Márki-Zay szerint befolyásolhatja a választásokat a veszélyhelyzet meghosszabbítása
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden terjesztette be azt a salátatörvényt, amely június elejéig kiterjesztené a koronavírus miatti rendkívüli jogrendet.
Érdemben befolyásolhatja a választásokat a veszélyhelyzet meghosszabbítása, így látja az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter - számolt be róla az RTL Híradó.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden terjesztette be azt a salátatörvényt, amely június elejéig kiterjesztené a koronavírus miatti rendkívüli jogrendet. A törvényjavaslat indoklása szerint a veszélyhelyzet meghosszabbítása a jövő évi választásra nincs hatással, és a negyedik hullám kiszámíthatatlansága miatt ez elengedhetetlen. A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely is erről beszélt.
Veszélyhelyzetben a kormánynak számos plusz jogosítványa van, például csak később kell kiadni a közérdekű adatokat. A válaszig akár három hónap is eltelhet. Szél Bernadett független képviselő szerint a kormány ezzel más most is gyakran visszaél.
"Az egyik leginkább közérdeklődésre számot tartó, és nem a vírushelyzettel összefüggő adatkérés az Szijjártó Péter és Orbán Viktor luxusrepülőzésével kapcsolatos. Itt várok válaszra. Nyilvánvalóan semmi oka nincsen a Honvédségnek arra, hogy visszatartsa a repülőzéseknek az adatait"
- mondta a képviselő az RTL Híradónak.
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédőszervezet szerint ez a gyakorlat már önmagában is befolyásolhatja a választásokat.
"Egy választás nemcsak akkor szabad és tisztességes, hogyha az azon való részvétel mindenki számára nyitott, aki erre jogosult, hanem az is szükséges hozzá, hogy megfelelő információhoz juthassanak a polgárok"
- fogalmazott Döbrentey Dániel, a TASZ választási jogi program koordinátora.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje is úgy látja, hogy bár járványügyi szempontból indokolt lehet a hosszabbítás, számos intézkedés visszaélésekre ad lehetőséget. Például a kormány bármikor korlátozhatja a gyülekezési jogot, és megtilthatja a nagy gyűléseket, tüntetéseket.
"Az önkormányzatok és a kormány működését olyan szinten alakítja át, amely nagyon komoly visszaélésekre is lehetőséget ad, sőt adott is már az elmúlt másfél évben is. Tehát nyilvánvalóan felmerül a lehetősége annak, hogy akár a választások lebonyolítását érdemben is tudja befolyásolni ezzel az intézkedéssel a kormány"
- mondta az RTL Híradónak Márki-Zay Péter.
Ha a parlament megszavazza, a veszélyhelyzet 2022 június 1-jén járhat le.
Az RTL Híradó riportja:
Érdemben befolyásolhatja a választásokat a veszélyhelyzet meghosszabbítása, így látja az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter - számolt be róla az RTL Híradó.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden terjesztette be azt a salátatörvényt, amely június elejéig kiterjesztené a koronavírus miatti rendkívüli jogrendet. A törvényjavaslat indoklása szerint a veszélyhelyzet meghosszabbítása a jövő évi választásra nincs hatással, és a negyedik hullám kiszámíthatatlansága miatt ez elengedhetetlen. A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely is erről beszélt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megejtette szokásos Kossuth rádiós látogatását Orbán Viktor. A miniszterelnök beszélt a magyar gazdaság romló adatairól, amiről azonban szerinte az Európai Unió Ukrajna-politikája a felelős. És szidta kicsit a Tisza-pártot is.
Oldalának kommentelői azonban felfigyeltek egy másik dologra is. A kormányfő nem sokkal az adás előtt kitett egy fotót, amin – állítólag – Lázár Jánossal beszélt. Ezt:
Ami az internet népének elsőre feltűnt, hogy Orbán kezében okostelefon van, holott közismert, hogy nem szereti azokat. A Telex 2022-ben arról írt, hogy egy – akkor – 15 éves Nokián intézi a hívásait. Ezzel többször le is fotózták:
Fotó: Marc Atkins/Getty Images
Fotó: Thierry Monasse/Getty Images
Sőt, 2024-ben még videó is megörökítette a miniszterelnök jó öreg távbeszélőjét:
A pénteki telefon azonban láthatóan nem a muzeális értékű Nokia – be is indult a találgatás, hogy vajon kölcsöntelefonon kereste miniszterét, vagy megadta magát a technikai haladásnak, és beszerzett egy okostelefont.
Volt aki a kommentek között azt kérdezte: „Hol a dealer teló?”
De más is megjegyezte: „Állítólag a nyomógombos telefon a Dunában van...” Míg más arra gyanakszik, hogy nem is új a telefon, hanem: „Kilapult a kis Nokia?? Ráült?”
Nem ez volt azonban az egyetlen rejtély a reggeli hívás kapcsán. Az is kérdés, hogy miről egyeztethetett a kormányfő Lázár Jánossal, miközben az interjúban egyetlen téma sem került szóba, ami az építésügyi és közlekedési miniszter hatásköre lett volna.
Megejtette szokásos Kossuth rádiós látogatását Orbán Viktor. A miniszterelnök beszélt a magyar gazdaság romló adatairól, amiről azonban szerinte az Európai Unió Ukrajna-politikája a felelős. És szidta kicsit a Tisza-pártot is.
Oldalának kommentelői azonban felfigyeltek egy másik dologra is. A kormányfő nem sokkal az adás előtt kitett egy fotót, amin – állítólag – Lázár Jánossal beszélt. Ezt:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A német Alkotmányvédelmi Hivatal mostantól hivatalosan is alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért pártot, vagyis az AfD-t – számolt be róla a Spiegel.
Ez a döntés azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok könnyebben kérhetnek engedélyt a párt és tagjai megfigyelésére, például telefonlehallgatásra, lehallgatók telepítésére vagy informátorok beépítésére.
Korábban csak három tartományi szervezetet – a türingiai, a szászországi és a szász-anhalti szervezetet – minősítették alkotmányellenesnek. Az országos pártot eddig csak „gyanúsan” szélsőségesként kezelték. A hivatal most „bizonyítottan szélsőséges” minősítést adott a pártnak.
A döntést egy több mint ezer oldalas jelentéssel támasztották alá, amelyet a hivatal a szövetségi belügyminisztériumnak nyújtott be.
A dokumentumban számos példával és bizonyítékkal mutatják be, hogy az AfD nézetei szembemennek a német alkotmányos renddel.
A Spiegel cikke szerint a jelentés kiemeli, hogy a párt „etnikai alapon” értelmezi a nép fogalmát, és nem tekinti németnek azokat az állampolgárokat, akik muszlim többségű országokból származnak. A jelentés szerint ez „nem összeegyeztethető a szabad demokratikus renddel”.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal eredetileg már tavaly év végén le akarta adni a jelentést, ám a kormánykoalíció felbomlása és az előrehozott választások miatt ezt elhalasztotta.
A 2025-ös szövetségi választáson az AfD 20 százalékos eredménnyel a CDU–CSU mögött a második helyen végzett, ami a párt történetének eddigi legjobb eredménye. A kampány során Elon Musk is kiállt a párt mellett, és interjút készített a párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel.
A német Alkotmányvédelmi Hivatal mostantól hivatalosan is alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért pártot, vagyis az AfD-t – számolt be róla a Spiegel.
Ez a döntés azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok könnyebben kérhetnek engedélyt a párt és tagjai megfigyelésére, például telefonlehallgatásra, lehallgatók telepítésére vagy informátorok beépítésére.
Korábban csak három tartományi szervezetet – a türingiai, a szászországi és a szász-anhalti szervezetet – minősítették alkotmányellenesnek. Az országos pártot eddig csak „gyanúsan” szélsőségesként kezelték. A hivatal most „bizonyítottan szélsőséges” minősítést adott a pártnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jöhet a fehér füst? Felhelyezték a Sixtus-kápolna tetejére a pápaválasztásról eredményt adó kéménycsövet
A kéményt kizárólag a pápaválasztások alatt szokták használni. A szavazás során fekete füsttel a sikertelen, fehér füsttel a sikeres szavazás eredményét jelzik a hívek és a nyilvánosság felé.
Felhelyezték a pápaválasztási fordulók eredményét tudtul adó kéménycsövet a Sixtus-kápolna tetejére péntek reggel – számolt be róla az MTI. A Szent Péter térről és környékéről jól lehetett látni, ahogy több munkás mozgott a Szent Péter-bazilika és az apostoli paloták között található kápolna cserepes tetején. A munkások elhelyezték azt a csövet, amely meghosszabbítja a Sixtus-kápolna kéményét, és amelyet kizárólag a pápaválasztások alatt szoktak használni.
A kémény azzal a kályhával van összekötve, amelyet a Sixtus-kápolnába „bezárt” bíborosok szavazócéduláinak elégetésére használnak. Sikertelen szavazási kör esetén fekete, sikeres választáskor fehér füst száll fel a kéményből.
Az egyszerű öntöttvas kályhát első alkalommal az 1939-es konklávén használták. 2005 óta a kéményhez egy másik kályhát is kapcsoltak, amely vegyi adalékanyaggal színezi a füstöt, hogy a választás eredménye jól látható legyen.
A nyolcvan évnél fiatalabb, pápaválasztó bíborosok május 7-én délután vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ahol megtartják az első szavazási kört, így
az első füst szerda este száll majd fel.
