HÍREK
A Rovatból

Már a kormánynak is feltűnt, hogy baj van az üzemanyagellátással, kedden összeült az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs

Az ársapkák miatt drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, a MOL százhalombattai finomítójában pedig a nyári karbantartás óta nem tudtak visszaállni a normál üzemre.

Link másolása

Újra ülésezik az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs - derül ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kedd reggeli Facebook-bejegyzéséből. Eközben egyre több benzinkúton fogynak ki a hatósági áras üzemanyagokból, sok helyen pedig mennyiségi korlátozásokat vezettek be.

Úgy tűnik, hogy a kormánynak döntenie kell: vagy maradnak a jelenlegi hatósági árak, ami ellátási gondokhoz vezethet, vagy ebben a formában el kell engednie az ársapkákat.

Szentkirályi Alexandra reggeli bejegyzésében a szokásos kormányzati narratívát hozza, szerinte az elhibázott szankciók nyomán szöktek az egekbe az energiaárak. A kormányszóvivő azonban azt is megemlíti a bejegyzésében, hogy „a belföldi ellátás biztonsága és megfizethetősége továbbra is kulcskérdés”. Ugyan nem fejti ki, hogy pontosan minek kapcsán említi a „belföldi ellátás biztonságát”, de az elmúlt napok hírei után nehéz nem az üzemanyagokra gondolni.

A kormány még tavaly novemberben döntött, hogy befagyasztják a 95-ös benzin, illetve a gázolaj árát. Az azóta többször módosított és meghosszabbított intézkedés jelen állás szerint még december 31-ig lesz érvényben. Addig tehát literenként 480 forintért lehet tankolni 95-ös benzint, illetve gázolajat a magántulajdonú személyautókba.

Így viszont külföldről nem éri meg behozni üzemanyagot, hiszen azt itthon csak a nyomott hatósági áron lehet eladni.

A kisebb benzinkutaknak ezért mindenképpen a MOLtól kell vásárolniuk, amely az egyetlen nagykereskedő a magyar piacon, aki ezt 480 forintért kínálja nekik. A cég azonban ezen a héten sem szállít a kis kutaknak, mert indoklásuk szerint „az ország működése és az energiabiztonsága érdekében optimalizálnia kellett az ellátási stratégiát”.

Így a közelmúltban már

akadt olyan kis kút is, ahol egyszerre mindössze egyetlen liternyi hatósági áras üzemanyagot lehet tankolni.

Ennek oka, hogy a tulajdonos nem akar kifutni a meglévő készletéből, hiszen ha hosszabb időre be kéne zárnia készlethiány miatt, akkor akár az üzemeltetési jogot is elvehetik tőle.

Gépész László, a Függetelen Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja korábban egyszerűen „haldoklásként” jellemezte ezt a helyzetet.

Eközben a múlt héten már a Shell, sőt maga a MOL is mennyiségi korlátozásokat vezetett be a töltőállomásain. A probléma pedig már a fővárosban is megmutatkozik, hétvégén például több olyan budapesti kút is volt, ahol vagy gázolajat, vagy 95-ös benzint nem lehetett tankolni.

Hiába van tehát 480 forintos áron maximálva a 95-ös benzin és a gázolaj ára, ha emiatt ellátási gondok alakulnak ki, és kiszáradnak a kutak.

A Miniszterelnökség hétfőn már azt közölte, hogy január elsejétől

csak akkor tudják fenntartani a benzinárstopot, ha „az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalan, a százhalombattai finomító pedig folyamatosan működik”.

A Dunai Finomítóban az év közepén karbantartási és felújítási munkák zajlottak, a Világgazdaság pedig kedden azt írta, hogy azóta sem tudott helyreállni a normál üzem.

A finomító tehát végül is működik, csak nem teljes kapacitáson, és a MOL a HVG érdeklődésére nem is tudott erre pontos időpontot mondani. Márpedig a magyar olajcég szerint ez a csökkentett üzemmód az egyik legfőbb oka az ország benzinkútjain tapasztalható részleges és időleges üzemanyaghiánynak.

A másik ok pedig a MOL szerint is az, hogy az ársapkák bevezetésével drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, ez pedig szerintük rengeteg új autóst hajtott a kútjaikra. A MOL szerint konkrétan jelenleg is a tavalyi forgalom közel másfélszerese a kereslet a kútjaikon.

A fokozott kereslet miatt pedig a hálózatuk 20 százalékában jelentkezett termékhiány „részlegesen, jellemzően pár óráig”.

A Miniszterelnökség válaszában szerepel feltételként az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalansága is - azt azonban a MOL sem tudta megmondani a lapnak, hogy ez alatt mit is érthet pontosan a kormány.

November közepén nagy riadalmat keltett, amikor rakétacsapás érte a Barátság kőolajvezeték áramellátóját a belorusz-ukrán határon, ami után le is állt a szállítás. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azonban a HVG-nek azt mondta, hogy pár napos szünet teljesen normális, és semmiféle szenzációt nem jelent.

Mindezek fényében különösen érdekesnek ígérkezik a Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs újabb ülése. Nyilván csak találgatni lehet arról, hogy születik-e döntés az ársapkákról, az viszont biztos, hogy az elmúlt napok hírei után úgy látszik a kormány is érezte, foglalkoznia kell a témával.

Grád Ottó korábban azt ATV-nek úgy fogalmazott:

„a kormányzatnak el kell döntenie, hogy árat szabályoznak, vagy üzemanyaggal látják el a piacot”.

A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azt is hozzátette: a korlátozások ma már nagyobb kárt okoznak, mint amit az árnövekedés okozott a múltban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
30 alatt nemigen szavaznak a Fideszre – 14 százalékon áll a kormánypárt a 18-29 évesek körében a Medián szerint
A választások óta tovább mélyült a generációs szakadék, kiderült az is, hogy kik támogatják a baloldali pártokat.

Link másolása

A Medián felmérése szerint a választások óta tovább mélyült a generációs szakadék. Erről a közösségi oldalukon számoltak be. Mint írják:

"Éles ellentét van a 40 évesnél fiatalabb és az annál idősebb korcsoportok politikai irányultsága között: míg az utóbbiaknak 59 százaléka, az előbbieknek csak 22 százaléka szavazna a Fidesz-KDNP-re. A fiatalok körében azonban nem csak a választásokon közös listán indult ellenzék népszerű, de az átlagnál nagyobb a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága is.

A szakadék megmutatkozik akkor is, ha a szavazótáborok átlagéletkorát hasonlítjuk össze, de az ellenzék viszonylag alacsony átlagéletkora elfedi az egyes pártok közötti jelentős különbségeket: a baloldali pártok követői átlagosan 50 fölött járnak, sőt, a DK-sok inkább hatvanasok.

Demokratikus Koalíció 60

MSZP 50

Fidesz-KDNP 57

Párbeszéd 42

Jobbik 41

Momentum 40

Mi Hazánk 40

LMP 39

Kétfarkú Kutya Párt 36

Az ellenzék persze csak akkor számíthat a fiatalokra, ha képes mozgósítani őket: a biztos szavazók aránya 40 fölött 77 százalék, 40 alatt 67 százalék.

Hasonló különbség mutatkozik az Európai Unió megítélésében is:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Addig húzta a kormány az elnyert napelemes pályázatokat, hogy van, akinek az önrésze majdnem 25-szörösére emelkedett
38 ezer forintról több mint 900 ezer forintra emelkedett az egyik nyertes önrésze a lakossági napelemes pályázaton. A szakértő szerint 30-40 százalékos drágulás lenne reális.

Link másolása

38 ezer forintról több mint 900 ezer forintra emelkedett az egyik nyertes önrésze a lakossági napelemes pályázaton - írja az RTL.hu.

Egy család az RTL Híradónak elmondta, hogy több mint egy éve van szerződésük az uniós pénzből indított lakossági napelem-telepítési pályázathoz, de eddig nem tudták a beruházást megkezdeni.

Akkor 1,9 millió forintot nyertek, ami mellé 165 ezer pályázatindítási díjat és az energetikai vizsgálatra 30 ezer forintot kellett kifizetniük. Ezen kívül „38 ezer forint az önrész, úgy gondoltuk, hogy az teljesen elfogadható” – mondta el a férfi. Azóta várnak.

Most kaptak egy értesítést, amiben azonban az áll, hogy ha befizetik az önrészt, már indul is a telepítés. De ekkor derült ki, hogy az önrész megemelkedett, kilencszázhatvanezer forintra.

Takács Gábor szerint bár készültek rá, hogy a forint gyengülése és az alapanyagok drágulása miatt többet kell fizetniük, de ekkora emelésre nem voltak felkészülve és nem is tudják kifizetni.

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetségelnöke szerint indokolt lehet az emelkedés, de ekkora nem, szerinte a 30-40 százalék lehet reális.

A család szerint nem az ő hibájuk, hogy az elmúlt több mint egy évben nem telepítették a rendszert. Azt január elején Gulyás Gergely miniszter is elismerte, hogy csúsznak a pályázatokkal, és csak töredékét tudták elbírálni. A kormány a kifizetések felgyorsítását ígérte.

A szövetség elnöke azt javasolja, hogy érdemes új ajánlatot kérni a már megnyert támogatásokra, mert sokszor kedvezőbb lehet az eredmény.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„A kutyának nem kellenek a magyar lélegeztetőgépek” – a Belügyminisztériumnál továbbra sem mondják meg, hogy hány gépet adtak el
A pert indító Transparency International korrupcióellenes szervezet szerint egyetlen darabot sem sikerülhetett eladni, legalábbis velük ezt közölte az értékesítéssel megbízott Országos Kórházi Főigazgatóság.

Link másolása

A Belügyminisztérium a jogerős bírósági ítélet ellenére sem árulja el, hogy hány lélegeztetőgépet sikerült eladnia Magyarországnak abból a 16 ezerből, amit a Covid-járvány elején vásárolt a kormány mintegy 300 milliárd forintért. A tárca a Kúriától kért felülvizsgálatot - hangzott el az RTL híradójában.

A pert indító Transparency International korrupcióellenes szervezet szerint egyetlen darabot sem sikerülhetett eladni, legalábbis velük ezt közölte az értékesítéssel megbízott Országos Kórházi Főigazgatóság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Békesi László: Ma már reális veszély, hogy Orbán ki akarja vezetni az országot az unióból
A volt pénzügyminiszter szerint addig érdeke Orbánnak és a rezsimnek bennmaradni az Unióban, amíg a támogatások meghaladják a kötelezettségeket.

Link másolása

Addig érdeke a kormányfőnek és a rezsimnek bennmaradni az Európai Unióban, amíg a támogatások meghaladják a kötelezettségeket. A végzetes lépés megakadályozásához politikai váltás kellene. Ez azonban a jelenlegi helyzetben illúzió, mint ahogy az is, hogy a magyar gazdaságot Orbánék vagy bárki képes lenne rövid távon modernizálni - mondta Békesi László a Népszavának adott intejújában.

Az uniós pénzekről úgy vélekedett:

"Az uniós támogatások sorsa, nagyságrendje és elérésük időpontja bizonytalan. Nem is a tényleges tárgyalásoktól, hanem az arról folyó kormányzati kommunikációtól függ, hogy hol optimistábban, hol pesszimistábban lehet megítélni mire számíthatunk. Vannak időszakok, amikor úgy tűnik, hogy közel van a megegyezés, vagy legalábbis a kormány a legfontosabb feltételeket hajlandó teljesíteni. Ilyenkor felreppennek a hírek, hogy már csak technikai részletekben kell megegyeznie a kormánynak és a Bizottságnak. A kormány számára az a fontos, hogy azt a látszatot keltse, hogy nincs érdemi probléma".

A volt miniszter szerint:

"Magyarország számára nincs reális alternatívája az EU-nak, de azt is régóta tudjuk, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása Orbánék számára nem vállalható".

Békesi szerint világos, hogy:

"addig érdeke Orbánnak és a rezsimnek bennmaradni az Unióban, amíg a támogatások meghaladják a kötelezettségeket. Abban a pillanatban, amit a támogatások összege elmarad a magyar befizetési kötelezettségektől, már nem lesz érdeke bemaradni.

Ezért hangoztatja lépten-nyomon Orbán, hogy számára az ország szuverenitása mindenek fölött való. Ez napnál világosabb beszéd" - teszi hozzá.

Úgy véli, hogy a miniszterelnök "minden lépése azt szolgálja, hogy elszakadjon az EU-tól és annak értékeitől, követelményeitől.

Azért teszi a legvadabb gesztusokat Putyinnak, a kínaiaknak, az ázsiai és közel-keleti diktatúráknak, hogy ha már nem származik anyagi előnye az uniós tagságból, akkor veszteség nélkül ki tudjon szállni az EU-ból".

Ezért mutat agresszív Brüsszel-ellenességet, ezért zsarolja az EU-t rendszeresen és a hazai közvéleményt is tudatosan félrevezeti a direkt propagandával és az un. nemzeti konzultációval - mondja a politikus. Úgy véli, hogy ezzel:

"Már jó előre fel akarja készíteni a hazai közvéleményt végzetes lépésére és annak támogatására. De ez alapvető tévedés:

Magyarország számára katasztrófa lenne, az ország hosszú távú leszakadásával, perifériára szorulásával járna, ha ez a politika megvalósulna. Sajnos az ma már reális veszély, nem pedig egy valóságtól elrugaszkodott jövőbeli fantazmagória, hogy Orbán ki akarja vezetni az országot az unióból".

A végzetes lépés megakadályozásához politikai váltás kellene – tette hozzá a volt pénzügyminiszter. Orbán "keleti-nyitása" azt mutatja, hogy bízik a a feltörekvő dél-kelet-ázsiai hatalmakban, elsősorban Kínában, akiben a jövőt látja.

A rendszerváltás esélyeiről is kérdezték. Úgy véli:

"Az ehhez szükséges közmegegyezés körvonalai ma nem látszanak. Azok a politikai csoportok, pártok, amelyek abban érdekeltek, hogy a NER megbukjon, alapvetően másképp képzelik el a jövőt. Inkább egymással versenyeznek, ami teljesen reménytelenné teszi, hogy közmegegyezés jöjjön létre, holott ez lenne minden változásnak az előfeltétele.

Bizonyos fokig megértem, hogy a reálisan gondolkodó ellenzéki politikusok tisztában vannak azzal, hogy Orbánékat a jelenlegi feltételek között nem lehet leváltani. Azzal is tisztában vannak, hogy ha ez mégis bekövetkezne, a felhalmozódott problémák rövid távon megoldhatatlanok, az örökség nehezen kezelhető, ezért reális az újabb bukás veszélye. Ilyen körülmények között az ellenzéki erők elsősorban a saját pozíciók megerősítésre törekszenek, ettől azonban az ország, a lakosság helyzete nem lesz jobb. Jobb ezzel a realitással szembenézni, mert illúziókat táplálni nem bölcs dolog, az csak újabb csalódásokhoz kiábrándultsághoz vezetne" - mondta Békesi a lapnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: