Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjújában az egyetemek modellváltásáról is hosszan beszélt. Amikor a Kossuth Rádió műsorvezetője megkérdezte tőle, hogy miért van szükség az egyetemek átalakítására, azt mondta, hogy Magyarországon rendkívül rugalmatlan felsőoktatási rendszer működik, a korábbi sikerek fénye is megkopott már. "Régen nagyon büszkék voltunk az egyetemeinkre, de a rangsorokat elnézve most kevésbé van okunk a büszkeségre" - fogalmazott.
Szerinte a magyar egyetemekben több van, mint az a teljesítmény, amit leadnak. Ez pedig azért van, mert a rendszer nem működik jól, nem elég ösztönző, nem elég rugalmas, nem honorálja eléggé a teljesítményt. Ezért döntött a kormány a modellváltás mellett.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a világ legjobb egyetemei alapítványi formában működnek, és úgy tűnik, hogy ez itthon is be fog válni, mert miután több magyar egyetem is ennek megfelelően alakult át, Orbán szerint több más egyetem is jelezte, hogy ők is szeretnének "egy ígéretes működési formára" váltani. Hangsúlyozta, hogy "tehát nem a kormány döntött így, hanem az egyetemek jelentkeztek".
"Én nagyon sokat várok ettől, ez egy lokomotív, az intelligencia, az erő, a tudás, a műveltség az mégiscsak egy húzóerő. Ennek a mennyisége, minősége most javulni fog Magyarországon”
- mondta.
Szerinte az emberek fejében az van, hogy valami vagy állami vagy magán lehet, de hangsúlyozta, hogy az egyetemek közcélú vagyonkezelő alapítványok alá kerülnek, a nekik adott vagyon és költségvetési támogatás pedig nem használható másra, csak oktatásra és az egyetem saját céljaira. Úgy gondolja, hogy
ezzel az egyetemek hosszú távon stabilan működhetnek majd, és a jövőbeli kormányok sem tudják majd "rángatni" őket, mert sokkal szabadabbak lesznek, nagyobb lesz az autonómiájuk.
A kormányfő úgy véli, az normális, ha a baloldal azt akarja, hogy az Alkotmánybíróság vizsgáljon meg egy jogszabályt, de szerinte politikai okokból támadják az egyetemek átalakítását.
"A baloldal egy internacionalista képződmény Magyarországon"
- jelentette ki, hozzátéve, hogy az egyetemek viszont nemzeti intézmények, és nem akarják, hogy "valami globalista, nemzeti karakterüket elvesztő intézményekké váljanak".
Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjújában az egyetemek modellváltásáról is hosszan beszélt. Amikor a Kossuth Rádió műsorvezetője megkérdezte tőle, hogy miért van szükség az egyetemek átalakítására, azt mondta, hogy Magyarországon rendkívül rugalmatlan felsőoktatási rendszer működik, a korábbi sikerek fénye is megkopott már. "Régen nagyon büszkék voltunk az egyetemeinkre, de a rangsorokat elnézve most kevésbé van okunk a büszkeségre" - fogalmazott.
Szerinte a magyar egyetemekben több van, mint az a teljesítmény, amit leadnak. Ez pedig azért van, mert a rendszer nem működik jól, nem elég ösztönző, nem elég rugalmas, nem honorálja eléggé a teljesítményt. Ezért döntött a kormány a modellváltás mellett.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a világ legjobb egyetemei alapítványi formában működnek, és úgy tűnik, hogy ez itthon is be fog válni, mert miután több magyar egyetem is ennek megfelelően alakult át, Orbán szerint több más egyetem is jelezte, hogy ők is szeretnének "egy ígéretes működési formára" váltani. Hangsúlyozta, hogy "tehát nem a kormány döntött így, hanem az egyetemek jelentkeztek".
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Előre jelzem, hogy a TISZA nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert
A politikus a bejegyzésében azt is közölte, hogy pártja más személyt vár a Fidesztől a pozícióra: „Várjuk a Fidesz új jelöltjét!”. A TISZA Párt korábban kompromisszumkészséget jelzett, és közölte, hogy az ellenzéki pártok, köztük a Fidesz is kapnak alelnöki helyet az Országgyűlésben.