Május nyolcadikán a bíborosok délelőtt és délután is szavaznak: mindkét forduló után felszáll a füst, várhatóan a déli órákban és este hét óra körül, de az időpontot nem lehet előre megjósolni. Az azt követő napokban is ugyanezt az ütemezést követik.
I. János Pál pápát 1978 augusztusában egy délelőtti és egy délutáni szavazási fordulóval választották meg, a fehér füst 18 óra 24 perckor szállt fel. II. János Pál pápa megválasztásakor, 1978 októberében a konklávé majdnem három napig tartott, és a fehér füst este 18 óra 18 perckor szállt fel. XVI. Benedek megválasztásához elég volt egy délelőtti és egy délutáni szavazási kör 2005 áprilisában, a fehér füst 17 óra 50 perckor szállt fel. Ferenc pápa esetében, 2013 márciusában két nap kellett, és a fehér füst 19 óra 6 perckor szállt fel.
A fehér füst után az úgynevezett protodiakónus bíboros jelenti be a Szent Péter-bazilika lodzsájáról az örömhírt, hogy az egyháznak új pápája van („Habemus papam!”). A füst és a bejelentés között akár egy óra is eltelhet, de ez alkalmanként változik.
Felhelyezték a pápaválasztási fordulók eredményét tudtul adó kéménycsövet a Sixtus-kápolna tetejére péntek reggel – számolt be róla az MTI. A Szent Péter térről és környékéről jól lehetett látni, ahogy több munkás mozgott a Szent Péter-bazilika és az apostoli paloták között található kápolna cserepes tetején. A munkások elhelyezték azt a csövet, amely meghosszabbítja a Sixtus-kápolna kéményét, és amelyet kizárólag a pápaválasztások alatt szoktak használni.
A kémény azzal a kályhával van összekötve, amelyet a Sixtus-kápolnába „bezárt” bíborosok szavazócéduláinak elégetésére használnak. Sikertelen szavazási kör esetén fekete, sikeres választáskor fehér füst száll fel a kéményből.
Az egyszerű öntöttvas kályhát első alkalommal az 1939-es konklávén használták. 2005 óta a kéményhez egy másik kályhát is kapcsoltak, amely vegyi adalékanyaggal színezi a füstöt, hogy a választás eredménye jól látható legyen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Putyin először mutatta meg fényűző lakosztályát a Kremlben – videó
A kamerák előtt nyílt ki az ajtó, mögötte arannyal díszített falak, fehér zongora és cári portré várta a stábot. Putyin még a házi templomát is megmutatta a riporternek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ritka bepillantást engedett a Kreml egyik legféltettebb részébe: megmutatta saját lakosztályát, ahol az utóbbi időben sok időt tölt. A belső térbe egy dokumentumfilm forgatása során nyerhetett betekintést Peter Zarubin stábja.
A felvételen Putyin arról beszélt, hogy gyakran dolgozik még éjszaka is, ilyenkor pedig átmegy a lakrészébe.
„Van egy saját lakrészem itt a Kremlben, ahol az utóbbi időben sok időt töltök. Sokszor még éjszaka is dolgozom, így akkor átmegyek oda, leülök a kandallóhoz, teázok”
Amikor a riporter megkérte, hogy megmutatná-e neki a lakrészt, Putyin kötélnek állt, és kinyitott egy ajtót. „Látja, nincs messze” – mondta mosolyogva, majd beinvitálta a stábot.
Putin showed his apartment in the Kremlin.
Propagandist Pavel Zarubin showed footage from the documentary about Putin, which will be released soon.
Several frames of the video show gilding, moldings, massive curtains, a white grand piano, and a portrait of Emperor Alexander… pic.twitter.com/oAx6pYAMIr
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) May 1, 2025
A filmben egyelőre csak néhány másodpercnyi részletet mutattak meg, de így is kiderült, hogy a lakrész fényűzően van berendezve: arannyal díszített enteriőr, egy nagy fehér zongora, amin Putyin néha játszani szokott, több kanapé és egy portré III. Sándor orosz cárról is feltűnik.
A stáb megtekinthette Putyin két hálószobáját, könyvtárszobáját és a házi templomát is. Ezek a felvételek is szerepelnek majd abban a filmben, amelyet vasárnap mutatnak be.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ritka bepillantást engedett a Kreml egyik legféltettebb részébe: megmutatta saját lakosztályát, ahol az utóbbi időben sok időt tölt. A belső térbe egy dokumentumfilm forgatása során nyerhetett betekintést Peter Zarubin stábja.
A felvételen Putyin arról beszélt, hogy gyakran dolgozik még éjszaka is, ilyenkor pedig átmegy a lakrészébe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!