HÍREK
A Rovatból

Mariupoli városvezetés: az oroszok krematóriumokban égetik el a civilek holttesteit

„A náci koncentrációs táborok fennállása óta a világ nem látott akkora mértékű tragédiát, mint amilyen Mariupolban történt. Az oroszok az egész városunkat haláltáborrá változtatták” - közölte a polgármester.


Az Azovi-tenger partján fekvő, Donyeck megyei

Mariupolba benyomult orosz erők mobil krematóriumokat alakítottak ki, amelyekben az általuk megölt civil lakosok holttesteit égetik el, hogy eltüntessék a bűntetteik nyomait

- írta szerdán az ukrajnai kikötőváros vezetése a Telegram üzenetküldő portálon.

A közlemény szerint - amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett - miután komoly nemzetközi visszhangot váltott ki a Kijev környéki Bucsában elkövetett vérengzés, a legfelső orosz katonai vezetés elrendelte, hogy semmisítsék meg az orosz hadsereg Mariupolban elkövetett bűncselekményeinek minden bizonyítékát.

"Egy héttel ezelőtti óvatos becslések szerint is legalább ötezren haltak meg a városban. Tekintettel a város méretére, a katasztrofális pusztításra, a blokád időtartamára és a kemény ellenállásra, mariupoli civilek tízezrei válhatnak a megszállók áldozataivá"

- írta a városi tanács.

Hozzátette, hogy az orosz csapatok nemcsak a holttesteket égetik el, hanem az általuk elkövetett atrocitások lehetséges szemtanúit is igyekeznek felderíteni és "megsemmisíteni". A városvezetés szemtanúkra hivatkozva hozzátette, hogy mindezekbe bevonták a donyecki Moszkva-barát szakadárok különleges egységeit is.

"A náci koncentrációs táborok fennállása óta a világ nem látott akkora mértékű tragédiát, mint amilyen Mariupolban történt. Az oroszok az egész városunkat haláltáborrá változtatták" - fogalmazott Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere.

A kikötővárost március eleje óta tartja blokád alatt az orosz hadsereg, miközben folyamatosan lő óvóhelyként szolgáló polgári épületeket - emlékeztetett a hírportál. Hozzátette, hogy az orosz erők nem engednek be a városba segélyszállítmányokat sem, ami miatt mariupoliak elmondása szerint már többen éhen haltak a városban.

Ukrajna keleti részében Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék vezetése arra szólította fel a helyi lakosokat, hogy mielőbb távozzanak el lakóhelyükről, amíg van lehetőségük elhagyni ezeket a régiókat.

Erről Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős tárca vezetője beszélt egy szerdai tévéműsorban, hozzátéve: az ukrán vezetés mindent megtesz azért, hogy a lakosok kimenekítése szervezetten folyjon.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó hírül adta, hogy az orosz erők tüzérségi csapást mértek a Donyecktől délnyugatra fekvő Vuhledar településen egy humanitárius segélyelosztó helyre, aminek következtében az épp akkor sorban álló emberek közül az előzetes információk szerint ketten életüket vesztették és öten megsebesültek. Kirilenko hozzátette, hogy az ukrán hatóságok dokumentálnak minden bűncselekményt, amelyet az Oroszországi Föderáció Ukrajna területén elkövet.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegramon közzétett videoüzenetében arra figyelmeztetett, hogy az orosz csapatok új erőket és haditechnikát vonnak a régióba. Szerinte 3-4 napon belül nagyszabású támadást fognak indítani.

Az ukrán vezérkar reggel arról számolt be, hogy a déli országrészben lévő Herszon megyében az ukrán hadsereg visszavett három települést az orosz erők megszállása alól. A katonai vezetés hozzátette, hogy továbbra is heves harcok folynak a régióban Olekszandrivka településnél.

A kijevi vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 150 orosz repülőgépet, 135 helikoptert, hét hadihajót, 684 harckocsit, 1861 páncélozott harcjárművet, 332 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 107 rakéta-sorozatvetőt.

Herman Haluscsenko ukrán energetikai miniszter szerdán az RBK-Ukrajina hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy információi szerint az orosz csapatok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű területén jelenleg 300-500 orosz katona és mintegy ötven nehéztüzérségi fegyver van. Elmondta, hogy az orosz Roszatom emberei és ukrán szakemberek is tartózkodnak az nukleáris létesítményben, amely ha korlátozott mértékben is, de üzemel. Szavai szerint jelenleg csak két vonalon szolgáltat villanyáramot.

Nyítókép: A hatéves Vlad Tanyuk édesanyja, Ira Tanyuk sírja mellett áll Kijev egyik külvárosában 2022. április 4-én. Ira Tanyuk éhen halt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Húsz év után lemond egy fideszes képviselő – ezt üzente Orbán Viktornak
Riz Gábor húsz év után adta át az ózdi választókerület vezetését. Utódjának már sok sikert kívánt, de képviselőként még folytatja a munkát a 2026-os választásokig.


Riz Gábor húsz év után jelentette be, hogy lemond az ózdi központú borsodi választókerület elnöki tisztségéről – szúrta ki az ATV. A hírt a Facebook-oldalán tette közzé, ahol azzal kezdte bejegyzését: „Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön.”

A politikus arról írt, hogy húsz évvel ezelőtt Orbán Viktortól, a Fidesz elnökétől vette át a választókerület vezetésére szóló megbízólevelet, amely azóta már 71 települést foglal magába Nyugat-Borsodban.

„Benyújtottam Elnök úrnak – akitől húsz éve azt átvettem – lemondásom a választókerületi elnökségi kinevezésemről”

– közölte, hozzátéve, hogy utódjának, Dr. Csuzda Gábornak sok sikert kíván a feladathoz.

