Március 20-tól újra a teljes vonalon jár a 3-as metró hétköznap

Tordai Bence független országgyűlési képviselő a Facebookon tett közzé egy javaslatot a Tisza Párt jelöltjeinek címezve. Bejegyzésében a politikus üdvözölte a tiszás jelölteket, és arra biztatta őket, hogy a rendszerváltó akaratot csatornázzák be a választókerületi kampányokba. Szerinte kemény hónapok várnak rájuk, mert aljas támadásokra számíthatnak a Fidesz-masinériából, miközben hatalmas erőforráshátrányból kell legyőzniük az Orbán-rezsimet és megújítaniuk a politikai kultúrát.

Tordai szerint a 2026-os választás az egyéni választókerületekben fog eldőlni. Mint írta: „Minden, az állampárttól elhódított körzet kettőt ér: mínusz egy a Fidesznek, plusz egy az ellenzéknek.”

Úgy véli azonban, hogy semmivel nem visz közelebb a kormányváltáshoz, ha a Tisza az eddig is ellenzéki körzeteket próbálja átvenni.

Állítását egy kutatással is alátámasztotta, amely szerint a kormányváltást akaró budai polgárok 78%-a a tiszások mellett más ellenzéki képviselőket is szeretne az új többségben látni.

A képviselő szerint stratégiai probléma, ha a Tisza Párt az energiáit a maradék ellenzék „leradírozására” fordítja: „Minden munkaóra, amit a tiszás aktivisták a már 2022-ben is megnyert, ma már pláne masszívan ellenzéki körzetekben, az inkumbens ellenzéki képviselővel szemben Budapesten (vagy Szegeden) kampányolva töltenek, a billegő vidéki körzetekből fog hiányozni” – fogalmazott.

Tordai Bence ezért egy konkrét javaslatot tett a tiszás jelölteknek.

– írta. Feltette a kérdést, hogy vajon jó célnak tartják-e több erőforrást áldozni az „óellenzék”, mint a Fidesz eltakarítására.

A politikus Magyar Pétert idézve az összefogásra buzdított, és hangsúlyozta, hogy nem egymás, hanem az autoriter rezsim ellen kell küzdeni. Konkrét lépésként december 1-re egy kávéra és egy baráti beszélgetésre hívta a tiszás előválasztás budai győztesét, hogy megtárgyalják a javaslatát.

A Tisza Párt hétfőn többkörös, online és nyílt szavazással kombinált jelöltállítási folyamatot indított a 106 egyéni körzetre, amely november 30-án zárul. A koordináció körüli feszültséget jelzi, hogy Hadházy Ákos független képviselő jelezte indulási szándékát a zuglói tiszás előválasztáson, miközben Magyar Péter többször is elutasítóan nyilatkozott az „óellenzékről”. Tordai Bence független, budai országgyűlési képviselő, korábban a Párbeszéd – Zöldek társelnöke volt.

Hivatalos állami látogatásra Magyarországra érkezett kedden kora reggel Hassanal Bolkiah, a brunei szultán. Az uralkodó a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren landolt a Boeing 747-es magángépével, amelyet a sajtóban csak „repülő palotaként” emlegetnek – írta a vezess.hu.

Az alapgép ára meghaladhatja a 200 millió dollárt, amire a szultán további 100–150 millió dollárt költhetett, hogy a belső kialakítás felérjen a rezidenciája luxusához.

A szultán programjában megbeszélés szerepel Sulyok Tamás köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is.

Ez a szultán első hivatalos állami látogatása Magyarországon. A két ország 1992. január 21-én létesített diplomáciai kapcsolatot egymással.

A delegáció mozgása miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság november 17. és 20. között több fővárosi helyszínen ideiglenes megállási tilalmat és forgalomkorlátozásokat rendelt el. Az intézkedések érintik többek között a II. kerületi Ganz utcát, az V. kerületi Balassi Bálint utcát és a XIII. kerületi id. Antall József rakpartot is.

A teljes nevén Sultan Haji Hassanal Bolkiah Mu'izzaddin Waddaulah ibni Al-Marhum Sultan Haji Omar 'Ali Saifuddien Sa'adul Khairi Waddiennek hívott uralkodó nem csak repülőgépével rekorder a világ uralkodói között. Az övé a világ legnagyobb magánautó-gyűjteménye is. Becslések szerint több mint 7000 járművet tartalmaz, és egy külön Guinness-rekordot is bejegyeztek a legnagyobb magán Rolls-Royce-gyűjteményéért.

Ezen kívül II. Erzsébet brit királynő 2022-es halála óta Bolkiah a világon leghosszabb ideje hatalomban lévő uralkodó: 21 évesen, 1967. október 4-én lett Brunei szultánja, ahol az iszlám legszigorúbb, saria alapú törvénykezését vezették be. Ennek értelmében az ázsiai kis államban halálra kövezés járhat a házasságért és a homoszexuális kapcsolat létesítéséért is.

A magyar kormány előzetesen kiemelte a látogatás fontosságát. „Nagy jelentőségűnek tartjuk a szultán hivatalos állami látogatását Budapesten” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Kiderült, hogy a kormányközeli Megafon képzésén vett részt a Tisza Párt egyik képviselőjelölt-aspiránsa, aki korábban a Fidelitasban politizált és kormánypárti jelöltek kampányát is segítette. A 24.hu vette észre, hogy

A hírre reagálva Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Telex élő adásában lényegében megerősítette az értesülést, bár Szabót nem nevezte meg. A pártelnök szerint az eset a jelöltlista sokszínűségét bizonyítja, de hozzátette, magyarázatot kértek az érintettől. „Ez a lista, ez a 309 ember bebizonyítja azt, hogy mi nemcsak szlogenekben mondtuk azt, hogy nincs jobb, nincs bal, csak magyar, hanem tényleg így van. Tényleg mindenféle szakma képviselteti magát” – hangsúlyozta Magyar.

Szabó Péter Mihály a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett diplomát, 2022-től pedig az Energiaügyi Minisztérium munkatársa volt. Politikai tapasztalata is van már: a 2024-es önkormányzati választáson függetlenként mérette meg magát Terézváros 4-es körzetében, ahol 27 szavazattal mindössze 2 százalékos eredményt ért el. Egy, a helyi kampányt ismerő forrás a 24.hu-nak elmondta: Szabó nem igazán erőltette meg magát, miután megszerezte az induláshoz szükséges aláírásokat.

A Tisza Párt jelenleg egy háromfős listáról választja ki a budapesti 1-es körzet végleges jelöltjét, ahol Szabó ellenfele többek között a párt programalkotásért felelős szakértője, Tanács Zoltán is. Amikor az üggyel kapcsolatban megkeresték, Szabó Péter Mihály a Tisza Párt sajtóosztályához irányította az újságírókat.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a napokban benyújtott törvényjavaslata alapján a kormány a jövőben bárkit terroristának minősíthet anélkül, hogy az illető ellen büntetőeljárás indulna vagy bíróság mondaná ki a bűnösségét.

A listára kerülő külföldiekre kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom várhat, emellett a pénzeszközeiket is zárolhatják.

– értékelte a tervezetet Lattmann Tamás nemzetközi jogász a 24.hu-nak.

A szakértő szerint a javaslat úgy teszi lehetővé, hogy valakit a kormány leterroristázzon, hogy „nem kell erőszakos, terrorista bűncselekményt elkövetnie, mert, ha valódi terrorista lenne, akkor lennének büntetőjogi eszközök eljárni vele szemben”. Lattmann hozzátette, hogy

A minősített személy a Kúriához fordulhat, de a bíróság a miniszteri döntést nem változtathatja meg. „Ha ezt a pert elveszti, akkor elvileg azt ki lehet vinni a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára” – mondta a jogász.

A törvényjavaslattal a kormány Donald Trump példáját követi, aki amerikai elnökként nevezte terrorszervezetnek az Antifa mozgalmat. Ezt követően jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy Magyarországon is kezdeményezik a szervezet terrorlistára vételét.

A most benyújtott törvényjavaslat egy szeptember végi kormányrendeletet emelne törvényi szintre. Az a jogszabály már megteremtette a nemzeti szankciós lista alapjait, amelyre két szélsőbaloldali szervezetet, az „Antifa” csoportosulást és a Hammerbande/Antifa Ostot vették fel. A javaslat indoklása szerint a cél a büntetőjogon és a szabálysértési jogon kívüli speciális korlátozó intézkedések alkalmazása.