HÍREK
A Rovatból

Az ukrán pénzszállítók ügyvédei már hivatalosan is elmozdíttatnák a legfőbb ügyészt

Dr. Horváth Lóránt és dr. Laczó Adrienn hivatalvesztési eljárás megindítását kérték az ideiglenes államfőtől, Forsthoffer Ágnestől. Beadványukban az aranykonvoj-ügy mellett a TEK által nyújtott, szerintük jogtalan személyvédelmet is felhozzák.
DKA - szmo.hu
2026. július 20.



Dr. Horváth Lóránt és dr. Laczó Adrienn ügyvédek a köztársasági elnöki feladatokat ellátó Forsthoffer Ágneshez fordultak, hogy kezdeményezze az Országgyűlésnél a legfőbb ügyész hivatalvesztésének kimondására irányuló eljárást.

Az aranykonvoj-ügyben az ukrán pénzszállítók jogi képviseletét ellátó ügyvédek a Facebookon jelentették be, hogy hivatalvesztési eljárás megindítását kérték.

Arra a törvényi lehetőségre hivatkoznak, amely szerint „a legfőbb ügyész hivatalvesztésének lehet helye, ha a legfőbb ügyész neki felróható okból nem tesz eleget a megbízatásából eredő feladatainak, vagy ha más módon tisztségére méltatlanná vált.”

Több különböző okot jelöltek meg a beadványban. Az első az úgynevezett aranykonvoj-ügy, amellyel kapcsolatban azt írják, az általuk megismert körülmények alapján „a Legfőbb Ügyészség vezetése közreműködött egy politikai célú művelet büntetőeljárási feltételeinek megteremtésében.” Hozzáteszik, hogy ezzel párhuzamosan a legfőbb ügyész elmulasztotta a szükséges ügyészi törvényességi felügyeleti intézkedéseket a Terrorelhárítási Központ eljárásával és az érintettek fogva tartásával kapcsolatban.

Második pontként Semjén Zsolt és Gulyás Gergely rágalmazási ügyeit említik, amelyekben a vádképviselet ügyészségi átvétele szerintük „olyan kivételes, a korábbi ügyészségi gyakorlattól eltérő intézkedéseket jelentett, amelyek hivatalban lévő kormánypárti politikusok részére indokolatlan eljárási előnyt biztosíthattak.” Úgy vélik, „az intézkedések választásokat követő visszavonása tovább erősítheti azt a látszatot, hogy azok meghozatalakor nem kizárólag szakmai és törvényességi szempontok érvényesültek.”

Harmadik okként a Terrorelhárítási Központ által a legfőbb ügyésznek nyújtott külföldi személyvédelmet hozzák fel.

Azt írják, az ismertté vált adatok alapján „dr. Nagy Gábor Bálint olyan védelemben részesült, amelyre a vonatkozó kormányrendelet alapján nem volt jogosult, és amelynek költségeit a Legfőbb Ügyészség közpénzből térítette meg.”

Negyedik indokként a büntetőjogi legfőbb ügyész-helyettesi tisztség tartós betöltetlenségét említik, ami azt mutatja, hogy „a legfőbb ügyész közel egy éven keresztül nem tett eleget az ügyészi szervezet törvényes működéséhez szükséges személyi feltételek biztosítására irányuló feladatának.”

Szerintük ezek a magatartások és mulasztások „együttesen olyan tartós működési mintázatot mutatnak, amely az ügyészség törvényességébe, pártatlanságába, politikai semlegességébe és szakmai függetlenségébe vetett közbizalom súlyos sérelmére lehet alkalmas.”

A legfőbb ügyész körüli viták az aranykonvoj-ügy kirobbanásával élesedtek ki, amelynek kezelése komoly belső feszültségeket okozott. Egy kiszivárgott belső jelentés szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törvénysértőnek minősítette a Legfőbb Ügyészség eljárását. A szakmai viták odáig fajultak, hogy sajtóhírek szerint „palotaforradalom” alakult ki, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője is lemondott.

A hivatali működésével kapcsolatos kritikákat tovább erősítette, amikor kiderült, hogy a legfőbb ügyész több külföldi útján is igénybe vette a Terrorelhárítási Központ személyvédelmét, amely a vonatkozó jogszabályok szerint nem járt volna neki automatikusan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A mentőszolgálat főigazgatója a mentőkkel együtt küzdött egy fiatal életéért – Hegedűs Zsolt is méltatta
Constantinovits Miklós éppen a mezőcsáti mentőállomáson tett látogatást, amikor riasztást kapott az egység. Egy focizás közben súlyosan megsérült fiatalon kellett segíteni, akit végül a mentőhelikopteres szállítás után stabil állapotban tudták átadni a miskolci kórháznak.