Magyar Péter a közösségi oldalán tette közzé pártja álláspontját az Országgyűlés alelnökének személyével kapcsolatban.
„Előre jelzem, hogy a TISZA nem szavazza meg az Országgyűlés alelnökének a magyar érdekeket eláruló Szijjártó Pétert.”
A politikus a bejegyzésében azt is közölte, hogy pártja más személyt vár a Fidesztől a pozícióra: „Várjuk a Fidesz új jelöltjét!”.
A bejelentés előzménye, hogy a TISZA Párt korábban kompromisszumkészséget jelzett, és közölte, hogy az ellenzéki pártok, köztük a Fidesz is kapnak alelnöki helyet az Országgyűlésben. A mostani posztban megfogalmazott személyi vétó új elem, mivel korábban nem neveztek meg olyan politikust, akit kizárnának a tisztségből.
A „magyar érdekeket eláruló” minősítés a sajtóban korábban megjelent, kiszivárgott telefonfelvételekre utal, amelyek szerint a külügyminiszter uniós egyeztetésekről tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot.
Az Országgyűlés alelnökeinek személyéről a parlamenti pártok az alakuló ülés körüli egyeztetéseken döntenek. Magyar Péter és a TISZA Párt már hónapok óta élesen bírálja Szijjártó Péter külpolitikáját és Oroszország felé való nyitását.
A választást követően, április 17-én Magyar Péter még arról beszélt, hogy az ellenzéknek, így a Fidesznek is lesz alelnöke a Házban. A mostani, Szijjártó Péter személyére vonatkozó bejelentés ezt az általános megállapodási szándékot korlátozza.
Direkt36: A Fidesz-frakció egyik munkatársának lakásában él a körözött lengyel politikus
A Direkt36 derítette ki, hogy a korrupcióval vádolt Marcin Romanowski egy budai lakásban él, amelynek Párkai Dávid Zsolt, a Fidesz-frakció alkalmazottja a résztulajdonosa. A lengyel politikus ellen európai elfogatóparancs van érvényben.
Egy budai, I. kerületi lakásban él a hazájában korrupcióval vádolt és európai elfogatóparancs alapján körözött Marcin Romanowski, a korábbi lengyel igazságügyi miniszterhelyettes. Az ingatlan egyik tulajdonosa Párkai Dávid Zsolt, aki a Fidesz-frakció alkalmazásában áll – írja a Direkt36. A tényfeltáró portál munkatársai a helyszínen próbálták kérdezni a lengyel politikust, aki azonban nem válaszolt.
Az ügy különös aktualitását az adja, hogy Magyar Péter két hete, április 13-án bejelentette, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése esetén felülvizsgálnák a politikai menedéket kapott, hazájukban eljárás alatt álló személyek, köztük Romanowski helyzetét.
Párkai Dávid Zsolt megerősítette, hogy a lengyel politikus az ő résztulajdonában álló ingatlanban lakik. A birtokukba került dokumentum szerint Párkai „képviselői tevékenységet segítő személyi titkárként” dolgozik a Fidesz-frakcióban, munkáltatója pedig Kocsis Máté frakcióvezető. Párkai ezzel szemben azt állította, hogy ő jogi szakértőként tevékenykedik a parlamentben, és a szerződését nem Kocsis, hanem Balla György frakcióvezető-helyettes írta alá.
Párkai a frakcióvezető szerepét igyekezett kisebbíteni: „Kocsis alatt több mint ezer ember dolgozik, ilyen alapon mindenkinek ő a munkáltatója a frakcióban”.
Az ügyben megszólalt a Fidesz-frakció sajtóosztálya is, közleményükben azt írták, a „frakcióvezetőnek semmi köze nincs” a lengyel politikus „menedékkérelméhez és az azzal kapcsolatos eseményekhez”. Hozzátették, hogy bár a frakcióvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, a napi munkavégzést nem ő felügyeli, és sok esetben a szerződéseket sem ő írja alá.
A menedékjog megadását korábban a lengyel kormány élesen bírálta.
Radosław Sikorski külügyminiszter „barátságtalan lépésnek” nevezte a döntést, ami után a varsói magyar nagykövetet be is rendelték a minisztériumba.
A magyar kormány jogi védőhálót is kiépített az ehhez hasonló esetekre. Egy tavaly elfogadott törvény ugyanis nehezíti az európai elfogatóparancs végrehajtását olyan személyek esetében, akiket Magyarország menekültként ismert el.
Marcin Romanowski ellen hazájában 19 vádpontban folyik eljárás, többek között szervezett bűnözői csoportban való részvétellel gyanúsítják. Az ügyészség szerint egy igazságügyi alapból több milliárd forintnak megfelelő összeget juttattak törvénytelenül a párthoz kötődő szervezeteknek, és ebből a pénzből szerezték be a Pegasus nevű kémszoftvert is. A politikus a Fidesszel szövetséges Jog és Igazságosság (PiS) párt 2023-as választási veresége után került a hatóságok látókörébe.
Romanowskit 2024 júliusában rövid időre őrizetbe is vették, de az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjaként mentelmi joga volt, ezért elengedték. A mentelmi jogát csak később, októberben függesztették fel. 2024 decemberében kapott politikai menedékjogot Magyarországtól, és a dokumentumok szerint Párkai Dávid Zsolt is ekkor kezdte bérbe adni neki a lakást. Idén februárban a lengyel hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. Párkai azt közölte, ha Romanowski tartózkodása törvénytelenné válna, megszüntetik a bérleti szerződést.
A lakás másik tulajdonosa Párkai Dávid testvére, Párkai Dániel, aki egy olyan alapítvány, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány alapítója és kuratóriumi tagja, amelyben Farkas Örs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári titkosszolgálatokért felelős államtitkára is igazgató volt. Az ügy érdekessége, hogy Romanowski nemcsak lakhatáshoz, hanem munkához is jutott Magyarországon: a kormányközeli Alapjogokért Központ által létrehozott Magyar–Lengyel Szabadság Intézet vezetője lett.
Egy budai, I. kerületi lakásban él a hazájában korrupcióval vádolt és európai elfogatóparancs alapján körözött Marcin Romanowski, a korábbi lengyel igazságügyi miniszterhelyettes. Az ingatlan egyik tulajdonosa Párkai Dávid Zsolt, aki a Fidesz-frakció alkalmazásában áll – írja a Direkt36. A tényfeltáró portál munkatársai a helyszínen próbálták kérdezni a lengyel politikust, aki azonban nem válaszolt.
Az ügy különös aktualitását az adja, hogy Magyar Péter két hete, április 13-án bejelentette, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése esetén felülvizsgálnák a politikai menedéket kapott, hazájukban eljárás alatt álló személyek, köztük Romanowski helyzetét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint 38 millió forintos végkielégítést kap Orbán Viktor, de ez még nem minden
A leköszönő miniszterelnök bruttó 38,8 millió forintos végkielégítésre jogosult. Ezen felül 16 évig hivatali autó sofőrrel és 8 évig iroda is megilleti a volt kormányfőt.
Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.
A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.
A volt kormányfő a hatályos jogszabályok alapján képviselőként háromhavi, miniszterelnökként pedig hathavi végkielégítésre jogosult.
A miniszterelnöki végkielégítésre vonatkozik egy megkötés: vissza kell azt fizetnie, ha 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vállal vezető pozíciót.
A kifizetések és juttatások azután váltak aktuálissá, hogy az április 12-i országgyűlési választást a Tisza Párt nyerte. A vereséget Orbán Viktor még aznap este elismerte, Magyar Péter pedig megerősítette, hogy a leköszönő kormányfő telefonon gratulált neki. Orbán Viktor később bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, a Fidesz elnökeként a „nemzeti oldal” újjászervezésére koncentrál.
A juttatások folyósításának időzítése a megbízatások formális megszűnéséhez kötött. A képviselői jogviszony az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésével ér véget, míg a miniszterelnöki tisztség az új kormány megalakulásával szűnik meg. A végkielégítésekről és a volt kormányfői juttatásokról a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az állami vezetők jogállásáról szóló törvény rendelkezik.
Hadházy Ákos független képviselő felvetette a jogi felelősségre vonás lehetőségét Orbán Viktor mentelmi jogának megszűnése után.
Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.
A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kilencvennyolc éves korában elhunyt Edith Eva Eger magyar származású klinikai pszichológus, író és holokauszt-túlélő, A döntés című világhírű könyv szerzője. Az Egyesült Államokban élő pszichológus halálhírét magyar kiadója, az Open Books közölte – írta a Transtelex.
Családja egy bejegyzésben tudatta, hogy Eger méltósággal távozott.
„Ugyanolyan méltósággal távozott, ahogyan élt. Mintha egy angyal térne haza. Családja és odaadó ápolói gyengéd gondoskodása mellett halt meg” – írták.
Edith Eva Eger 1927-ben született, gyermekkorát Kassán töltötte, ahol tehetséges balerinaként és tornászként az olimpiai keret tagja volt, amíg a zsidótörvények miatt el nem távolították a csapatból.
Tizenhat éves korában, 1944 tavaszán családjával együtt a kassai gettóba, majd májusban Auschwitzba deportálták. Szüleit megérkezésük napján Josef Mengele a gázkamrába küldte. Edithet a táborban a túlélésért arra kényszerítették, hogy táncoljon Mengelének. Nővérével, Magdával több koncentrációs tábort is megjárt, végül 1945 tavaszán amerikai katonák szabadították fel őket a gunskircheni táborból, a teljes kimerültség határán.
A háború után ismerkedett meg férjével, a szintén túlélő Éger Bélával. A kommunista hatalomátvétel elől 1949-ben az Egyesült Államokba emigráltak. Edith Eva Eger évtizedeken át küzdött saját traumáinak feldolgozásával, és már felnőttként iratkozott be az egyetemre. Diplomáját, majd 1978-ban, 51 évesen a klinikai pszichológiai doktori fokozatát is a Texasi Egyetemen szerezte meg. Szakmai útját nagyban befolyásolta barátsága és mentori kapcsolata a szintén holokauszttúlélő pszichiáterrel, Viktor E. Frankllal. Évtizedekig praktizált Kaliforniában és oktatott a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen.
Bár szakmájában elismert terapeuta volt, a széles körű nemzetközi ismertséget viszonylag későn megírt könyvei hozták el számára, melyekre Philip Zimbardo pszichológus bátorította. Műveiben saját élettörténetét és terápiás eseteit ötvözve mutatta be a poszttraumás növekedés és a megbocsátás lehetőségeit.
Legismertebb, 2017-ben megjelent önéletrajzi ihletésű műve A döntés, amelyben a koncentrációs táborok borzalmait és a belső szabadsághoz vezető lelki utat írja le. Ezt követte Az ajándék – 12 életmentő lecke (2020) és A balerina (2024).
Magyar gyökereiről egy 2021-es interjúban beszélt. „Fiatalosan gondolkodom, fiatalabbnak érzem magam most, 93 évesen, mint 53 évesen. Közben épp egy szakácskönyvet írunk közösen a lányommal, amikben magyar ételek lesznek: székelygulyás, csirkepaprikás vagy a szlovák sztrapacska, ami a lányom kedvence.”
„A lelkem magyar, még ha Amerikában vagyok is.”
Kilencvennyolc éves korában elhunyt Edith Eva Eger magyar származású klinikai pszichológus, író és holokauszt-túlélő, A döntés című világhírű könyv szerzője. Az Egyesült Államokban élő pszichológus halálhírét magyar kiadója, az Open Books közölte – írta a Transtelex.
Családja egy bejegyzésben tudatta, hogy Eger méltósággal távozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
