HÍREK

Matolcsy: nem visszaesés, hanem növekedés lesz idén

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint Magyarországon 2-3 százalékos növekedés lesz 2020-ban.

Link másolása

Magyarországon nem visszaesés, hanem növekedés lesz idén, a jegybank tartja a 2-3 százalékos növekedési prognózisát - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Hozzátette: a sorra megjelenő európai növekedési prognózisok sokfajta megközelítést tükröznek. Az európai prognózisokkal foglalkozó pénzügyi-gazdasági intézmények között kettő a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) és a magyar kormánynál is optimistább: ilyen a lengyel jegybank és az MNB.

Gyorsan zuhanó és gyorsan visszapattanó, azaz "V-alakú" gazdasági hatással számolnak - mondta.

Az első negyedév nem lesz rossz, a második negyedév elég szörnyű számokat produkál, a harmadik és a negyedik negyedév pedig "megfejeli" a korábban kiesett teljesítményt. Ezért merik azt mondani, hogy Magyarországon 2-3 százalékos növekedés lesz 2020-ban

- fejtette ki.

Szerinte ezt erősíti az a tény, hogy a magyar gazdaság döntő többsége működik, még a mélypontot jelentő áprilisi hetekben is működött.

Vannak veszélyeztetett, válságban lévő területek - mondta, hozzátéve: ilyen a turizmus és az ahhoz szorosan kötődő vendéglátás, vagy a kulturális ágazat, rendezvényszervezés, valamint a szállítás egy része.

A tények miatt megalapozottnak nevezte az optimizmust, ami reményeik szerint a hamarosan megjelenő első negyedéves GDP-ben is tükröződik majd.

Kitért arra, hogy a kiskereskedelmi forgalomban, a fogyasztásban az eurozónához képest 10 százalékos többlete van a magyar fogyasztásnak az első negyedévben. Ez is a versenyképességet erősítő pozíció - mutatott rá.

Elmondta: a koronavírus-járvány miatti válság jó állapotban érte a magyar gazdaságot, de az kapott egy "ütést". Ezért a jegybank még kedvezőbb feltételekkel újból meghirdette a 2013-ban bevezetett növekedési hitelprogramot (NHP) NHP Hajrá! elnevezéssel. Eddig több tucat szerződést kötöttek a pénzintézetek, reményeik szerint több ezer, vagy több tízezer ilyen szerződést kötnek majd vállalkozásokkal. Főként bérfizetésre vették igénybe a cégek a hitelt, a nyári hónapokban a beruházási, fejlesztési cél kerül már előtérbe - jelezte.

A héten elindított jegybanki kötvényvásárlási program sikeres volt, néhány nap alatt elérte azt a hatást, amit talán máskor hónapokig sem lehet elérni: a hosszú állampapír-hozamokat 3,3 százalékról 2 százalékra nyomta le - ismertette.

A nemzetközi szervezetek (IMF, Európai Bizottság) ugyanakkor 3-7 százalékos magyar visszaesést jósolnak, Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában vázolt brutális áprilisi kibocsátás-csökkenést, a Pénzügyminisztérium is 3 százalék körüli GDP-csökkenéssel kalkulál - írja az Index.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Magyarország az EU legkorruptabb országa a Transparency International jelentése szerint
Dánia a legkevésbé korrupt állam az egész világon, míg Szomália végzett a lista végén. Az ukránok kevésbé korruptak, mint az oroszok.

Link másolása

A 2021-es utolsó előtti helyet követően tavaly már az egész Európai Unió legkorruptabb állama lett Magyarország, írja a Telex a Transparency International jelentése alapján. A korrupciós világranglistán hat másik országgal, köztük Vietnámmal, Burkina Fasóval és Kuvaittal együtt holtversenyben a 77. helyre sorolták hazánkat.

A 180 országot számba vevő világranglistán ezzel nagyjából a középmezőnyben vagyunk. A nemzetközi szervezet pontrendszere alapján 100 pontot kaphat, ahol a legkisebb, 0 pontot pedig ahol a legnagyobb a korrupció.

Az 1995 óta mért korrupcióérzékelési indexet 13 különböző felmérés segítségével számolják ki évről évre, a kutatásba szakértőket és üzletembereket is bevonnak, hogy minél pontosabb képet kaphassanak arról, hogy az adott országban milyen mértékben van jelen a korrupció az állami intézményi rendszerben, a közszférában, a gazdaságban és a társadalomban.

Ezek alapján Magyarország 42 pontot kapott, ami eggyel kevesebb, mint 2021-ben. A két évvel ezelőttihez képest egy hellyel sorolták hátrébb hazánkat a listán. Magyarország 2012-ben még 55 pontot szerzett. A legkisebb korrupciót Dániában érzékelték 2022-ben: az északi ország 90 pontot szerzett, és így két helyet javítva lett első a holtversenyben második Finnország és Új-Zéland előtt. A negyedik helyre Norvégia került, éppen csak megelőzve Szingapúrt és Svédországot.