Nem az irodából nézte az eseményeket, hanem a mezőcsáti mentőkkel együtt sietett egy súlyosan megsérült fiatalhoz az Országos Mentőszolgálat megbízott főigazgatója – erről számolt be elismerően Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Facebookon.

Mint írta, Constantinovits Miklós éppen a mezőcsáti mentőállomáson tett látogatást, amikor riasztást kapott az egység. A főigazgató a helyszínen úgy döntött, hogy részt vesz a mentésben.

„Nem nézte kívülről az eseményeket, együtt ment a mentő bajtársakkal” – jegyezte meg Hegedűs.

A mentés közben fotók is készültek a vezetőről, amint „feltűrt ingujjal dolgozik a mentőkkel, teszi a dolgát.” Hegedűs azt is hozzátette, hogy a főigazgató „nem a kamera kedvéért” tette ezt, hanem „mert számára ez a természetes.”

A mentők egy focizás közben súlyosan megsérült fiatalhoz siettek, aki fejsérülést szenvedett, elvesztette az eszméletét, magas testhőmérséklete és görcsrohama is volt. Végül mentőhelikopterrel szállították kórházba, és mire odaértek, a fiatal szerencsére már stabil állapotba került. Hegedűs szerint a gyors és szakszerű ellátásnak köszönhetően jó esélye van a teljes felépülésre.

A miniszter szerint az eset azt jelenti, hogy „a vezető nem az irodából irányít, hanem ott van az emberei mellett”.

Gratulált Constantinovits Miklósnak, egyúttal megköszönte minden mentő áldozatos munkáját!

A tárcavezető még június elején bízta meg a főigazgatói feladatok ellátásával Constantinovits Miklóst.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter egy idézettel üzent a parlamenti viták előtt
A miniszterelnök Antall Józsefet idézte, már nem először. Számos kritikát kapott, miután bejelentette, hogy Polgár Juditot kérné fel következő köztársasági elnöknek.


„Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom” – ezt az idézetet osztotta meg hétfő reggel Magyar Péter a Facebook-oldalán. A miniszterelnök Antall Józsefet idézte, már nem először.

A kormányfő várhatóan parázs vitáknak néz elébe a mai parlamenti ülésen, amely az ő napirend előtti felszólalásával kezdődik 13 órakor. Magyar már a közösségi oldalakon is számos kritikát kapott, miután bejelentette, hogy az Alaptörvény-módosítással leváltott Sulyok Tamás után Polgár Juditot kérné fel következő köztársasági elnöknek. A téma minden bizonnyal az Országgyűlésben is előkerül, ahol Forsthoffer Ágnes helyetteséről is dönteniük kell a képviselőknek, ugyanis a házelnök lett az ideiglenes államfő, ez idő alatt pedig nem gyakorolhatja parlamenti mandátumát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Polt Péter reagált Gajdos kijelentésére: Senkit sem lehet konkrét tények és bizonyítékok nélkül, politikai nyilatkozatokkal előre bűnösnek nyilvánítani
Az Alkotmánybíróság elnöke közleményben utasította vissza a miniszter vádjait. Azt nehezményezi, hogy Gajdos konkrét ügyek, jogsértés, magatartás vagy bizonyíték megnevezése nélkül állította „kész tényként”, hogy Poltnak számot kell majd adnia „a tetteiről”.


Polt Péter az Alkotmánybíróság oldalán megjelent közleményben utasította vissza Gajdos László miniszter vasárnapi kijelentéseit, amelyekben a tárcavezető az alkotmánybírósági elnök elszámoltatását helyezte kilátásba. Polt szerint a miniszter vádjai nem jogi érvelésen alapulnak, hanem „egy meg sem indult eljárás eredményének és személyes felelősségének a politikai megelőlegezése”.

Szerinte a miniszter „egyetlen konkrét ügyet, jogsértést, magatartást vagy bizonyítékot sem nevezett meg, mégis kész tényként állította, hogy egy hamarosan felálló állami szerv előtt »számot kell adnom a tetteimről«”.

Különösen súlyosnak nevezi, hogy Gajdos mindezt egy olyan hivatal eljárására utalva tette, amelynek feladata a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzése, ezzel azt a látszatot keltve, hogy ő jogellenes vagyonszerzéssel összefüggő magatartást tanúsított. Polt szerint ha a tárcavezetőnek „konkrét és ellenőrizhető adata van bármilyen jogsértésről, kötelessége azt a hatáskörrel rendelkező hatóság elé tárni; ha nincs, kijelentése bizonyíték nélküli megbélyegzés és a bűnösség politikai megelőlegezése”.

Hangsúlyozza, hogy „a politikai értékítélet és a büntetőjogi felelősség kérdése nem mosható össze”, és Magyarországon a büntetőjogi felelősségről „nem miniszteri Facebook-bejegyzés, hanem a törvény alapján eljáró független bíróság dönt”.

Hozzáteszi: „Az ártatlanság vélelme mindenkit megillető alapjog, nem politikai szívesség.”

Visszautasítja azt az állítást is, hogy az Alkotmánybíróságra „menekítették”, mivel legfőbb ügyészként is mentelmi jog illette meg, és ez szerinte „egyik tisztség esetében sem jelent büntetőjogi érinthetetlenséget”. Felidézi az Alkotmánybíróság egy 2004-es állásfoglalását, amely szerint a legfőbb ügyész egyedi ügyekben hozott döntéseiért nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek, de ez nem jelent mentességet a saját magatartásáért fennálló büntetőjogi felelősség alól.

Polt szerint aggályos, hogy a miniszteri kijelentés éppen az Alaptörvény őt is érintő módosításának hatálybalépése napján hangzott el, amelynek következtében szeptember 1-jével megszűnik alkotmánybírói megbízatása. Úgy véli, ez azt a látszatot kelti, hogy a megbízatása megszűnését politikai indíttatású felelősségre vonás követheti.

Maga az Alaptörvény-módosítás szerinte „komoly jogállamisági aggályokat vet fel”, mert a korhatár azonnali alkalmazása a folyamatban lévő mandátumokra sérti a mandátumok stabilitását és az alkotmánybírói függetlenséget. Végezetül megjegyzi, hogy vezetése alatt „az ügyészség váderedményessége tartósan magas volt”, munkáját nemzetközi partnerek is elismerték, és az európai legfőbb ügyészek hálózata két alkalommal is elnökévé választotta.

„A törvény előtt mindenki egyenlő. Ez azt is jelenti, hogy senkit sem lehet konkrét tények és bizonyítékok nélkül, politikai nyilatkozatokkal előre bűnösnek nyilvánítani”

– jelentette ki Polt Péter.

Ahogy megírtuk, az Országgyűlés a múlt héten elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely többek között visszaállította a 70 éves felső korhatárt az alkotmánybíráknál. A módosítás hatályba lépésével Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása megszűnik, Polt Pétera korhatár visszaállítása miatt szeptember 1-jén távozik az Alkotmánybíróság éléről. Erre a jogszabályi változásra reagálva jelentette ki Gajdos László miniszter vasárnap a közösségi oldalán, hogy „Polt Péter védettsége megszűnt”. A miniszter egy hamarosan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal előtti felelősségre vonást helyezett kilátásba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter felszólal, Forsthoffer Ágnes helyetteséről döntenek a képviselők a parlament újabb rendkívüli ülésén
Az Országgyűlés hétfőn kétnapos rendkívüli ülést kezd, amely szokásosan a miniszterelnök felszólalásával indul. A képviselőknek a házelnök feladatait ellátó új alelnököt is meg kell választaniuk, de egy törvényjavaslatról is vitáznak majd.


Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik hétfőn 13 órakor az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése, amelynek egyik legfontosabb feladata, hogy a képviselők döntsenek a házelnök helyetteséről. Erre azért van szükség, mert az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hétfői hatálybalépésével Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása megszűnt, helyét pedig ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, a parlament elnöke vette át.

A kormányfő és a frakciók felszólalásait követően a parlamentnek döntenie kell arról, ki látja el az Országgyűlés elnökének feladatait, mivel az alaptörvény szerint az államfő helyettesítése idején a házelnök nem gyakorolhatja képviselői jogait.

A tisztségre várhatóan Hallerné Nagy Anikó (Tisza) alelnököt választják meg, aki az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig vezeti majd a Házat.

A határozathozatalok után egy órán át interpellálhatják a képviselők a kormány tagjait, majd megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját.

A napirenden egyetlen törvényjavaslat vitája szerepel: a kormány egy országos közlekedésszervező és egy országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozásáról szóló előterjesztést nyújtott be.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter javaslatának célja, hogy egyetlen szervezet feleljen az országos, a regionális és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások megrendeléséért. Ezzel párhuzamosan egy külön, állami tulajdonú gördülőállomány-kezelő társaságot is létrehoznának, amelynek feladata a vasúti járműfejlesztésekhez szükséges európai uniós források hatékonyabb lehívása lenne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk