HÍREK
A Rovatból

Magyarországra jön a svéd miniszterelnök – ezt gondolja a NATO-csatlakozás ratifikálásáról

Ulf Kristersson elmondta, hogy hamarosan az időpontot is bejelentik. Beszélt az Oroszország elleni szankciókról és Alekszej Navalnij haláláról is.


Magyar részről „erősnek tűnik az akarat" Svédország NATO-csatlakozásának véglegesítésére” – jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hétfőn Varsóban, jelezve egyúttal, hogy budapesti látogatásra készül.

„Budapestre megyek, az időpontot annak megerősítése után közöljük”

– válaszolta Kristersson a Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten a svéd NATO-csatlakozást érintő újságírói kérdésre. Elmondta: az elmúlt hetekben már „többször egyeztetett” a magyar miniszterelnökkel.

„Úgy tűnik nekem, erős az akarat Svédország NATO-csatlakozási folyamatának véglegesítésére” – fogalmazott. „Már most várom a tervezett találkozót, hogy a véglegesítés megtörténjen” – tette hozzá Kristersson.

Donald Tusk ezzel kapcsolatban kijelentette: „megbocsáthatatlan hiba lenne”, amennyiben „egy NATO-tagállam megakadályozná egy másik, a közös biztonságunkért aktívan dolgozni kész állam tagságát”. Arról biztosította svéd hivatali partnerét, hogy ez ügyben számíthat Lengyelország és személyesen az ő „teljes körű támogatására”.

A megbeszélés egyéb témáiról Tusk elmondta: a svéd kormányfővel „pontosan ugyanaz a véleményük” az ukrajnai orosz agresszióról, Ukrajna támogatásáról, a transzatlanti kapcsolatok fenntartásának szükségességéről.

Kristersson kitért Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető múlt heti halálára is. Úgy ítélte meg: ezért a teljes felelősség Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli. Közölte: Svédország azt szeretné, hogy Navalnij halálára reagálva az Európai Unió fontolja meg újabb szankciócsomag bevezetését Oroszországgal szemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Rogán Antal: Hogyha túlvagyok ezen, akkor nem kívánok már a politikában dolgozni
A miniszter azt is elmondta, hogy mik a tervei, ha már nem tölti be ezt a posztot, és válaszolt arra a kérdésre is, hogy lenne-e miniszterelnök.


Rogán Antal a 444.hu-nak adott interjúban többek között a választásokról, Magyar Péterről és a kormányzati "backoffice" munkájáról is beszélt.

A beszélgetés végén pedig szóba került az is, hogy mik a tervei, meddig akar Orbán Viktor minisztere lenni, és mihez kezd, ha már nem lesz miniszter.

Rogán Antal az interjú végén elmondta, hogy addig, amíg tudja végezni ezt a feladatot, és amíg a többiek is megbíznak benne, addig ellátja a kormány mellett a "backoffice" munkát. De ha egyszer ennek vége lesz, akkor már nem akar a politikában maradni.

"De ha túl vagyok ezen, akkor már nem kívánok többet a politikában dolgozni"

- mondta a miniszter.

Szerinte ennél többet nem tud elérni a politikában, elért egy miniszteri posztot. Miniszterelnök nem lenne, esze ágában sincs, szerinte nem alkalmas rá - válaszolta. Arra, hogy más miniszterelnök mellett is elvállalná-e ezt a feladatot, azt mondta, hogy nem, mert Orbánt tartja egy olyan kiemelkedő személyiségnek, aki mellett szívesen dolgozik, akitől sokat tanul. Az pedig, hogy meddig lehet ebben a pozícióban, az nem az ő döntése.

Úgy vélte, hogy ezután, ha véget ér a mostani feladata, akkor "végre foglalkozhatna" a találmányával, mert lenne még ötlete - tette hozzá.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor a Magyarországra kiszabott óriásbüntetésről: Töröm a fejem, hogy nekik jobban fájjon, mint nekünk
Reagált a döntésre a magyar miniszterelnök. Szerinte Soros György bírósága hozta ezt az ítéletet.


A miniszterelnök péntek reggel adott interjút a Kossuth Rádiónak.

A választások utáni első ilyen interjúban a legfontosabb téma az volt, hogy 200 millió euróra büntette Magyarországot az Európai Unió Bírósága, mert nem teljesítette egy korábbi ítéletét.

"Soros György bírósága hozta ezt az ítéletet"

- reagált a döntésre Orbán Viktor, aki szerint a magyar származású amerikai üzletember célja, hogy eltűnjön a keresztény kultúra Európából.

A kormányfő azt is hozzátette, hogy már gondolkodik a büntetés kifizetésén.

"Töröm a fejem azon, hogyan fizessük ki úgy a büntetést, hogy az jobban fájjon Brüsszelnek, mint Magyarországnak."

- mondta az interjúban Orbán Viktor, aki azt is hozzátette, azt kívánja, bárcsak ennyi pénzt oszthatna szét a magyar családok között.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Egy kerületben már lement az újraszámlálás: 11 szavazattal csökkent a különbség
Vitézy Dávid az érvénytelen szavazatok újraszámlálását kérte. Hivatkozása szerint azok száma 72-szerese volt a két legtöbb voksot kapó jelölt közötti különbségnek.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. június 14.



Az RTL Híradó információi szerint egy budai kerületben nem csak leadták, hanem össze is számolták ma az érvénytelen főpolgármesteri szavazatokat. Az eredmény Vitézy Dávid javára dőlt el: 13 új érvényes szavazatot találtak neki, míg Karácsony Gergely 2 új szavazatot kapott.

Mint ismert, Vitézy, az LMP és a Fidesz által támogatott jelölt, az érvénytelen szavazatok újraszámlálását kérte. Hivatkozása szerint azok száma 72-szerese volt a két legtöbb voksot kapó jelölt közötti különbségnek. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a fellebbezés alapján úgy döntött, hogy újraszámolják a Budapesten leadott összes érvénytelen szavazólapot, amire pénteken kerül sor az NVB-nél.

A hétfő hajnalban befejezett összesítés végeredménye szerint Karácsony és Vitézy között 324 volt a különbség a jelenlegi főpolgármester javára.

Az újraszámlálás körüli jogi aggályokra hivatkozva csütörtökön Karácsony Gergely bejelentette, hogy kezdeményezi a főpolgármester-választás megismétlését Budapest teljes területén. Indoklása szerint az újraszámlálás csak tovább csökkentette a választási eljárás korrektségébe vetett közbizalmat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elsöprő többséget szerzett Magyar Péter pártja a külföldön leadott szavazatoknál
A külképviseleti névjegyzékbe 21 458 választópolgárt vettek fel, és 18 661-en el is mentek szavazni. Az urnákban lévő borítékokban 17 234 érvényes szavazólap volt; lebélyegzett, de érvénytelen 1205 szavazólap.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. június 14.



A választás napján külföldön tartózkodó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok Magyarország nagykövetségein és konzulátusain szavazhattak; 99 ország 147 külképviseletén. A 166 urna a törvényes határidő előtt egy nappal, már szerda estére megérkezett az NVI-hez, ahol megszámlálták a szavazatokat.

Az NVI internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu csütörtök délutáni adatai szerint a külképviseleti névjegyzékbe 21 458 választópolgárt vettek fel, és 18 661-en el is mentek szavazni. Az urnákban lévő borítékokban 17 234 érvényes szavazólap volt; lebélyegzett, de érvénytelen 1205 szavazólap.

Az EP-listájára az NVI előzetes adatai szerint a TISZA Párt 8749 szavazatot kapott (50,77 százalék), a Fidesz-KDNP 3218-at (18,67 százalék), a Momentum Mozgalom 2205-öt (12,79 százalék), a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1584-et (9,19 százalék), az MSZP-DK-Párbeszéd-Zöldek 650-et (3,77 százalék), a Mi Hazánk Mozgalom 383-at (2,22 százalék), a Második Reformkor Párt 183-at (1,06 százalék), az LMP-Zöldek 104-et (0,60 százalék), a Mindenki Magyarországa Néppárt 95-öt (0,55 százalék), a Jobbik-Konzervatívok 34-et (0,20 százalék), a Megoldás Mozgalom 29-et (0,17 százalék).

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 10 119 magyarországi szavazóköri jegyzőkönyv, valamint a külképviseleti szavazás és a levélben leadott szavazatok megszámlálásának eredményét megállapító jegyzőkönyvek alapján állapítja meg az EP-választás eredményét, a legkésőbb június 28-án.

Link másolása
KÖVESS MINKET: