News here
hirdetés

HÍREK

Már közel százszoros a különbség az ország legolcsóbb és legdrágább utcái között

A legdrágább utcák toplistája élén helycsere történt, de továbbra is a főváros I., II., V. és XII. kerülete adja a legértékesebb közterületeit.

Link másolása

hirdetés

Az ingatlan.com több mint 500 ezer hirdetés adatai alapján gyűjtötte össze, hogy melyek voltak az ország legolcsóbb és legdrágább utcái az ingatlanpiacon idén.

Ebből kiderült, hogy az ország legdrágább utcáinak toplistája élén helycsere történt, de továbbra is a főváros I., II., V. és XII. kerülete adja a legértékesebb közterületeit.

Országszerte a főváros II. kerületében – a rózsadombi Vérhalom tér lakásait – adták a legmagasabb áron 2020-ban, átlagosan 2 millió forintot kellett egy-egy négyzetméterért fizetni.

Második lett 1,4 millió forinttal a Budapest V. kerületében lévő Vörösmarty tér, amely 2019-ben még listavezető volt 200 ezer forinttal magasabb, 1,6 milliós eredménnyel. Az országos toplista harmadik helyén a szintén V. kerületi Dorottya utca végzett 1,38 millió forintos összeggel, érdekesség, hogy utóbbi utca 2018-ban volt a listavezető, akkor 1,6 millió forintos négyzetméterárral.

A top 10-ben szerepel még az I. kerületi Úri utca, a II. kerületi Szeréna út, az V. kerületi Szalay utca, valamint a XII. kerületből a Tóth Lőrinc utca, a Gyöngyvirág út és a Mártonhegyi út, utóbbiak átlagos négyzetméterára 1,26-1,377 millió forintot tett ki.

Budapest legolcsóbb utcáiban átlagosan kevesebb mint 300 ezer forintot kellett fizetni egy-egy ingatlanért.

2020-ban a legalacsonyabb árak a XXIII. kerületi Külső Vörösmarty utcához tartoztak, 220 ezer forintért adták el az ottani lakóingatlanok négyzetméterét. A sorban a következő a XX. kerületi Honvéd utca és a X. kerületi Korponai utca, előbbi 249 ezer, utóbbi 254 ezer forintos négyzetméterárral zárta a múlt évet.

hirdetés
Budapesten kívüli rangsort holtversenyben a Győr-Moson-Sopron megyei – az osztrák határ közvetlen közelében lévő – Zsira és a fonyódi Fürdő utca vezeti, miután 1,08 millió forintos négyzetméterárat fizettek a vásárlók az ingatlanokért.

Utánuk szintén Balaton-parti ingatlanok következnek: a balatonfüredi Erkel Ferenc utca 1,02 millióval, a siófoki Deák Ferenc sétány pedig 966 ezer forinttal.

A másik véglet a borsodi Rudabánya Árpád utcája és a Bács-Kiskunban lévő Borota, amelyek az ország legolcsóbb lakásait adták tavaly 21 ezer forintos négyzetméterárral. A harmadik legalacsonyabb ár Tarnaszentmiklós volt 23 ezer forinttal.

2019-ben még csak nyolcvanszoros különbség volt a legolcsóbb és legdrágább helyszíneken eladott ingatlanok áraiban, ez tavaly már közel százszorosra nőtt.

Az ingatlan.com több mint 525 ezer hirdetés alapján elkészítette az idei toplistát is a kínálatban szereplő lakóingatlanok utcáiról is. Ezt a rangsort a főváros V. kerületénél, a Bazilikának helyet adó Szent István téren lévő lakások vezetik közel millió forintos átlagban 2,975 milliós négyzetméterárukkal. Utána az I. kerületi – Budai Várban lévő – Szentháromság tér következik 2,8 millió forinttal, a harmadik helyen pedig a III. kerületi Királylaki lejtő áll 2,75 millióval. A negyedik hely a tihanyi Felsőkopaszhegyi úté, ahol 2,74 milliót kértek egy négyzetéterért. Holtversenyben ötödikek a III. kerületi Kecskehegyi út és a Szépvölgyi út lakóingatlanai 2,73 millió forintos értékkel.

Az ingatlan.com listáján a másik oldalt a 10 ezer forint körüli négyzetméterárral rendelkező települések utcái, terei képviselik. Ennyiért hirdettek eladó lakóingatlanokat többek között Békés megyei Kevermesen és Kötegyánon, a Bács-Kiskunban található Szeremlén, a Csongrád-Csanádban lévő Fábiánsebestényben, a somogyi Péterhidán és a Hajdú-Biharhoz tartozó Egyeken.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
„Katasztrofális és hibás” – nyílt levelet írt Vidnyánszky Attilának az ukrán nagykövet
Ljubov Nepop a Nemzeti Színház igazgatójának korábbi nyilatkozatára reagált.

Link másolása

hirdetés

Ukrajna budapesti nagykövete, Ljubov Nepop nyílt levelet írt, melyet a hvg.hu közölt. Ebben Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatójának korábbi nyilatkozatára reagál.

Mint írja:

"Mély megdöbbenéssel olvastam Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója nyilatkozatát, amely szerint a Margitszigeti Szabadtéri Színpad Valentina Lisitsa koncertjének lemondását „katasztrofálisnak és hibás történetnek tartja”, és amelyben ezzel kapcsolatban „az orosz kultúra értékeiről és az orosz művészek nagyságáról” beszél.

Véleményem szerint éppen Vidnyánszky álláspontja katasztrofális és hibás.

Az ügy előzménye az volt, hogy a Margitszigeti Színház lemondta egy oroszpárti zongorista fellépését, mert Mariupolban adott koncertet. Valentina Lisitsa ukrán-amerikai zongoraművész május 9-én, a győzelem napján lépett fel az oroszok által elpusztított és megszállt városban.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója akkor katasztrofálisnak nevezte a színház döntését. Erre reagált most Ukrajna budapesti nagykövete.

hirdetés
"Valósággal sokkol, amikor valaki a kultúrát még mindig megpróbálja a politikán kívül helyezni, amivel valójában lehetővé teszi Oroszország számára, hogy tisztára mossa a szennyesét, elfeledtesse az ukránok ezreinek megerőszakolását és meggyilkolását a „nagy orosz kultúra” által"

- írta a levélben. A nagykövet asszony megköszönte a Margitszigeti Szabadtéri Színpad kiállását és támogatását.

„Valentina Lisitsa olyan ember, aki nyíltan támogatja az Ukrajna elleni orosz agressziót. Az ún. Donyecki Népköztársaság útlevelével rendelkezik, amelynek területe Ukrajnához tartozik, de Oroszország 2014 óta megszállva tartja. Idén május 9-én ez a személy az orosz hadsereg által megsemmisített Mariupol ukrán lakosainak csontjai fölött tartott koncertet a város orosz megszállás alatt levő részén. Vidnyánszky úr szerint ez a politikamentes „nagy orosz kultúra?"

– kérdezi Ljubov Nepov.

"És vajon mit szól Vidnyánszky úr ahhoz, hogy az orosz hadsereg megölte Okszana Svec ukrán színésznőt, Maksz Levin ukrán fotográfust, Vira Hirics ukrán újságírót és sok más embert, akik még megmutathatták volna a világnak, milyen az ukrán kultúra? Mit mond azoknak a színészeknek, énekeseknek, költőknek, íróknak, akik ma Ukrajnát védik? Ukrajnának nagy szüksége van Magyarország támogatására"

- írja a nagykövet.

"Hívják meg az ukrán művészeket, azokat, akik ma Ukrajnában vannak, akiknek szintén szükségük van az önök segítségére, érezniük kell, hogy Magyarország művészvilága mellettük van. Mindenkihez ezzel a kéréssel fordulok – a Nemzeti Színházhoz, a Zeneakadémiához, a Papp László Budapest Sportarénához, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemhez. Mindenkihez"

– áll a nagykövet levelében.

„Ha az orosz művészek támogatni akarják Ukrajnát – megtehetik ezt. Ehhez fel kell hagyniuk a hallgatással. Egyértelművé kell tenniük, hogy a béke melyik változatát támogatják. A hallgatás nem Ukrajna támogatása. Legyünk ebben őszintén saját magunkkal. Ne bátorítsuk ezt a hallgatást olyan frázisokkal, hogy a művészet kívül van a politikán, hogy a nagy orosz kultúra kívül van a háborún"

- zárja sorait.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Putyin bevetheti az emberi testeket szétszaggató, horrorisztikus bombáit
Európai hírszerzők szerint új bombákat fog bevetni Putyin. Egy szír orvos mondta el, hogy ennek rettenetes vége lehet.

Link másolása

hirdetés

Európai hírszerzők szerint 50 bombaspecialistát vet be az orosz hadsereg, hogy új bombatámadás-sorozatot indítsanak Ukrajna ellen – írja a Mirror. Ha minden igaz, hordóbombákat akarnak bevetni, amilyenek 11 ezer civilt öltek meg Szíriában 2012 óta.

Egy szír orvos, Walid Tamer most arra figyelmeztetett, hogy ezek a bombák elképesztő károkat tudnak tenni az emberi testben. A Szíriát ért támadások alatt ő a szír fővárosban, Aleppóban látta el a sebesülteket, így tudja, hogy miről beszél.

"Civilek végtagjai hevertek szanaszét, az arcukat teljesen eldeformálódott. Sosem tudom kiverni a fejemből ezt a látványt"

– mesélte Walid.

Frank Ledwidge volt brit katonatiszt elmondta, hogy szerinte Ukrajnában nem tudnak ilyen bombákat bevetni az oroszok. Az ukránoknak ugyanis vannak légvédelmi eszközeik, így simán lelövik a helikoptereket, mielőtt azok ledobnák a hordóbombákat. A szír ellenállásnak nem volt ilyen légvédelme – tette hozzá.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Magyarország el fogja fogadni az olajembargót a holland miniszterelnök szerint
Mark Rutte arról beszélt, hogy már csak technikai egyeztetés zajlik hazánk és az Európai Unió többi tagállama között.

Link másolása

hirdetés

Mark Rutte holland miniszterelnök a CNBC amerikai tévécsatornának adott nyilatkozatában elmondta:

szerinte a jövő héten megegyezés születhet az EU többi tagállama és Magyarország között az olajembargó kérésében.

Bár Rutte nem tért ki részletekre, de a Politico információi szerint teljesülhet hazánk egyik kérése, hogy a csővezetékes szállítást ne, csak a tengeri úton való behozatalt érintse a szankciós csomag – írja a hvg.hu.

A lap emlékeztet arra, hogy korábban Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy 15-18 milliárd euró ellenében hajlandók beleegyezni az olajembargóba. A kormány számításai szerint ugyanis ennyi pénzre lenne szükség az orosz nyersolajról alternatív megoldásokra átálláshoz.

Rutte hangsúlyozta, a mostani helyzet független a jogállamisági vitától, meg kell egyezni, hiszen csakis egyhangú döntéssel mehet át a bizottság javaslata. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ő maga nem szereti ezt a rendszert, jobban örülne, ha sima többség elég volna a döntéshozatalhoz.

A portál azt is megjegyzi, hogy korábban már Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is optimistán nyilatkozott arról, hogy kedden egységes megállapodás születhet az olajembargó kérdésében.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Soha nem látott teher vár a pénzügyi szektorra, itt vannak a különadó várható összegei
A Portfolio megbecsülte, hogy melyik bank és biztosító mennyi különadót fizethet majd be.

Link másolása

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. A kormány döntésének részleteiről Nagy Márton közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.

A Portfolio megbecsülte, melyik bank és biztosító mennyi extraprofitadót fizethet:

az OTP-re 86, a Magyar Bankholding tagjaira 41 milliárd forintos extraprofitadó juthat, a legnagyobb biztosítók pedig csaknem 8 milliárdot fizethetnek évente

- írja a portál.

Számításuk szerint összességében a 250 milliárd forintos új adóteher a bankszektor tavalyi belföldi nyereségéhez képest 45%-os, teljes konszolidált nyereségéhez képest 30%-os elvonást jelent.

hirdetés

A biztosítóknál a legtöbb teher két biztosítóra eshet, az Allianznak 7,8, és a Generalinak 7,4 milliárd forint lehet majd az adó.

A részletes számításokat ITT olvashatod.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: