Nagy leépítés jöhet a Mandinernél, az Origo megszüntetése is szóba került
A Magyar Hang értesülései szerint csoportos létszámleépítés jöhet a Fidesz-közeli Mandinernél, ahol a 150 fős stáb akár felét is elküldhetik. A lap szerint egy szélesebb átszervezés részeként az Index és az Origo, illetve a Hír TV és a TV2 közül is csak egy-egy maradhatna meg.
Csoportos létszámleépítés jöhet a Mandinernél, ahol a nagyjából 150 fős stáb akár felét is elküldhetik – értesült a Magyar Hang több forrásra hivatkozva.
Azonban a lap szerint a háttérben egy ennél nagyobb, a teljes kormányközeli médiaportfóliót érintő átalakítás is felmerült.
A folyamatokra rálátó forrásuk szerint a teljes portfólió fenntartása már nem biztos, hogy cél.
„Mindent együtt nem lehet és valószínűleg nem is érdemes fenntartani” – idézte a lap a névtelenséget kérő illetőt.
Az értesüléseik szerint olyan kérdések vetődtek fel, hogy az Index vagy az Origo, a Hír TV vagy a TV2, a Mandiner vagy a Magyar Nemzet közül melyik maradjon meg.
Bár az Origo megszüntetése is szóba került, a portál piaci szempontból továbbra is sikeresnek számít - jegyzik meg.
A leépítés a Mandinernél elsősorban a YouTube-on folyó műsorszolgáltatást érintheti. A lap alig másfél éve, 2025. január 1-től került a Mathias Corvinus Collegiumhoz, ezt követően pedig jelentős bővítés indult, főként az online és videós területen. A YouTube-csatornájukra igazolt át például Hajdú Péter is a Frizbi című műsorával, a lap klubestjén pedig februárban Orbán Viktor miniszterelnök is vendég volt.
Az elmúlt hetekben más kormányközeli kommunikációs szereplőknél is leépítésekről írt a sajtó. A Magyar Hang és a Telex is arról cikkezett, hogy a Megafonnál pénzhiány miatt elbocsátások kezdődhettek, és a szervezet jövője bizonytalan.
Szintén a közelmúltban írt a sajtó arról, hogy a Fidesz online kampányait intéző Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökségnél egy közel 110 embert érintő leépítés indulhatott, miután a választások után megcsappant a finanszírozás.
Korábban arról is szóltak hírek, hogy a TV2 csatornát eladhatják.
Csoportos létszámleépítés jöhet a Mandinernél, ahol a nagyjából 150 fős stáb akár felét is elküldhetik – értesült a Magyar Hang több forrásra hivatkozva.
Azonban a lap szerint a háttérben egy ennél nagyobb, a teljes kormányközeli médiaportfóliót érintő átalakítás is felmerült.
A folyamatokra rálátó forrásuk szerint a teljes portfólió fenntartása már nem biztos, hogy cél.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Brüsszelben már azt javasolják a Tiszának, hogy mondjanak le 3,9 milliárd eurónyi uniós pénzről
A Politico és a Népszava értesülései szerint az Európai Bizottság azt javasolja a leendő magyar vezetésnek, hogy ne is próbálja meg lehívni a teljes helyreállítási alapot. A testület szerint a 3,9 milliárd eurós hitelkeret megszerzéséhez szükséges jogállami feltételek teljesítésére már nincs elég idő a nyári határidőig.
Versenyt fut az idővel a felálló Tisza-kormány, hogy a nyár végéig lehívja a Magyarországnak járó, 10,4 milliárd eurós (körülbelül 3800 milliárd forintos) uniós helyreállítási csomag minél nagyobb részét. Az Európai Bizottságban azonban többen kételkednek abban, hogy a teljes összeg felhasználása sikerülhet a szűkös határidőig – írja a Népszava. A szabályok szerint a vállalt mérföldköveket és célokat augusztus 31-ig kell teljesíteni, ami ezután történik, azt már nem lehet elszámolni.
Hasonlóról írt a Politico is brüsszeli hírlevelében, amit a 24.hu szemlézett. A lap úgy tudja,
az Európai Bizottság azt javasolja a leendő kormánynak, hogy a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra összpontosítson, a 3,9 milliárd eurós hitelkeretet pedig engedje el, mert már nem maradt elég idő a teljes csomag lehívásához szükséges jogállami reformok végrehajtására.
A Népszava szerint Magyar Péterék a tárgyalásokon egy, a teljes keretet meghaladó projektlistával készülnek, hogy a rendelkezésre álló néhány hónap alatt a lehető legnagyobb összeget tudják felhasználni. A párt stratégiájának középpontjában a hosszú távú beruházások állnak.
„A legfontosabb prioritás a Tisza számára, hogy a lehető legtöbb uniós pénzt olyan projektekre hívják le, amelyek hosszú távú befektetést jelentenek” – mondta a lapnak egy pártbeli forrás.
Másodlagos stratégiaként felmerült, hogy már megvalósult projekteket számoljanak el az alap terhére. Egy bizottsági forrás szerint mintegy 800 millió euró értékben már tervben is van korábbi energiahatékonysági beruházások átcímkézése.
Magyarország az egyedüli tagállam, amelyik még el sem kezdte a Covid-járvány után létrehozott helyreállítási alap (RRF) forrásainak lehívását. Ennek oka, hogy a leköszönő Orbán-kormány nem teljesítette kielégítően azokat a korrupcióellenes és átláthatósági feltételeket, az úgynevezett 27 szupermérföldkövet, amelyek a kifizetések előfeltételei. Bár korábban születtek elvi megegyezések a pénzek egy részéről, az Európai Parlament képviselői többször is jelezték, hogy a magyar kormány intézkedései nem elegendőek.
A Tisza Párt a választások óta intenzív tárgyalásokat folytat Brüsszelben. Magyar Péter több konkrét jogállamisági vállalást is tett, köztük az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, valamint az igazságszolgáltatás, a sajtó és a felsőoktatás függetlenségének helyreállítását.
A technikai szintű egyeztetések most arról szólnak, hogy a korábbi helyreállítási tervből mi tartható, és milyen új célokat tud teljesíteni az új kabinet.
Az informálisan már jóváhagyott módosításokat várhatóan május végén mutatja be az új kormány, a tervet pedig a tagállamokat képviselő Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
Vannak olyan nagyszabású projektek, mint a HÉV-vonalak felújítása, amelyeket nyilvánvalóan nem lehet néhány hónap alatt végrehajtani. Ezekre a feladatokra egy külön szervezet jöhet létre, amely az augusztusi határidő után vezényelné le a munkát, erre a megoldásra Magyar Péter is utalt korábban.
Versenyt fut az idővel a felálló Tisza-kormány, hogy a nyár végéig lehívja a Magyarországnak járó, 10,4 milliárd eurós (körülbelül 3800 milliárd forintos) uniós helyreállítási csomag minél nagyobb részét. Az Európai Bizottságban azonban többen kételkednek abban, hogy a teljes összeg felhasználása sikerülhet a szűkös határidőig – írja a Népszava. A szabályok szerint a vállalt mérföldköveket és célokat augusztus 31-ig kell teljesíteni, ami ezután történik, azt már nem lehet elszámolni.
Hasonlóról írt a Politico is brüsszeli hírlevelében, amit a 24.hu szemlézett. A lap úgy tudja,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Máris a vagyonon vitatkozik feleségével a válófélben lévő Matolcsy György
Kilenc év után ér véget a volt jegybankelnök és Vajda Zita házassága, a bontópert szerdán tartották. A nő korábban Matolcsy titkára volt, bruttó 1,7 milliós fizetéssel.
Kilenc év után véget ér Matolcsy György és második felesége, Vajda Zita házassága. A bontóper tárgyalását tegnap tartották a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, de a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nem jelent meg az ülésen. A válás nem tűnik zökkenőmentesnek, a Blikk szerint ugyanis a felek nem tudtak megegyezni a vagyonmegosztásról – írta a lap.
Vajda Zita korábban Matolcsy nemzetközi titkáraként dolgozott a jegybankban, később pedig a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványnál tevékenykedett kutatóként. A nő civilben jógaoktatással is foglalkozik. Kapcsolatukat 2016-ban vállalták fel a nyilvánosság előtt, majd 2017 augusztusában házasodtak össze.
Vajda az esküvő után lemondott az MNB alapítványánál betöltött tisztségéről.
A kapcsolatuk kezdetén Vajda Zita bruttó 1,7 milliós fizetése és a Matolcsyval közös külföldi útjai is a sajtó érdeklődésének középpontjába kerültek. Amikor 2016-ban a Figyelő a viszonyukról kérdezte, Vajda Zita annyit mondott: „Nem bujkálunk, felvállaljuk”.
A válás híre abban az időszakban érkezett, amikor Matolcsy György és családja az MNB-alapítványok körüli ügyek miatt került a figyelem középpontjába. Hadházy Ákos független képviselő az elmúlt hónapokban több fotót is közzétett a jegybank luxusfelújításáról, bemutatva többek között Matolcsy szerinte 30 millió forintos mosdóját is.
Kilenc év után véget ér Matolcsy György és második felesége, Vajda Zita házassága. A bontóper tárgyalását tegnap tartották a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, de a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nem jelent meg az ülésen. A válás nem tűnik zökkenőmentesnek, a Blikk szerint ugyanis a felek nem tudtak megegyezni a vagyonmegosztásról – írta a lap.
Vajda Zita korábban Matolcsy nemzetközi titkáraként dolgozott a jegybankban, később pedig a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványnál tevékenykedett kutatóként. A nő civilben jógaoktatással is foglalkozik. Kapcsolatukat 2016-ban vállalták fel a nyilvánosság előtt, majd 2017 augusztusában házasodtak össze.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Giorgia Meloni lenyűgöző palotában fogadta Magyar Pétert és Orbán Anitát
A leendő miniszterelnök Rómában járt, ahol találkozott az olasz kormányfővel, Giorgia Melonival. A fogadtatás Magyar szerint „ünnepélyes és szívélyes” volt.
Giorgia Meloni impozáns római hivatalában fogadta a leendő magyar miniszterelnököt és Orbán Anitát, aki a Tisza-kormány külügyminisztere lesz. Magyar Péternek egyébként ez volt az első személyes találkozója egy ország vezetőjével az áprilisi választási győzelem után.
Magyar a találkozóról megosztott videómontázshoz annyit írt: „Ünnepélyes és szívélyes fogadtatás Rómában.”
Korábban egyébként azt is elárulta, hogy miről egyeztettek az Európai Unió egyik vezető gazdaságának első emberével. Magyar szerint Melonival folytatott találkozója „sikeres és előremutató” volt. Megállapították, hogy Olaszország és Magyarország nagyon sok kérdésben hasonló álláspontot képvisel. Példaként említette az illegális migráció elleni határozott fellépést, a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását és a tagállamok versenyképességének erősítését.
Emellett meghívta Melonit Magyarországra.
Giorgia Meloni egyébként Orbán Viktor egyik fő szövetségesének számított. A jobboldali kormányfő 3 és fél éve van hivatalban, ami kifejezetten hosszú időnek számít az instabil kormánykoalícióiról híres Olaszországban.
Giorgia Meloni impozáns római hivatalában fogadta a leendő magyar miniszterelnököt és Orbán Anitát, aki a Tisza-kormány külügyminisztere lesz. Magyar Péternek egyébként ez volt az első személyes találkozója egy ország vezetőjével az áprilisi választási győzelem után.
Magyar a találkozóról megosztott videómontázshoz annyit írt: „Ünnepélyes és szívélyes fogadtatás Rómában.”
Korábban egyébként azt is elárulta, hogy miről egyeztettek az Európai Unió egyik vezető gazdaságának első emberével. Magyar szerint Melonival folytatott találkozója „sikeres és előremutató” volt. Megállapították, hogy Olaszország és Magyarország nagyon sok kérdésben hasonló álláspontot képvisel. Példaként említette az illegális migráció elleni határozott fellépést, a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását és a tagállamok versenyképességének erősítését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter elmondta, miről egyeztettek Giorgia Melonival Rómában
A leendő kormányfő szerint sikeres és előremutató megbeszélést folytattak az olasz miniszterelnökkel, aki korábban Orbán Viktor egyik fő szövetségesének számított. Magyar azt is elárulta, hogy meghívta Melonit Magyarországra.
Magyar Péter csütörtök délelőtt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel találkozott Rómában, az egyeztetésre Orbán Anita leendő külügyminiszter is elkísérte. A beiktatására váró kormányfő a Facebook-oldalán összegezte a tárgyalásuk eredményét.
Mint írta, sikeres és előremutató megbeszélés volt, amely során megállapították, hogy Olaszország és Magyarország nagyon sok kérdésben hasonló álláspontot képvisel. Példaként említette az illegális migráció elleni határozott fellépést, a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását és a tagállamok versenyképességének erősítését.
„Meghívtam a miniszterelnök asszonyt egy magyarországi látogatásra, és megállapodtunk abban, hogy segíteni fogjuk az olasz és a magyar befektetők eredményes munkáját, valamint a trieszti magyar kikötő mielőbbi elkészültét. Éljen az olasz-magyar barátság!”
– üzente Magyar Péter, aki egy közös fotót is posztolt Melonival.
A Tisza Párt elnökének ez volt az első miniszterelnöki szintű találkozója. Bár a választási győzelem óta már több ország állam- és kormányfőjével is egyeztetett telefonon, személyes találkozásra most először került sor.
Magyar Péter csütörtök délelőtt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel találkozott Rómában, az egyeztetésre Orbán Anita leendő külügyminiszter is elkísérte. A beiktatására váró kormányfő a Facebook-oldalán összegezte a tárgyalásuk eredményét.
Mint írta, sikeres és előremutató megbeszélés volt, amely során megállapították, hogy Olaszország és Magyarország nagyon sok kérdésben hasonló álláspontot képvisel. Példaként említette az illegális migráció elleni határozott fellépést, a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását és a tagállamok versenyképességének erősítését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
