Magyarországon működik a világ egyik legnagyobb csincsilla-prémtelepe, és most a bezárását követelik
Mit hozna a prémfarmok bezárása munkaügyi szempontból?
Ha egy országban úgy döntenek, hogy kivezetik a prémtenyésztést, annak többnyire 5-10 éves kifutása van. Ezalatt nem lehet újabb tenyészállatokat a rendszerbe állítani, nem lehet szaporítani, a dolgozókat pedig folyamatosan bocsátják el, így nekik is van esélyük átképzésre, új munkahely keresésére – magyarázta az aktivista, utalva arra, hogy a közösségi médiában többen felvetették: mi lenne a telepek dolgozóival, ha megszűnne a munkahelyük.
Azt is hozzátette, hogy a prémtenyésztésben dolgozók többnyire mellékállásukban, jövedelemkiegészítésként végzik a prémezést a főálllásuk mellett. Kevesen vannak teljes, főállásban gyárakban. „Ha ezen a telepen kölyökkutyákat nyúznának, senki nem kérdőjelezné meg, hogy miből fognak élni” - jegyezte meg. Az ő becslésük szerint Magyarországon ma 3-400 ember dolgozik legálisan csincsilla-prémtelepen, Komáromban ezek közül 20-30, pedig ott van a legtöbb állat.
A cég állásfoglalásában ugyanakkor az áll, hogy Európában 60 ezer család dolgozik főállásban a prémes farmokon. „A bőripar - a kikészítő üzemekkel és a kereskedelemmel - több millió munkahelyet tart fent évente. Ezen kívül feldolgozzák a vágóhídi hulladékokat, a vadgazdálkodás termékeit és a halfeldolgozás hulladékát. Vajon hány százmillió ember használ bőr és szőrmeipari terméket? Ők mind tudatlanok, vagy talán állatkínzók?”, teszik fel a kérdést.
A valódi prém a gazdagok státusszimbóluma, a műszőrme környezetkárosító
Vakula Tímea szerint a lakosság számára azért is kvázi láthatatlan a magyarországi prémtenyészet, mert a felvevőpiac inkább külföldön van. „Az emberek itthon nem rohangálnak az utcákon prémekben; amit itt termelnek, eladják főleg Oroszországba, divatfővárosokba. Rengeteg hírességnek van csincsillabundája, ami nagyon drága darab, átlagember nem nagyon engedheti meg magának. Egy rövid bundához 150 állat életét kell kioltani, a többi részük megy kutyaeledelnek. Egy hosszabb bundához akár 400 állatot is megölnek. Ezek a ruhadarabok tipikus státusszimbólumok. Természetesen valóban védenek a hidegtől, de például ha víz éri őket, elég rosszul bírják. Minden víztaszító tulajdonságuk azért van, mert kemikáliákkal kezelték őket.”
Potháczky Lajos válaszában kifejtette: szerinte senkinek nincs joga arra, hogy meghatározza, milyen ruhában járjanak az emberek. „Ma már a vadászat és a horgászat sem azért van, mert különben éhen halnánk. De a lovaglás, a díszállattartás, az akvarisztika, a kutyák és macskák többségét sem gazdasági kényszerből tartják az emberek.” A műbőr, műszőrme környezetkárosító hatásaira is felhívta a figyelmet, ami már az előállításkor megmutatkozik. „Egy kiló műbőr és műszőrme előállításához 5 kiló ásványolajat kell kibányászni, feldolgozni, felhasználni, amely jelentős környezetkárosítással jár. Az így elkészült műszőrme bunda soha nem bomlik le, megsemmisíthetetlen és rendkívül környezetszennyező. Ezzel szemben a prémes állattenyésztés környezetbarát, fenntartható tevékenység. A természetes szőrme egy tiszta, fenntartható alapanyag és nem károsítja a Földet, mint a műszőrme.”
A Magyar Szőrmeellenes Liga ehhez hozzáfűzte: ők maguk is többször közzétettek már olyan kutatásokat, amik megdöntik a szőrme és egyben a bőr környezetbarát mivoltát, vagy épp alátámasztják a szőrme káros hatásait a bőrre. „Rengeteg rákkeltő és környezetszennyező vegyszert kell használni ahhoz, hogy a szőrme pár éven belül ne porladjon szét. Az ezekből keletkező hulladék veszélyes anyagnak minősül, és magas áron kellő odafigyeléssel lehet csak ártalmatlanítani.”
Mostanra már több mint ezer divatház és tervező mondott nemet a szőrmére, az aktivista szerint ez egy pozitív jele annak, hogy a világ változik. Ezt a tendenciát ugyanakkor a cég máshogy látja: ők azt írják, hogy a szőrmeipar éves forgalma 14 milliárd dollár, a bőriparé pedig ennek a százszorosa. A szőrmeipar szerintük rohamosan fejlődik, 2010 és 2013 között 149 százalékot ugrott.