Riz Gábor köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt dolgozott az elmúlt években: a helyi szervezeti tagoknak, polgármestereknek és aktivistáknak. Mint írta, velük együtt építették a keresztény-konzervatív értékközösséget, és közös munkájuknak köszönhetően kiváló eredményeket értek el az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokon.

A bejegyzésben utódjának is üzent:

„Őrizze meg a közbizalmat értékeink iránt, tartsa egyben azt a sikeres csapatot, akikre mindenben számíthattam és akik segítsége nélkül nincs eredményes politikai munka.”

A képviselő arról is beszámolt, hogy parlamenti munkáját a 2026-os választásokig tovább folytatja. Kiemelte, hogy választói támogatása nélkül nem sikerült volna közel 60 százalékos eredményt elérnie a legutóbbi választáson.

Riz Gábor jelezte, hogy amikor kijelölik utódját az országgyűlési munkára is, minden segítséget megad majd neki. Bejegyzését azzal zárta:

„Elnök úr! Köszönöm a húszévi bizalmat!”

A Szabad Európa közben arról számolt be, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy korábbi fórumon jelezte: várhatóan a képviselőjelöltek harmadát lecserélik 2026-ra. A lap szerint több ismert politikus, köztük Németh Zsolt, Lázár János, Simicskó István és Fürjes Balázs sem indul újra egyéniben. Budapesten pedig Dunai Mónika kivételével minden választókerületi elnök személye megváltozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond
A Mandínernek adott interjúban az MNB-alapítványok ügyéről és a feljelentésről is szó volt. Gulyás szerint, ha a vádak igaznak bizonyulnak, felelősségre kell vonni az érintetteket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 02.



Gulyás Gergely videós interjút adott a Mandiner Reakció című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban több témát is érintett, köztük Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét is, vette észre a Telex.

A beszélgetés során Gulyás azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter pszichés állapota miatt sem alkalmas arra, hogy közhatalmat gyakoroljon. Hozzátette:

„Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, akkor sok mindenben volt vele vitám, de abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond.”

A miniszter kitért arra a hangfelvételre is, amelyen Varga Judit hallható. A felvételen az akkor még igazságügyi miniszterként dolgozó politikus 2023-ban beszélgetett volt férjével, Magyar Péterrel a Völner–Schadl-ügyről. A hanganyagot Magyar Péter hozta nyilvánosságra, majd az ügyészségnek is átadta. Gulyás ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ilyet „a náci házmesterek és a kommunista besúgók csináltak.”

Az interjúban szóba került az Állami Számvevőszék feljelentése is, amely az MNB-alapítványokat érinti. Gulyás Gergely szerint a kormánynak nem volt, és nem is lehet köze a jegybank működéséhez. Úgy fogalmazott, hogy amikor ezek az állítólagos cselekmények történtek, a balliberális sajtó úgy mutatta be a jegybank vezetését, mint amely a kormánnyal szemben állva alternatív gazdaságpolitikát képvisel. Hozzátette: az ügyet ki kell vizsgálni, és ha a vádak egy büntetőper során beigazolódnak, a felelősöket felelősségre kell vonni.

A teljes interjút itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trump bepöccent: az Egyesült Államok nem közvetít tovább Oroszország és Ukrajna között
Tammy Bruce szerint Trump csalódott, mert a háborús felek nem tesznek valódi lépéseket a béke irányába.


Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:

„Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.

A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.

Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államok nem oldja fel a jelenleg is érvényben lévő szankciókat Oroszországgal szemben.

A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.

Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Drámai döntés: alkotmányellenesnek nyilvánították Németország legnagyobb ellenzéki pártját
A német titkosszolgálat szerint az AfD veszélyt jelent a demokratikus rendre. Már lehallgatásokra és besúgók beépítésére is joguk van a hatóságoknak.


A német Alkotmányvédelmi Hivatal mostantól hivatalosan is alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért pártot, vagyis az AfD-t – számolt be róla a Spiegel.

Ez a döntés azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok könnyebben kérhetnek engedélyt a párt és tagjai megfigyelésére, például telefonlehallgatásra, lehallgatók telepítésére vagy informátorok beépítésére.

Korábban csak három tartományi szervezetet – a türingiai, a szászországi és a szász-anhalti szervezetet – minősítették alkotmányellenesnek. Az országos pártot eddig csak „gyanúsan” szélsőségesként kezelték. A hivatal most „bizonyítottan szélsőséges” minősítést adott a pártnak.

A döntést egy több mint ezer oldalas jelentéssel támasztották alá, amelyet a hivatal a szövetségi belügyminisztériumnak nyújtott be.

A dokumentumban számos példával és bizonyítékkal mutatják be, hogy az AfD nézetei szembemennek a német alkotmányos renddel.

A Spiegel cikke szerint a jelentés kiemeli, hogy a párt „etnikai alapon” értelmezi a nép fogalmát, és nem tekinti németnek azokat az állampolgárokat, akik muszlim többségű országokból származnak. A jelentés szerint ez „nem összeegyeztethető a szabad demokratikus renddel”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal eredetileg már tavaly év végén le akarta adni a jelentést, ám a kormánykoalíció felbomlása és az előrehozott választások miatt ezt elhalasztotta.

A 2025-ös szövetségi választáson az AfD 20 százalékos eredménnyel a CDU–CSU mögött a második helyen végzett, ami a párt történetének eddigi legjobb eredménye. A kampány során Elon Musk is kiállt a párt mellett, és interjút készített a párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: