Mátyásnak köszönhetően az egyik legszebb uralkodói rezidencia lett a Visegrádi Királyi Palota
Magyarország egyik legszebb természeti látványossága a Dunakanyar. A hegyek között nagy ívet leíró folyó és a partját övező erdők, mezők már régen is vonzották az embereket. Visegrád remek stratégiai helye uralkodók sorát csábította ide. Ők pedig kiépítették mindazt, ami egy király és kísérete számára elengedhetetlenül szükséges volt. Sőt, volt olyan uralkodó, aki még arra is tudott áldozni, hogy messze földön irigyelt palotát hozzon létre.
A Duna partjához közel található Visegrádi Királyi Palota az egyik kedvenc helyem, hiszen számos szép részletében lehet gyönyörködni, a kertje csábít a lazításra, míg a felső szintekről pazar a kilátás a Dunára. A falak között sétálva felfedezhető mindaz a pompa, melyet a kor egyik híres utazója, Oláh Miklós írt le érzékletesen (lásd a cikk végén).
A palota múltja 1323-ig nyúlik vissza.
Ekkor tette át királyi székhelyét Károly Róbert a Dunakanyarba és épült fel a királyi ház. A ma látható romos (bár egyre inkább rekonstruált) épület a 14. század vége felé készült el, I. Lajos, majd Zsigmond király idején. Ekkor alakították ki a kertet, majd a 15. század elején egy ferences kolostor is épült a korábbi kápolna helyén. Mikor Zsigmond Budára költözött, a visegrádi palota vidéki rezidencia lett.
A nagy átalakítás Mátyás király nevéhez fűződik.
Késő gótikus stílusban újíttatta fel a palotát, és ekkor kerültek bele a reneszánsz elemek, felállították a Herkules-kutat, a Múzsák kútját, a díszudvar loggiáját, és a kápolnába orgonakarzat és oltárok kerültek. A palotának számos modern fejlesztése, vízvezeték-, csatorna- és padlófűtés-rendszere, fürdője és fűtése volt. A messze földön híressé vált, szép palota az első – az Alpokon túli – Európában, ahol az itáliai reneszánsz stílus megjelent.
A török idők a palotát is megviselték, az épület üresen maradt és rommá vált, majd a 18. században jó részét elbontották.
A palota maradványait 1934-ben fedezte fel Schulek János.
A feltárása ekkor indul el és még napjainkban is tart. Egyes részeit helyreállították, termeiben több érdekes kiállítás látható. Megismerhetjük a palota történetét, az itt élők életmódját, az egykori királyi lakrészeket és a kertet is újra teremtették.
A sok látnivaló felsorolhatatlan, de kedvcsinálónak, íme néhány érdekesség:
Tudtad?
A palotában több lakó- és kiszolgáló területet rekonstruáltak. Például az uralkodói magánkonyhát is, amit még Mátyás idején is használtak.
Mellette egy terasz is volt, ahol – leírások szerint – a király szívesen ebédelt a hársfák árnyékában.
A konyhában a feltárások és korabeli leírások alapján nyitott tűzhely és sütőkemence is volt. Elmaradhatatlan volt a hordó is, amit akkor még fűzfavesszővel abroncsoltak. A hordókban nem csak bort, hanem ecetet is tároltak. A szennyvízelvezetést is láthatod, egy érdekes, falba épített facsatornán át öntötték ki a külső udvarra. A megvilágításról fa „csillárok” gondoskodtak, a gyertyák magasságát egy kötél fel-le húzásával lehetett szabályozni.
A királyi palotában nemes családok fiai, lányai is nevelkedtek és lovagként vagy udvarhölgyként szolgáltak. Az ő lakhelyüket is megismerheted a berendezett szobákban. Az egyikben látható egy baldachinos ágy. Ez nem divathóbort volt, a függönyöknek fontos szerepe volt, ezzel tudták a meleget megtartani. A falakon lévő kárpitok is a díszítésen kívül a hőszigetelést segítették, hiszen a vastag falakat nehéz volt kifűteni. Az udvarban a fürdőzésnek is fontos szerepe volt. Az egyik szobában egy fa fürdődézsát is bemutatnak, de volt külön fűtött fürdője is a palotának.
A királyi palota egyik leghíresebb darabja a Herkules-kút,
amely a díszudvaron állt. Készítője a kor egyik neves reneszánsz szobrásza Giovanni Dalmata volt. Dolgozott többek között a Palazzo Venezia és a vatikáni Sixtus kápolna díszítésén, de fő művének II. Pál pápa vatikáni síremlékét tartják. Mátyás felkérésére Visegrádon és Budán is dolgozott, a király pedig munkásságáért egy palotát ajándékozott a művésznek.
A Herkules-kút legfontosabb díszítőelemei Hunyadi Mátyás címerei, valamint a hellenisztikus kultúra egyik legfontosabb félistene, Herkules – a szobrász által elképzelt - gyermekkori alakja. A mondák szerint a legyőzhetetlen gyermek valószínűleg Mátyás házasságon kívül született fiára, Corvin Jánosra utal (ő végül sosem lett király). Ma a díszudvarban egy rekonstrukció látható. A kút jelentőségét jelzi, hogy képe az 1000 forintos hátoldalán látható. A medencés-tálas Herkules-kút az első olyan reneszánsz szobrászati alkotás, amely Itálián kívül készült, és amelynek tudni a keletkezési idejét.
