szerint a kormánypárt gyengébben áll. A helyzetet bonyolítja, hogy 2026-ban Budapesten kettővel kevesebb, Pest vármegyében pedig kettővel több választókerület lesz.

A Fidesz jelöltállítási folyamata azzal párhuzamosan zajlik, hogy a Tisza Párt péntek este mutatja be saját 106 jelöltjét, akiket egy kétfordulós online előválasztáson választottak ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán kipróbálja a vészmegoldást, vádold az ellenfeleidet azzal, amit te csinálsz
A TISZA elnöke szerint a kormányfő hamis dokumentumokkal riogat, miközben ő döntött az ebadóról és a rekord áfáról. Magyar arra kéri híveit, állítsák meg a maffia aljas hazugságait.


Magyar Péter a Facebookon fejtette ki véleményét arról, hogy szerinte „Orbán Viktor és bűnbandája egészen példátlan hazugsággyűjteménnyel riogatják a magyarokat”. A TISZA Párt elnöke szerint egy általuk írt, „az első betűtől az utolsóig hamis dokumentumra” hivatkozva próbálják lejáratni pártját és félrevezetni a magyarokat.

Magyar Péter több pontban sorolta azokat a vádakat, amelyekkel állítása szerint a kormányoldal a TISZA Pártot illeti, miközben úgy véli, ezeket a lépéseket éppen Orbán Viktor tette meg korábban.

„Orbán döntött korábban Európa legmagasabb áfájáról. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán tette lehetővé 2012-ben az ebadót. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán 15 évig nem emelte a családi pótlékot egy forinttal se. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán magára hagyta és elszegényítette a nyugdíjasokat. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán eltörölte a KATA adózást. Most ezzel is a TISZA-t vádolja” – írta a politikus.

Magyar szerint Orbán tönkretette az állami egészségügyet, és egy amerikai tanácsadó céggel készíttetett titkos dokumentumot a kórházak bezárásáról és magánosításáról, most pedig az ingyenes ellátás megszüntetésével riogat.

A TISZA elnöke azt állítja, Orbánnak „már semmi sem számít”, és tudja, hogy „számára vége van”, ezért egy vészmegoldást próbál ki, amit szerinte amerikai és izraeli kampány tanácsadói javasoltak:

„Vádold az ellenfeleidet azzal, amit te csinálsz. Vádold őket a lehető legképtelenebb hazugsággal. Told mindenhol a szánalmas vádakat: propagandában, függetlennek hazudott elemzőkön, megmondó embereken és szatellit pártokon keresztül”

– fogalmazott.

A posztjában Magyar Péter arra szólítja fel a követőit, hogy beszéljenek minél több emberrel a TISZA Párt programjáról, amit adócsökkentésként, nyugdíjemelésként, az állami egészségügy megmentéseként és az uniós pénzek hazahozatalaként összegzett.

A bejegyzést azzal a felhívással zárta, hogy írják oda minden fideszes politikus és propagandista oldalára: „Orbán hazudik. A TISZA árad.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Éjjeli őrséggel figyelik a dánok, mit tesz Trump, amíg alszanak
Külön csapatot állítottak fel a dán külügyminisztériumban a kiszámíthatatlan elnök miatt. Minden reggel friss jelentéssel ébresztik a kormányt.


Amíg Koppenhága alszik, a dán külügyminisztérium egyik irodájában nem áll meg az élet: a kormány „éjjeli őrséget” hozott létre, hogy valós időben figyeljék Donald Trump amerikai elnök kijelentéseit és lépéseit. Az ügyelet minden nap délután 5 órakor kezdődik, és reggel 7-kor jelentést tesz a kormánynak és az érintett minisztériumoknak arról, mi történt az éjjel.

A pozíció létrehozását a Grönland ügyében kialakult feszültség és a két ország közötti időeltolódás indokolta

írta a Guardian. „Elmondhatjuk, hogy a grönlandi helyzet és a Dánia és az Egyesült Államok közötti időeltolódás jelentős szerepet játszott abban, hogy tavasszal bevezették ezt a megoldást” – mondta egy dán külügyhöz közel álló forrás.

Donald Trump tavaly december óta többször jelezte, hogy amerikai nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva szeretné megszerezni a világ legnagyobb szigetét az Egyesült Államoknak. A Fehér Házban azt is felbecsülték, mennyibe kerülhet Grönland megszerzése.

A grönlandiak elsöprő többsége – egy januári felmérés szerint 85 százalékuk – elutasítja az USA-hoz való csatlakozást, és márciusban több százan tüntettek az amerikai közeledés ellen.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök áprilisban Grönlandra látogatott, ahol kijelentette:

„Nem lehet annektálni egy másik országot, még biztonsági érveléssel sem.”

A sziget szuverenitása mellett más európai vezetők is kiálltak. „Grönland nem eladó, és nem elvehető. Hadd mondjam el egészen egyértelműen: nincsenek egyedül” – üzente Emmanuel Macron francia elnök júniusi nuuki látogatásán.

Trump ennek ellenére magabiztosan nyilatkozott a témában.

„Azt hiszem, meg fog történni” – mondta az annektálásról, hozzátéve, hogy a grönlandiak „velünk akarnak lenni.” Az amerikai kormányzat hivatalos kommunikációja ugyanakkor árnyaltabb. Miután Dánia augusztusban bekérette az amerikai ügyvivőt egy feltételezett grönlandi befolyásolási művelet miatt, a kormányzat közölte: „Az Egyesült Államok tiszteletben tartja a grönlandi nép jogát a saját jövőjének meghatározására.”

Jacob Kaarsbo, a dán védelmi hírszerzés volt vezető elemzője szerint a fejlemény azt mutatja, hogy az az elképzelés, miszerint az Egyesült Államok Dánia legnagyobb és legfontosabb szövetségese, már nem állja meg a helyét.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Azért utazok Moszkvába, hogy biztosított legyen Magyarország energiaellátása
A miniszterelnök a tél beállta előtt indult útnak, hogy „a magyar családoknak biztosítsa a fűtést”. A háború miatt nagy kerülőt kellett tennie, hogy az orosz elnökhöz eljusson.


A tél küszöbén, a háborús légtérkorlátozások miatt nagy kerülővel indult Moszkvába péntek hajnalban Orbán Viktor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon. A miniszterelnök a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a közmédiának azt mondta,

a találkozó célja, hogy a télre és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron.

A kormányfő szerint Magyarországon azért a legalacsonyabbak az energiaárak egész Európában, mert az ország hozzáfér a nemzetközi árszinthez képest olcsó orosz olajhoz és gázhoz.

„Nagy harc ez, egész Európában nagy kilengésekkel, de folyamatosan nőnek az árak. Ez megviseli a háztartásokat, és megviseli a gazdaságot is egész Nyugat-Európában”

– mondta Orbán Viktor. Hozzátette, a mostani út célja egyértelmű: „Most már csak gáz, meg olaj kell, ezt meg az oroszoktól lehet megvásárolni. Azért megyek tehát oda, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron.” A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a béke kérdése szóba kerül-e Putyin elnökkel, azt válaszolta: „aligha tudjuk elkerülni”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk