SZEMPONT
A Rovatból

Marad a brutális lakásár-emelkedés: „Minden tényező amellett szól, hogy a lakások egyre többe fognak kerülni”

Európában nálunk drágultak az elmúlt 9 évben leginkább a lakások, háromszoros az emelkedés. Már a kormány is lakhatási válságról beszél. Herman Bernadett pénzügyi elemző szerint ha nem épülnek olcsó bérlakások, ez így is marad.


Mint az a napokban kiderült, elképesztő mértékben nőttek az ingatlanárak Magyarországon. 2015 óta közel 200 százalékkal, vagyis háromszorosára nőttek a lakásárak, ami még az árnövekedésben kimagasló országokban is kiemelkedő. Az Unióban második helyezett Litvániában is "csak" 134 százalékkal kell többet fizetni a lakhatásért, mint 9 évvel ezelőtt. Fizetéseink azonban az egyik legalacsonyabbnak számítanak az Európai Unióban, így arányaiban mi költjük a bérünk legnagyobb hányadát lakhatásra. Már a kormány is elismeri, lakhatási válság van Magyarországon, ami ellen valamit tenni kell.

Herman Bernadett pénzügyi elemzőt, a Bank360 munkatársát arról kérdeztük, hogy mi az oka a hihatetlen hazai ingatlanár-emelkedésnek, milyen hatással lehet ez a gazdaságra és az emberek szociális helyzetére, és hozhatnak-e változást a kormány eddig nyilvánosságra került tervei.

– Milyen speciális okai vannak annak, hogy Magyarországon ennyivel jobban drágultak az ingatlanok – még az ingatlandrágulásban „felzárkózó” Kelet-Európai országokhoz képest is?

– A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmánya szerint is durván emelkedtek az ingatlanárak 2015 és 2023 között, ők 156 százalékkal számoltak – és már ez is rekordnak számít egész Európában. A példátlan áremelkedésnek több oka is volt. Szerepet játszott benne az elmúlt évek kedvező makrogazdasági teljesítménye, az otthonteremtési támogatások széles köre, az építési költségek emelkedése, a munkaerőhiány, valamint a lakáspiaci kínálat rugalmatlansága. Az is áremelkedést okozott, hogy az inflációs félelmek és a kamatok emelkedése miatt azok, akik megtehették, lakásvásárlásba fogtak. Ha felmérést készítenek arról, mibe fektetnének be a legszívesebben a magyarok, toronymagasan az ingatlan áll az első helyen. Az emberek meg vannak győződve arról, hogy a pénz az ingatlanban megőrzi, sőt növeli az értékét. Márpedig ha egy befektetésre nagy a kereslet, annak felmegy az ára.

– Sokat halljuk a „lakhatási válság” kifejezést, de mit is takar ez valójában? Milyen mélyrehatóbb változásai vannak, hogy sokaknak szinte esélytelen saját ingatlanhoz jutniuk?

– Számos felmérés igazolja, hogy egyre nehezebben jutnak hozzá a fiatalok az első lakásukhoz. Amíg 20 százalékos önerőt írtak elő mindenki számára, már az önrész előteremtésére is átlagosan tíz éven át kellett takarékoskodnia egy fiatalnak. Magyarországon viszont az önálló életet mindenki saját ingatlanban képzeli el. Az albérleti kínálat szűkös, a szabályozás bizonytalan, a bérbeadó bárkit egy-két hónapos felmondási határidővel kitehet a lakásból. Ezért sokan nem szeretnének családot alapítani sem addig, amíg nem jutnak hozzá megfelelő saját ingatlanhoz. Az „én nem szeretnék albérletbe szülni” hozzáállás pedig végső soron demográfiai problémákat is okozhat, emiatt egyre kevesebb fiatal vállal gyereket, és a gyermekvállalás időpontja is egyre későbbre tolódik ki.

– A kormány családtámogatási intézkedései sokak szerint mára nem sokat érnek, mert beépültek az árakba. Hogyan hatottak ezek az intézkedések az ingatlanpiacon?

– A kormány a különféle programokon keresztül a keresleti oldalt támogatta meg, a családok kaptak pénzt, hogy lakást vásároljanak, építkezzenek, felújítsanak – de nem szabályozta a kínálati oldalt. Pontosan az történt, ami minden olyan esetben történik, amikor nő a vásárlóerő egy piacon: pörög az infláció, elszállnak az árak. A régi szocpol, a későbbi CSOK vagy a felújítási támogatások nagy része nem a családoknál maradt, hanem az ingatlanok eladóinak, a felújítást végzőknek vagy a barkácsáruházak zsebében landolt.

– A terézvárosi népszavazás, amelyben korlátozták az Airbnb-t, országos szinten is nagy hírverést keltett. Mennyire torzítják a piacot a befektetési céllal (sokszor külföldiek által) vásárolt lakások?

– Ami Terézvárosban történik, az Terézvárosban is marad. Magyarországon 4,6 millió körül van a lakóingatlanok száma, Terézvárosban 2200 körüli Airbnb lehet. A bulinegyedre és néhány budapesti belső kerületre jellemző, hogy néhány napra, vagy akár néhány órára kiadható lakásokba fektettek be magyarok vagy külföldiek, ott valóban feljebb viheti ez az árakat, ahogy a Balaton partján is drágábbak az ingatlanok. De nem gondolnám, hogy néhány kerülettel arrébb, például Zuglóban, Óbudán vagy pláne vidéken ez befolyásolná az árakat.

– Van-e előrejelzés arról, hogy meddig mehetnek ilyen tartósan fel az árak? Megállíthatja-e ezt valamilyen piaci folyamat vagy „határ a csillagos ég”?

– Rövid távú előrejelzések lehetnek a gazdaság vagy a kamatszint aktuális állapotának megfelelően. Hosszútávon viszont emelkedni kell a lakások árának. A GDP nő, a reálkeresetek emelkednek, az építőanyagok ára is nő, a lakások értéke a felújításoknak, energetikai korszerűsítéseknek köszönhetően emelkedik. Minden tényező amellett szól, hogy a lakások továbbra is egyre többe fognak kerülni.

– A növekvő ingatlanárak hogyan hatnak a magyar háztartások hitelfelvételi hajlandóságára és a jelzáloghitelezés kockázatára? Lát-e a pénzügyi szektor veszélyt a növekvő hitelállomány vagy a hitelbedőlések szempontjából?

– Az MNB szigorú adósságfék-szabályokat vezetett be, és a bankok jóformán csak olyan lakáshitelt adnak el, amelynek a törlesztőrészlete kiszámítható, 10-20 éven át nem változik, vagy akár a futamidő végéig fix. A hitelfelvevők jövedelme viszont általában növekszik a futamidő során, ezért egyre könnyebben tudják fizetni a kölcsönt. A lakáshiteleknél a nem teljesítő állomány nagyon alacsony.

– Milyen gazdasági és milyen szociális hatásokkal járhat, hogy Magyarországon költik a legmagasabb összeget a bérből lakhatásra?

– Akik sokat költenek a jövedelmükből lakhatásra, azoknak kevesebb pénzük marad fogyasztásra, ez még tovább növeli a vagyoni különbséget a tehetősebb és a szegényebb rétegek között. Már most is gondot okoz a kormánynak, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegek keveset fogyasztanak, de ha magas a rezsi, a hitel törlesztése vagy a bérleti díj, akkor nem jut például nyaralásra, új autóra, szórakozásra.

A demográfiai folyamatokat is kedvezőtlenül befolyásolja ez, hiszen a gyerekek nevelésére, ellátására is kevesebb pénz marad.

Ráadásul a gyerekes családoknak járó támogatások egy jelentős része – a családi pótlék, gyes – összege lassan két évtizede nem emelkedett, pedig az ő költségvetéseikben ezek a tételek is fontosak.

– Újabban a kormány is elkezdett beszélni a témáról, ám közben hoznak olyan intézkedéseket is (pl. a nyugdíjpénzek kiengedése a piacra), amik inkább további drágulást vetítenek előre. Látszanak-e olyan intézkedéstervezetek, amik esetleg gátat szabhatnak a további brutális drágulásnak?

– Nem igazán. Szerintem most csak az a cél, hogy minél többet költsenek azok, akiknek van miből, így több adóbevétel legyen, vásárlással pörgessék a gazdaságot. A felújításokat számlával kell igazolni, az állam ezeknek a pénzeknek az áfatartalmát azonnal visszakapja. A SZÉP Kártya költések jelentős része eddig 5 százalékos áfakulcs alá esett. Ha elkezdik ezt a pénzt lakásfelújításra költeni, máris 27 százalékos áfát kell fizetni.

– Talán a legnehezebb kérdés, de: mik lennének a legégetőbb és a legfontosabb intézkedések, amik megállíthatnák a drágulást?

– Ahogy korábban is mondtam, az államnak a kínálati oldalon kellene beavatkoznia az állami támogatással vásárolt lakások piacán, hogy az árak emiatt ne szabaduljanak el. Lehetne például állami bérlakásokat építeni, és kedvező, a piacinál alacsonyabb áron kiadni, amivel új és olcsó lehetőséget kínálnának a lakhatásra azoknak, akiknek nehéz hitelt felvenni, és drága albérletet fizetni. Ez nem gyors megoldás, és valószínűleg nem is lenne olcsó, de minél hamarabb elkezdik, annál előbb lenne képes megfékezni a lakás- és albérletárakat egyaránt. A maradék, teljesen piaci alapú tranzakciónál pedig mindig a kereslet és a kínálat fogja kialakítani az árakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk