Már akkor sem lesznek majd érvényesek a lejárt okmányok, ha a veszélyhelyzetet továbbra is meghosszabbítanák
Egy keddi határozattal hatályon kívül helyezték azt a tavaly novemberi rendeletet, amely alapján a Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányok a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig érvényesek.
Ha esetlegesen továbbra is meghosszabbítanák a későbbiekben a veszélyhelyzetet, a lejárt okmányok már akkor sem lesznek érvényesek július 1-től. A Magyar Közlönyben kedd este megjelent határozattal ugyanis hatályon kívül helyezték azt a tavaly novemberi rendeletet, amely alapján a Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányok a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig érvényesek - szúrta ki a Telex.
Az Országgyűlés még december közepén döntött arról, hogy a kormány javaslatára 2022. június 1-jéig meghosszabbítják a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetet. Ezzel együtt több részletszabályt is meghatároztak.
Arról is döntöttek, hogy
lejárt okmányok érvényességét 2022. június 30-ig hosszabbítják meg.
A rendelkezés a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt, vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró hivatalos okmányokra vonatkozik, ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt is.
De a diákigazolványokra is érdemes figyelni, aki ugyanis a veszélyhelyzet idején befejezte a tanulmányait, de a diákigazolványa érvényes maradt a veszélyhelyzet miatt, július 1-től már nem vásárolhat majd diákbérletet.
Ha esetlegesen továbbra is meghosszabbítanák a későbbiekben a veszélyhelyzetet, a lejárt okmányok már akkor sem lesznek érvényesek július 1-től. A Magyar Közlönyben kedd este megjelent határozattal ugyanis hatályon kívül helyezték azt a tavaly novemberi rendeletet, amely alapján a Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányok a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig érvényesek - szúrta ki a Telex.
Az Országgyűlés még december közepén döntött arról, hogy a kormány javaslatára 2022. június 1-jéig meghosszabbítják a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetet. Ezzel együtt több részletszabályt is meghatároztak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a Financial Timesnak: Ha Trump ebben az országban élne, másképp látná Orbán Viktort
A Tisza Párt elnöke arról is beszélt, hogy szerinte „a washingtoni út nem magyar siker, hanem Orbán személyes menekülési útvonala”, amiért cserébe a kormányfő egy évnyi szankciómentességért milliárdokat költ az Egyesült Államokban.
Kormányra kerülése esetén Magyarországot visszavezetné a nyugati fősodorba, tiszteletben tartaná a nemzetközi kötelezettségeket, és napirendre tűzné az euró bevezetését, amint a gazdaság teljesíti a feltételeket – erről beszéltMagyar Péter a Financial Timesnak. A Tisza Párt elnöke szerint
„Orbán Viktor Vlagyimir Putyin legközelebbi uniós szövetségese”, és hozzátette, az orosz elnöknek ezért „az az érdeke, hogy Orbán hatalmon maradjon”.
Ezzel szemben ő kormányfőként helyreállítaná a kapcsolatokat Brüsszellel, hogy felszabadítson 20 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrást.
Magyar Péter bírálta a kormány gazdaságpolitikáját is, mondván:
„Orbán kormányai nem használták, hanem visszaéltek az euróövezeten kívül maradásból adódó költségvetési függetlenség előnyeivel”.
Úgy látja, a kormányzati korrupció és pazarlás megszüntetésével évente több milliárd euró szabadulhatna fel. Ukrajnával kapcsolatban kijelentette, hogy kormányra kerülve Moszkvát agresszorként ismerné el, és az EU-szövetségesekkel összhangban azonnali tűzszünetet szorgalmazna. Ugyanakkor
nem változtatna Magyarország politikáján az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatással kapcsolatban, és nem szándékozik hirtelen megszakítani a kapcsolatot Oroszországgal sem.
Magyar elutasította a fideszes propagandagépezet állításait, miszerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bábja lenne. Erről azt mondta:
„A magyar választók nem Zelenszkijről és nem is Ukrajnáról fognak dönteni, hanem Orbán Viktorról és Magyarországról”.
„Bármilyen ukrán-magyar kapcsolatnak azon kell alapulnia, hogy a magyar etnikai csoportok hogyan tudnak ott boldogulni” – mondta.
Donald Trump amerikai elnökről pedig úgy nyilatkozott:
„Ha ebben az országban élne, másképp látná Orbán Viktort.”
Az orosz energiafüggőséget a következő évtizedben felszámolná, de az orosz importot opciónak tartaná. „Ha véget vetünk a függőségünknek valakivel szemben, az nem jelenti azt, hogy többé nem vásárolunk tőle” – magyarázta.
Orbán Viktor washingtoni útját Magyar Péter úgy értékelte, hogy a miniszterelnök „eladta Magyarországot”. Szerinte
„a washingtoni út nem magyar siker, hanem Orbán személyes menekülési útvonala”, amiért cserébe a kormányfő egy évnyi szankciómentességért milliárdokat költ az Egyesült Államokban.
Az interjú hátterét Orbán Viktor és Donald Trump novemberi találkozója adja, amelynek legvitatottabb pontja az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alóli mentesség. Míg a magyar kormány kommunikációja „teljes” és „határozatlan idejű” felmentésről szól, a Fehér Ház egy névtelenséget kérő tisztviselője szerint a mentesség egy évre vonatkozik. A megállapodás részeként Magyarország mintegy 600 millió dollár értékben vásárol amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG), és nukleáris területen is együttműködik az amerikai Westinghouse vállalattal.
Az euró bevezetésének kérdésében a miniszterelnök álláspontja élesen szemben áll Magyar Péterével: Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott, hogy Magyarországnak nem kellene bevezetnie a közös valutát, mert szerinte az Európai Unió „szétesőben van”.
A kormányoldal a washingtoni megállapodást a magyar érdekek érvényesítéseként és az ellátásbiztonság garantálásaként kommunikálja. Orbán Viktor szerint az egyezség nélkül súlyos gazdasági károk érték volna az országot, a diverzifikációt pedig az amerikai LNG- és nukleáris fűtőanyag-beszerzés is szolgálja.
Kormányra kerülése esetén Magyarországot visszavezetné a nyugati fősodorba, tiszteletben tartaná a nemzetközi kötelezettségeket, és napirendre tűzné az euró bevezetését, amint a gazdaság teljesíti a feltételeket – erről beszéltMagyar Péter a Financial Timesnak. A Tisza Párt elnöke szerint
„Orbán Viktor Vlagyimir Putyin legközelebbi uniós szövetségese”, és hozzátette, az orosz elnöknek ezért „az az érdeke, hogy Orbán hatalmon maradjon”.
Ezzel szemben ő kormányfőként helyreállítaná a kapcsolatokat Brüsszellel, hogy felszabadítson 20 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szőlő utcai ügy: Juhász Péter Pál hozzáférhetett az ügyészségi panaszládához, amelybe az intézeti gyerekek panaszait várták Dobrev Klára állítása szerint
Kitakart arccal, eltorzított hangon tálalt ki a Demokratikus Koalíció videójában egy egykori dolgozó. Azt állítja: nem tud arról, hogy bármelyik panasz eljutott volna a hatósághoz.
A Szőlő utcai javítóintézetben élő gyerekeknek joguk volt ahhoz, hogy az ügyészséghez forduljanak, ha bántották őket, a gyakorlatban ez mégsem így működött – állítja Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke egy új videóinterjú-részletben.
A felvételen egy állítólagos volt Szőlő utcai nevelő kitakart arccal és eltorzított hanggal arról beszélt, hogy az intézetben elhelyezett, elvileg csak az ügyész által hozzáférhető panaszládából a gyanú szerint az intézet letartóztatott vezetője, Juhász Péter Pál is kivehette a leveleket.
„Erről keringtek pletykák, igen, hogy a Juhász Péter kiveszi ezeket a leveleket, illetve volt olyan nevelő, aki azt mondta, hogy neki ki is adták, hogy a gyerek ne írjon az ügyésznek, vagy ha ír is az ügyésznek, az hozzá kerüljön, ne pedig a ládába”
– mondta el az anonimizált forrás.
Rónai Sándor, a DK alelnöke a videóban azt állította, hogy a panaszláda úgy van elhelyezve, hogy nincs kameraholttér, vagyis könnyen nyomon követhető, ki dob be üzenetet, de ezt a volt nevelő nem tudta megerősíteni.
„Én úgy tudom, hogy ott van kamera, hogy most ez pont rálát-e a panaszládára, vagy nem, ezt nem tudom megmondani” – fogalmazott a forrás, aki arról is beszélt, hogy soha nem találkozott ügyésszel az intézményben, és nem tud arról, hogy bármelyik panasz eljutott volna a hatósághoz.
Eközben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség november 4-én bejelentette, hogy az emberkereskedelem és kényszermunka gyanúja mellett már különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és hamis magánokirat felhasználásával is gyanúsítják Juhász Péter Pált.
A gyanú szerint fiktív közalkalmazotti foglalkoztatás és valótlan jelenléti ívek segítségével legalább 56,5 millió forintos kárt okoztak az intézménynek. A bíróság Juhász és élettársa letartóztatását 2025. november 29-ig meghosszabbította. A nyomozást szeptember 26-án vette át az ügyészség, azóta külön nyomozócsoport dolgozik az ügyön.
A sajtóban korábban megjelent tényfeltáró cikkek szerint Juhász Péter Pál az egyik későbbi, prostitúcióra kényszerített nőt már 12 éves korában ismerte, bár az ügyészség közleményei következetesen arról szólnak, hogy a sértettek a gyanúsításban szereplő időszakban már nagykorúak voltak. Az RTL Házon Kívül című műsorában egy másik nő arról beszélt, hogy kiskorúként érte zaklatás az igazgató részéről. Rétvári Bence belügyi államtitkár egy nyilatkozata szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat életvitel-ellenőrzésénél szúrt szemet a volt igazgató vagyoni helyzete, többek között egy Lexus és egy Ford Raptor típusú autó.
Dobrev Klára videósorozatának korábbi részeiben megszólalók arról beszéltek, hogy a gyerekeket orális szexre kényszerítették, Juhász Péter Pál autóját sosem vizsgálták át a zárt intézményben, és börtönviselt, valamint részeges alkalmazottak is dolgoztak a Szőlő utcában. A kormányoldal részéről Rétvári Bence korábban a „Szőlő utcai álhírbotrányról” beszélt, és hangsúlyozta, hogy a hatóságok végzik a dolgukat. Az ügyészség egy kapcsolódó, de külön kezelt ügyben azt is közölte, hogy a „Zsolti bácsi” néven emlegetett személlyel kapcsolatban politikus bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható.
A Szőlő utcai javítóintézetben élő gyerekeknek joguk volt ahhoz, hogy az ügyészséghez forduljanak, ha bántották őket, a gyakorlatban ez mégsem így működött – állítja Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke egy új videóinterjú-részletben.
A felvételen egy állítólagos volt Szőlő utcai nevelő kitakart arccal és eltorzított hanggal arról beszélt, hogy az intézetben elhelyezett, elvileg csak az ügyész által hozzáférhető panaszládából a gyanú szerint az intézet letartóztatott vezetője, Juhász Péter Pál is kivehette a leveleket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Találkozott Erdő Péter a pap által molesztált Pető Attilával, akit korábban még fel is jelentett az egyház
A férfi elsők között beszélt itthon nyilvánosan arról, hogy gyerekként szexuálisan zaklatta egy pap. Évekig küzdött azért, hogy ügyét kivizsgálják, de őt ítélték el zaklatásért.
„Hosszú, fájdalmas út végén érkező pillanat” – így írta le Pető Attila a közösségi oldalán azt, amikor találkozott Erdő Péter bíborossal. Az RTL Híradónak arról beszélt, több mint 10 évet várt erre a megbeszélésre.
„Nem mentem elvárásokkal, de jóleső beszélgetés volt. Tényleg mindent kitettünk az asztalra, a nehézségeket is. Úgy érzem, nagyon sok mindent át tudtunk beszélni, és tudtunk beszélgetni a gyerekvédelemről is, annak pozitív és negatív aspektusairól. Összességében nagyon fontos beszélgetés volt”
– mondta Pető Attila.
A férfi története hét évvel ezelőtt, a Házon kívül című műsorban került a nyilvánosság elé, ahol elmondta, hogy 13 éves korában egy fiatal pap molesztálta. Bár 17 évesen bejelentést tett az egyházmegyénél, nem hittek neki. Az ügy akkor vett drámai fordulatot, amikor évekkel később az egyház vezetői jelentették fel őt zaklatásért, amiért szórólapokon követelt bocsánatkérést, és személyesen is megjelent a bazilikában egy bíborosi szentmisén. A feljelentést követően a rendőrök megbilincselve vitték el. Bár egy hónappal később a katolikus egyház általánosságban bocsánatot kért az áldozatoktól, Pető Attilának viszont továbbra sem hittek.
Az egyik feljelentője Süllei László érseki helynök volt, aki a bíróságon azzal védekezett, hogy „nem tudtunk címeket, neveket; nem tudtunk egyértelműen az ügy mellé állni, hogy valóban támogatható legyen az ő igazsága.” A mostani találkozón Süllei László is jelen volt.
„Furcsa találkozás volt. Bíztam benne, hogy Süllei atya is nyitott lesz rá, hogy megbeszéljük a kettőnk közti feszültségeket, és úgy érzem, ez sikerült”
– nyilatkozta a történtekről Pető. Hozzátette, nem érte váratlanul a bíboros meghívása, és a célja nem a múlt újraélése volt.
„Fontos, hogy nem a múltat akartam újraélni, hanem megmutatni, mennyire fontos az áldozatok és az egyház közötti párbeszéd – és hogy ez létrejöhet, ha van hozzá bátorság.”
Pető Attilát az egyházi feljelentés nyomán 2022-ben megrovásban részesítették, amit 2023-ban másodfokon is helybenhagytak, ezután úgy döntött, nem viszi az ügyet a Kúriára. A mostani találkozó előzménye, hogy 2025 márciusában a SNAP nevű nemzetközi áldozatvédő szervezet a Vatikánnál több bíboros, köztük Erdő Péter ellen is panaszt nyújtott be az egyes ügyek kezelése miatt.
A találkozóról az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye is kiadott egy közleményt, amelyben az érintettek iránti figyelem, együttérzés és segítő szeretet fontosságát hangsúlyozták. A megbeszélés a hírek szerint közös imádsággal zárult.
„Hosszú, fájdalmas út végén érkező pillanat” – így írta le Pető Attila a közösségi oldalán azt, amikor találkozott Erdő Péter bíborossal. Az RTL Híradónak arról beszélt, több mint 10 évet várt erre a megbeszélésre.
„Nem mentem elvárásokkal, de jóleső beszélgetés volt. Tényleg mindent kitettünk az asztalra, a nehézségeket is. Úgy érzem, nagyon sok mindent át tudtunk beszélni, és tudtunk beszélgetni a gyerekvédelemről is, annak pozitív és negatív aspektusairól. Összességében nagyon fontos beszélgetés volt”
– mondta Pető Attila.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Menedékjogot kért az USA-ban egy 25 éves német influenszer
A nő már tavaly ősz óta az USA-ban él, de most hivatalosan is védelemért folyamodott. A Trump-kormány épp az európai „szólásszabadság-védők” befogadásán dolgozik.
Menedékjogot kért az Egyesült Államokban a 25 éves Naomi Seibt arra hivatkozva, hogy nem érzi magát biztonságban szülőhazájában, Németországban – írja a Washington Post.
A fiatal politikai influenszer, aki az Orbán-kormánnyal szövetséges, szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt támogatója, azt állítja, hogy politikai nézetei miatt üldözik.
Elmondása szerint „hírszerző megfigyelés” és „az állami média rágalmazásának célpontja”, emellett „halálos fenyegetéseket kapott az Antifától”. Állításait egy német belföldi hírszerzési levéllel támasztotta alá, amely szerinte a tevékenységének nyomon követését dokumentálja.
A német belföldi hírszerző szolgálat, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) nem kívánt nyilatkozni Seibt állítólagos megfigyeléséről,
arra hivatkozva, hogy egyedi esetekről nem adnak tájékoztatást. A BfV ugyanakkor korábban szélsőjobboldali szervezetnek minősítette az AfD több struktúráját, és megfigyelés alá is vonta a pártot, bár a minősítést bírósági eljárások keretében vitatják. Németország történelmi okokból szigorúbban lép fel a gyűlöletbeszéd ellen, mint az Egyesült Államok.
Donald Trump elnök hivatalba lépése óta az amerikai kormány prioritásként kezeli a fehér menekültek ügyét és azoknak az európaiaknak a védelmét, akik úgy érzik, hogy politikai nézeteik miatt célkeresztbe kerültek.
A Trump-adminisztráció már több tucat fehér dél-afrikai állampolgárnak adott menedéket, akik azt állították, hogy hazájukban üldözik őket.
A kormány emellett a menekültügyi szabályozás átalakítását fontolgatja, amely egy külügyminisztériumi dokumentum szerint az „európai szólásszabadság-védők” érdekeit is figyelembe venné. Szakértők szerint ugyanakkor rendkívül ritka, hogy egy stabil nyugati demokráciából érkező kérelmező politikai menedékjogot kapjon.
Seibt, akinek több mint 459 ezer követője van az X-en és 112 ezer feliratkozója a YouTube-on, azt mondta, rendszeres kapcsolatban áll Elon Musk techmilliárdossal.
Nevéhez fűződik az X-en tartott élő csevegés megszervezése Musk és Alice Weidel, az AfD társelnöke között a februári német szövetségi választások előtt. A nő tavaly ősz óta amúgy is elsősorban az Egyesült Államokban él.
Menedékjogot kért az Egyesült Államokban a 25 éves Naomi Seibt arra hivatkozva, hogy nem érzi magát biztonságban szülőhazájában, Németországban – írja a Washington Post.
A fiatal politikai influenszer, aki az Orbán-kormánnyal szövetséges, szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt támogatója, azt állítja, hogy politikai nézetei miatt üldözik.
Elmondása szerint „hírszerző megfigyelés” és „az állami média rágalmazásának célpontja”, emellett „halálos fenyegetéseket kapott az Antifától”. Állításait egy német belföldi hírszerzési levéllel támasztotta alá, amely szerinte a tevékenységének nyomon követését dokumentálja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
