Magyarországon működik a világ egyik legnagyobb csincsilla-prémtelepe, és most a bezárását követelik
Talán nem közismert, de Magyarországon működik a világ egyik legnagyobb csincsillatenyészállat-előállító és prémforgalmazó telepe, a komáromi Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer. Augusztus elsejére állatvédők, szőrmeellenes aktivisták szerveznek tüntetést a telep elé. A közösségi médiában meghirdetett eseményre már több mint kétezren jelezték az érdeklődésüket, közel háromszázan pedig azt, hogy ott lesznek. Az akció előtt megkerestük a szervezőket és a céget is, hogy körbejárjuk: problémás-e, és ha igen, miért problémás a prémtenyésztés ma Magyarországon, a „csincsilla-nagyhatalomban”.
A Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer 1978-ban alakult, a Nyugat-magyarországi Egyetem mintagazdasága. A honlapjukon olvasható bemutatkozásban azt írják, részt vesznek több tudományos kutatásban, a farmot rendszeresen látogatják egyetemek, középiskolák, emellett könyveket, technológiai leírásokat adnak ki. A komáromi farmon 6000 törzsanyát tartanak. „Valamennyi csincsilla államilag törzskönyvezett, minősített. Összefogjuk és koordináljuk a magyarországi és a környező országok csincsillatenyésztőit, állandó szakmai irányítással, rendszeres továbbképzéssel segítjük munkájukat.”
Az igazgató, Potháczky Lajos azt is írta megkeresésünkre emailben, hogy a cég fennállása óta sok ezer embernek adott munkát, több mint húszmilliárd forintértékben termeltek valutát az országnak, és kidolgoztak egy olyan tenyésztési és feldolgozási eljárást, amely az egész világon elismert.
A tüntetés szervezői között ott találjuk mások mellett a Magyar Szőrmeellenes Ligát is, akiknek az a fő céljuk, hogy elérjék: törvényi szintre emelkedjen Magyarországon a prémállatok tenyésztésének tiltása. Vakula Tímea, az MSZEL egyik vezető aktivistája elmondta: alapvetően már azt is problémásnak tartják, hogy Magyarországon van a világ egyik legnagyobb telepe, de a magyar lakosság még csak nem is tud róla. „Nincs meg a kellő prezentációja annak, hogy nálunk ez egy államilag támogatott tevékenység, az ország szégyeneként.” A csütörtöki demonstrációnak így fontos célja a lakosság informálása a mozgalom tevékenységéről.
Mi történik egy prémtelepen?
A prémtenyésztés céljából tartott állatok között az országban magasan vezetnek a csincsillák. Rajtuk kívül néhány fajt még engedélyez a törvény, de alapvetően „csincsilla-nagyhatalom” vagyunk, fogalmazott az aktivista. Ugyanakkor nemcsak a komáromi telep bezáratását akarják elérni, hanem az összes magyarországi prémfarmét – a tüntetést azért éppen Komáromba szervezték, mert az a legnagyobb itthoni farm, és mert központi szerepet játszik a belföldi prémtelep-hálózatban is.
A komáromi telepen tavaly a Magyar Szőrmeellenes Liga két aktivistáját is körbevezették. Ugyanezt említette Potháczky Lajos is, azonban míg ő azt írta, hogy „nem találtak kivetni valót”, Vakula Tímea egy sor olyan dologról beszélt, ami szerinte ennek az ellenkezőjét mutatja. „Azt tapasztalták, hogy a több ezer állat összezsúfolva, kis helyen, kicsi ketrecekben él, amik ugyan megfelelnek a törvény által előírt paramétereknek, de a faj szükségleteit egyáltalán nem elégítik ki.”
Azt állítják, hogy aktivistáik nagyjából 10 percet töltöttek az egyik több száz állattal teli teremben, mégis fejfájással jöttek ki a magas ammónia-koncentráció miatt, ami az állatok ürülékéből, vizeletéből származik. Facebookon pedig részletesen leírták azt is, hogy a nőstényeket gyakorlatilag „megerőszakolják” a bakok, az állatok a beltenyészetből fakadóan genetikai rendellenességekkel, viselkedési zavarokkal küzdenek. A telepen tett látogatást Vakula Tímea így összegezte: „Nagyon szívélyesen fogadták őket, majdnem egy órát töltöttek ott, minden kérdésükre válaszoltak. Tudtunk egymással kommunikálni, de úgy tűnik, egyáltalán nem érzik problémának, hogy állatokat ölnek a bundájuk miatt, és hogy állatkínzás, amit csinálnak, ezért ezen a szinten sajnos meg is szakadt a párbeszéd.”
A cég ezzel kapcsolatban azt közölte: a prémes állatfarmok a legszigorúbb állatjóléti előírások mellett működnek, az állatoknak mindent megadnak, amit igényelnek, különben nem szaporodnának, nem hoznának szép prémet. „Rendszeres hatósági ellenőrzés mellett működnek és sok más előírások szerint. Az állatokat humánusan, fájdalommentesen vágják le. Ma már általános követelmény az, hogy az elkészült szőrmekabátok rendelkezzenek eredetiség-igazolással. Ez tanúsítja azt, hogy olyan farmról származnak, amely állatjóléti ellenőrzés alatt áll, a farmoknak pedig kötelező állatjóléti felelőst alkalmazniuk.” A prémtenyészet, bőripar betiltása szerintük nemhogy állatéleteket mentene, ellenkezőleg: a kihalás szélére sodorna fajokat. „Ha valóban bezárnának ezek az iparágak, akkor éppen hogy kipusztulna sok száz millió állat, fajok tűnnének el, hiszen senki sem tartaná, szaporítaná őket. Egyes fajok már rég csak mesterséges körülmények között élnek.”
Gazdasági érdekek
Az EU 14 országában már vagy be van tiltva a prémtenyészet, vagy folyamatban van, vagy bojkottálják, tudtuk meg a tüntetés szervezőitől. Magyarországon ugyanakkor nem csak állami, de uniós támogatást is kap többek között a komáromi telep, mondta el Vakula Tímea, rámutatva arra, hogy ebben a kérdésben nincs egységes álláspont az EU részéről. A törvényi szabályozás változásáról, ha eljön az ideje, reményeik szerint parlamenti szavazás fog dönteni Magyarországon.
„Mi egy alulról szerveződő, civil mozgalom vagyunk, önkéntesként dolgozunk a Ligában. Attól, hogy mi most tüntetünk és petíciót írunk, önmagában nem lesz változás. De más országok gyakorlatát nézve az látszik, hogy mindenhol hasonló módon kezdődött, érdemi változást pedig sok-sok év kitartó állatjogi tevékenysége, aktivizmusa hozott. Mi sem egyik pillanatról a másikra tervezünk, hanem 10-20 évre. Sajnos nagyon kicsi annak az esélye, hogy hirtelen bezárnak a telepek.”
Potháczky Lajos szerint a tiltakozók csoportja „egy külföldi támogatást élvező maroknyi csoport”, ami megpróbál támogatást szerezni, „megdolgozni a kapott pénzért. Minden állításuk rosszindulatú hazugság, de csak ennek segítségével lehetséges embereket maguk mellé állítani.” A cég állásfoglalásában kitér arra is, hogy a szőrmeellenesek, állatvédők tevékenysége „hatalmas üzlet egyeseknek. Akik felveszik a támogatásokat hiszékeny és jó szándékú emberektől. Akik megkapják az olajlobbi (vegyipar, műszőrme, műbőr… stb.) ipar támogatását. Bizony ezeknek a szervezeteknek a vezetői busásan megélnek belőle.”
Vakula Tímea erre reagálva azt mondta: a szőrmeipar több milliárdos bevételei össze sem vethetők az állatvédő szervezetek lobbijával. „Egyszerre vádolnak minket, hogy nem tudunk megélni, de milliárdokat kapunk azzal, hogy átverjük az embereket?”