A lap megjegyzi, hogy Dániát leszámítva az első tíz helyezést elérő országok mindegyikében romlott a korrupciós helyzet (egyedül a tizedik helyre – holtversenyben Luxemburggal – befutó Írország szerzett 3 pontot a 2021-es eredményéhez képest).

A két évvel ezelőttihez képest az akkor még mögénk sorolt Bulgária egy ponttal jobb eredményt ért el 2022-ben, amivel megelőzte hazánkat a rangsorban. Nem szerepeltek jól az EU-tagságra hajtó ukránok sem: 33 pontjukkal a 116. helyre kerültek, de még így is megelőzik a 28 ponttal 137. helyen álló Oroszországot.

A világ legkorruptabb államának Szomália számít jelenleg.

A jelentés szerint Oroszország ukrajnai inváziója is rávilágított a határokon átívelő korrupcióra, és nyilvánvalóvá tette, hogy a tétlenségnek katasztrofális következményei lehetnek.

Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a magasan teljesítő országok közül sok helyen a pénzügyi titoktartás áll a külföldi befektetések vonzására szolgáló üzleti modell középpontjában, ami torzíthatja a jelentést. Ilyen Hongkong, ami 76 ponttal az előkelő, 12. helyen áll, köztudott azonban, hogy a névtelen jogi személyek létrehozása és bejegyzése kifejezetten könnyű a Kínától kvázi független „különleges közigazgatási terület”-en, ami többek között a Kremlhez köthető orosz oligarcháknak is kedvez.

A társadalmi és nemzetközi nyomásra sok állam vezetett be intézkedéseket a fedőcégek és átláthatatlan, visszakövethetetlen céghálózatok ellen, de a folyamat lassú és országonként nagyon eltérő eredménnyel fut.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Nem az Ön hazájára gondolt” – itt a válasz az ukrán polgármesternek, aki „ribancarcú baromnak” nevezte Orbán Viktort
Nagy István, a magyar kormányfő egyik legközelebbi munkatársa üzent a Facebookon Borisz Filatovnak. Az államtitkár szerint Magyarország „igyekszik jó szomszédként viselkedni”.

Link másolása

Kérem, mutasson példát - többek között ezt üzente a Facebookon Nagy János, Orbán Viktor egyik legközelebbi munkatársa a dnyiprói polgármesternek, aki korábban „ribancarcú baromnak”, illetve „erkölcsi nullának” nevezte a magyar miniszterelnököt. A bejegyzést a 444 szúrta ki.

Ahogy mi is beszámoltunk róla: óriási vihart kavartak Orbán Viktor kijelentései Ukrajnáról, amiket a Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiakonferenciáján résztvevő külföldi újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen mondott.

A magyar kormányfő ugyanis az országot Afganisztánhoz hasonlította, és „senki földjének” nevezte.

Az ukránok eléggé berágtak ezen és később bekérették a kijevi magyar nagykövetet is. Az igazi ütős „válaszcsapást” azonban talán az ostrom alatt lévő Dnyipro városának polgármestere mérte a magyar a kormányfőre: Borisz Filatov többek között „ribancarcú baromnak”, illetve „erkölcsi nullának” nevezte Orbán Viktort, és szerinte „alávalóságra vall megbocsátani 1956-ot a szovjeteknek és utódaiknak”.

Hétfő este megérkezett a kormányzati válasz is. Nagy János, a Miniszterelnöki Iroda államtitkára, Orbán Viktor egyik legközelebbi munkatársa ugyanis egy Facebook-videóban üzent Filatovnak.

Nagy azzal kezdi, hogy a „tisztelete kijár mindenkinek”, majd megemlíti, hogy a polgármesterre 150 782-en szavaztak, míg Orbán Viktort több mint hárommillióan választották meg.

Nagy azt mondta, hogy Orbán nem Ukrajnára gondolt, amikor azt mondta, hogy senkiföldje, hanem szerinte Orbán arról a frontszakaszról beszélt, „ahol brutális és kegyetlen harcok dúlnak”.

„Mivel láthatóan kicsi az esély, hogy hamar véget ér az ottani háború, és újraindulhat az élet, így azt szomorúan, de joggal nevezhetjük senki földjének”

- fogalmazott az államtitkár. Nagy problémásnak nevezte, hogy a polgármester „egy politikai vezető gyűlöletéből soviniszta következtetéseket von le”, és ferdítésnek tartja, hogy „Magyarország a zsarnok kedvében járt volna”.

Az államtitkár szerint szó sincs arról, hogy Orbán megbocsátott volna a szovjeteknek és utódaiknak. Ezután emlékeztette Filatovot, hogy „a Vörös Hadsereg legerősebb egységeit éppen az ukrán katonák alkották, akik részt vettek az 1956-os forradalom leverésében is Budapesten”, és szóvá tette, hogy Ukrajnában „a nácikkal együttműködő személyeknek” állítanak szobrot.

„Magyarország igyekszik jó szomszédként viselkedni”

- zárta a videóját Nagy, aki ezután elmondta, hogy mennyi menekültet fogadott be az ország, illetve hogy folyamatosan küldünk segélyszállítmányokat Ukrajnába és Kárpátaljára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Meg kell szüntetnie a kormánynak a napelemstopot, ha hozzá akar jutni az uniós pénzekhez
Legkésőbb 2024. december 31-ig. Addig is havonta felül kellene vizsgálni az ideiglenes korlátozásról szóló döntést, és idén március 31-ig valamilyen lépést kellene tenni az ügy érdekében.

Link másolása

Magyarországnak legkésőbb 2024. december 31-ig fel kell oldania a lakossági napelemes rendszerek által termelt áram betáplálási lehetőségének tilalmát ahhoz, hogy hozzáférjen a helyreállítási alap támogatási forrásaihoz - írja a 24.hu.

Ahogy azt mi is megírtuk, tavaly októberben jelent meg a rendelet arról, hogy az új lakossági napelemes rendszerek nem tölthetnek majd vissza áramot a hálózatba, vagyis így nem kaphatnak cserébe olcsóbb áramot. Október 31-ig lehetett csatlakozási kérelmet beadni,

akinek ez nem sikerült, az nem táplálhat majd vissza áramot a hálózatba, így viszont a befektetése is jóval nehezebben fog megtérülni.

A kormány szerint erre azért volt szükség, mert a meglévő villamoshálózat nem bírja el a visszatáplálást. A szakma szerint viszont nem igaz, hogy az ország teljes áramhálózatával gond lenne, csak körülbelül 10-15 százaléka tartalmazhat problémás hálózati pontokat.

Az Európai Bizottság javaslata az, hogy ezt

az ideiglenes korlátozást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legalább havonta vizsgálja felül, és 2023. március 31-ig tegyenek is valamilyen lépést is az ügyben, legkésőbb 2024. december 21-ig pedig oldják is fel a felfüggesztést.

Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke szerint bár a Bizottság nem írta elő, hogy pontosan mit várnak el március 31-ig, a szakma bízik benne, hogy valamilyen tervet vagy intézkedéssorozatot jelentenek be, hogy látható legyen, mire számíthat a napelemes szektor, ahol jelenleg hatalmas a bizonytalanság. Egyelőre csak 2023 első feléig látnak el a szereplők, de ha 2-3 hónapon belül nem látható semmilyen jövőkép, akkor a kivitelezőcégeknél első körben megkezdődhet az értékesítők leépítése.

A legrosszabb forgatókönyv, ha tényleg csak 2024 év végén oldják fel a napelemstopot, mert annyit nem bír ki a szektor.

A helyreállítási alapból 201 milliárd menne a lakossági napelemes pályázatok finanszírozására. Mivel ezeket a támogatási pénzeket még nem oldotta fel az unió, ezért a kabinet a költségvetés terhére előfinanszírozza a pályázatokat. Ez eddig viszont nehezen halad: január végéig a 43 379 nyertes pályázatból mindössze 2545 esetében történtek kifizetések.

Az ilyen jellegű beruházásokra azért van szükség, mert

a villamosenergia-hálózatot fejleszteni kell ahhoz, hogy a nagy mennyiségű napelemes kapacitást kezelni lehessen.

Losonczi Gergely, az E.ON kommunikációs vezetője szerint tavaly csaknem másfélszer annyi (130 ezer) igény érkezett lakossági napelemes rendszer csatlakoztatására, mint amennyi az elmúlt évtizedben (90 ezer) összesen megvalósult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Népszava: Nyíregyházán is botrányba fulladt az akkumulátorgyár miatti közmeghallgatás
Rengetegen rekedtek az épületen kívül, miközben még sokan beférnének a közmeghallgatásra. Már a rendőrök is helyszínen vannak.

Link másolása

Több szász ember rekedt a nyíregyházi kormányhivatal épülete előtt, miután jóval az akkumulátorgyár ügyében rendezett közmeghallgatás időpontja előtt bezárták az épület főbejáratát, írja a Népszava. A lap tudósítója is nagyjából 25 másik emberrel együtt két üvegajtó között rekedt. Közben az épületben már elkezdődött a közmeghallgatás, ahova még láthatóan több tucatnyian beférnének.

Néhányan rugdosni kezdték az üvegajtókat, azt követelve, hogy engedjék be a tömeget. Kívül rekedt az épületen Apáti István jobbikos országgyűlési képviselő is, valamint számos újságíró és forgatócsoport.

A helyszínre időközben már megérkeztek a rendőrök is.

Sokan kartontáblákkal jöttek a meghallgatásra. A lap tudósítója szerint a megjelentek a Fideszt és a kormányt szidják, de szóba került az oktatás és az egészségügy helyzete is. Az épületben és a két ajtó között zajló eseményekről videó is készült:


Link másolása
KÖVESS MINKET: