Miért hisszük tömegesen valamiről, hogy megtörtént, mikor nem is?
Rejtélyes dolog ez a Mandela-hatás. Még az X-akták is foglalkozott vele az új évadok egyik részében. Ez arról szólt, hogy több ezer ember emlékezett teljesen másképp korábban lezajlott eseményekre, mint ahogy azok a múltban megtörténtek. Ez pedig a történet szerint felvetette a párhuzamosan létező univerzumok létezésének kérdését is.
Ilyen például az, ahogyan ezrek, tízezrek, sőt százezrek emlékeznek A Birodalom visszavág egyik jelenetére, és arra, hogy mit mondott Darth Vader párbaj közben Luke Skywalkernek. Egy szó a különbség, de más lesz tőle a mondat jelentése.
Az E.T. című filmből sokan arra emlékeznek, hogy a földönkívüli azt mondja: “E.T. phone home”, de valójában az hangzik el E.T. azt mondja, hogy “home phone”.
És sokan emlékeznek arra is, hogy a Casablanca című filmben elhangzik a “Play it again, Sam” (Játszd újra, Sam) mondat,
amire ráerősített Woody Allen filmje, aminek azt a címet adta, hogy Játszd újra, Sam. Pedig a fenti mondat így, ebben a formában nem volt a Casablancában.
Magyar példákkal is szolgálhatunk, mivel egy fél ország hiszi azt,
hogy a '70-es években volt olyan porszívóreklám, aminek az volt a szövege: "Ne rázza ki, ne verje ki, Erikával szivassa ki!"
Ám ilyen reklámnak nyoma sincsen, csak egy vicces rajzot találhatsz a rigmussal és Erika helyett Mónikával. Ilyen reklám azonban nem volt régen, és Erika vagy Mónika nevű porszívó sem.
Ez is a Mandela-effektusnak vagy Mandela-hatásnak köszönhető.
A jelenségről már évekkel ezelőtt írtak. Néhány ezoteriával és összeesküvés-elmélettel foglalkozó oldal úgy véli, ezek alternatív emlékek, alternatív élmények a párhuzamos univerzumokból. Ergo: a párhuzamos univerzumok léteznek.
És miért pont Mandeláról nevezték el? Mert sokan hitték róla annak idején, hogy már meghalt, és úgy emlékeztek rá többen is, hogy olvasták vagy hallották a halálhírét.
Az Urban Legends blog is utána járt, ées megállapította, hogy valószínűleg csak egy jól sikerült tréfa.
Sas István filmrendező-reklámpszichológust is megkérdezte a blog szerzője, és ő azt mondta: “100 százalék, hogy nem volt ilyen reklám, főleg nem a hetvenes évek elején, amikor egy reklámban még azt sem engedték meg, hogy messziről egy meztelen kirakati baba látszódjon. Akkortájt kezdtem reklámokat csinálni, de kivétel nélkül ismertem a 60-as évek termését is. A reklámok ebben az időben összesen három műhelyben készültek, a Mafilmnál és a Pannónia Filmstúdióban, később a Televíziónál, erős belső cenzúra és több hónapos dramaturgiai előkészítő procedúra mellett! Elképzelhetetlen, hogy ilyesmit ‘utólag’ véletlenül szúrtak volna ki. Megrendelőként is akkor csak a Keravill jöhetett szóba, amely viszont sosem árult Erika nevű porszívót, csak a szovjet Rakétát árulták, de azt sem reklámozták!”
