Még a NAV adatai szerint sem voltak „tömeges adócsalók” a katás adózók
Idén nyáron hatalmas felháborodást keltett és tüntetéshullámot indított el, hogy a kormány nagyon gyorsan, az átállásra minimális időt hagyva szüntette meg az egyszerű és kedvezményes adózási nemet, a kisadózó vállalkozások tételes adóját, azaz a katát.
Ahogy ez gyakorta lenni szokott, a kormányhoz közeli média ezzel egy időben sugallni kezdte, hogy a kata tulajdonképpen nem más, mint adócsalás, adóelkerülés. Akkori állításaik szerint éves szinten 250-300 milliárdot csaltak el a katával ügyeskedők.
Az Mfor.hu gazdasági portál most közérdekű adatigényléssel járt utána, mi igaz a katások "adócsalásából". Kiderült:
Ez töredéke annak, amit a kormányhoz közeli vélemények tükröztek. Bár a lap éves bontásban kérte a hivataltól az ellenőrzések adatait, azt a NAV ömlesztve adta meg, ezért a 9 év 8 hónap adatait csak egy egységként tudta elemezni.
Közel tíz év alatt a tételes kisadózók (katások) 2,5 százalékát, 6511 katást ellenőrzött a NAV, a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) adónemet érintő megállapítások viszont csak a költségvetés katabevételeinek 0,06 százalékát érintették – közölte a NAV az Mforral. Ez pedig azt mutatja, hogy a jogsértések aránya elenyésző volt.
Egy másik gyakori vád volt a katásokkal szemben, hogy ők és munkáltatóik azért választják ezt az adónemet, mert meg akarják úszni a járulékfizetést. A katások által befizetett összegekből azonban látszik, hogy az egy katás adózóra jutó havi befizetés minden évben alacsonyabb volt, mint a főállású katások által befizetendő 50 ezer és a mellékállású katás által fizetendő 25 ezer forint számtani átlaga, azaz 37,5 ezer forint.
A NAV a lap kérdésére arról nem tudott információt adni, hogy a kilenc évben mennyire volt jellemző a kormány által hangoztatott "bujtatott foglalkoztatás".