Dalmata még egy szökőkutat készített a palotába. A Múzsák-kútjáról fennmaradt korabeli leírás, és néhány töredéke is előkerült az ásatások során.
A palota híres kútja volt még az Oroszlános-kút, amely a felső kertben, az egykori királynéi virágoskertben állt. A vadászebek által lefogott oroszlánok hátára támaszkodnak a kút oszlopai, ezek tartják a márványmedencét.
A palota egyik
különlegessége a palotakert, melyet igyekeznek a régi kertekhez hasonló módon kialakítani, beültetni.
A vörösmárvány kút körül virágok, gyümölcsfák és bokrok nőnek, a felső kertben pedig különféle fűszer- és gyógynövények illatoznak. A régészek egy régi kút feltárása során számos növényi maradványt tudtak beazonosítani, ezek is segítették a mai kert kialakítását.
Még sok-sok érdekesség vár a királyi palotában, legközelebb ezeket is fedezd fel.
Bővebben ITT találsz információt.
VIDEÓ: Nézz szét a királyi palota múltjában
A palotáról Oláh Miklós esztergomi érsek 1536-ban így írt a Hungaria című művében:
"A helység kelet felé néző oldalán áll az ott emelt mondhatatlan szép fekvésű és pazar kiállítású királyi palota, amely termeivel és más épületeivel, amelyek valóban rászolgálnak a királyi névre, kiemelkedő alkotás, hiszen egymagában négy királynak, kíséretükkel, ahogy most mondják, tisztviselőikkel együtt ugyanabban az időben kényelmesen biztosíthat vendéglátó otthont: azt mondják ugyanis, hogy van benne vagy háromszázötven szoba, sőt több is. A kapuja a Dunára nyílik, mely tőle itt kb. kétszáz lépésnyi távolságra folyik; erre a közbenső területre, mely a város és a kapu között fekszik, füzest ültettek. A palota másik, keleti oldalánál szőlővel és gyümölcsfákkal pompázó kert van.
A kapun belépőnek először egy tágas térség ötlik a szemébe, mely mindenfelé zöldell és mezei virágokkal pompázik. A kaputól száz-egynéhány lépésnyire beljebb lépcső kezdődik, szegletes kövekből, szélessége hét vagy nyolc öl, magassága viszont kb. negyven lépés. Itt négyszögletes függőudvar van, boltozatokra, illetve borospincékre támaszkodik, s épült királyi költséggel, ezek tágasak és szépek; hasonlóan négyszögletes kövekkel van fedve, s rajta egyenlő távolságban egymástól hársfákat ültettek, ezek illata tavaszidőben mindent eláraszt, és látványuk is igen kellemes. A kellős közepén remekbe készült forráskút emelkedik, vörös márványból faragták, a múzsák alakja domborodik rajta, s a csúcsán egy Cupido-szobor márványtömlőre telepedve nyomja ki a jóízű, hideg vizet, mely a szomszéd hegyen fakadó forrásból vezetéken jut el ide, és zenés csobogással szökik csöveiből egy márványkádba, majd onnan egy kerek medencébe. Ebből a kútból, a híres Corvin Mátyás király parancsára – az ő műve minden építkezés, melyet itt elmesélek – diadalünnepei idején bor folyt, ahogy az idősebbektől hallottam, hol fehér, hol vörös; fentebb, a hegy lábánál engedték bele ügyesen a vezetékbe. Ezen a helyen szokott a király maga is tavaszi és nyári napokon a virágzó fák között napfürdőzni, levegőzni és ebédelni, sőt néha követeket is fogadott itt, illetve válaszolt nekik. ...
Az udvar belső oldalán, a hegy lábánál, mely kissé magasabban fekszik, áll egy pompás kápolna, mozaikberakás borítja, mint nagyrészt a többi szobát is, van benne egy drága zeneszerszám, melyet a köznyelv orgonának nevez, néhány ezüstsíp díszíti, ezenkívül az Úr testének szentségtartója és három oltár, domborművekkel és képekkel, melyeket a legtisztább aranyozott alabástromból készítettek. Innen kelet felé két ágban nyúlnak a király remekbe készült aranymennyezetes termei. Az egyik úton a hosszú palotába lehet feljutni, efelett a hegy magasodik, a másikon le lehet menni a lentebb fekvő szobákhoz.
A kis udvar közepén itt is forráskút emelkedik alabástromból, márványoszlopos fedett oszlopcsarnok köríti, ez védelmet nyújt a nyári napsugarak lángja ellen. Ezután a szobák észak felé fordulnak, végül nyugat felé térnek vissza. Ablakuk mindenütt a széles mederben haladó Dunára nyílik, s ez a kitekintőnek nagy szépséget mutat, különösen, hogy a Duna túlsó partján elterülő vidéken látható a német telepesek által lakott Nagymaros mezőváros is, felette messzire nyúló, nem túl magas hegy emelkedik, s szőlőkkel végig be van ültetve. Ezt a királyi palotát pompás fekvése mellett olyan drága épületek díszítik, hogy vitathatatlanul úgy tűnhet, sok királyság épületeit fölülmúlja. Sehol sem láttam a mai napig az általam bejárt királyságokban hasonló díszítésekkel épített szobákat. Csak egyedül Párizsban láttam, azon a helyen, melyet a nép a Parlament Udvarának nevez – itt folyik a törvénykezés, és itt intézik a király ügyeit –, egy olyan szobát, mely hasonlított ezekhez és a budai szobákhoz, mennyezetét aranyozott gerendákkal borították."
