Magyarországon jelenleg a második legmagasabb az összes Covid-halálozás a világon lakosságarányosan. Ez azt jelenti, hogy egymillió főre vetítve csak Csehország előz meg minket az egymillió főnél népesebb országok közül. A kisebbek közül is csak Gibraltár áll előttünk, de a miniállamokat nem szokták számítani.

Hivatalosan most Magyarországon 24 979 halott van, ez az a szám, amit minden nap jelentenek, sokak szerint azonban ez jóval nagyobb is lehet, hiszen a kegyeleti cégek, kórházak átfutási ideje miatt, a KSH összesítése után még hetekkel-hónapokkal később is emelkedhet egy adott időszakra nézve a halottak száma, és mint ahogy azt a múlt év adatai alapján látjuk, a második hullámban is jókora többlethalálozás van, aminek a nagy része minden bizonnyal a Covid számlájára írható.

Mindeközben például az előttünk lévő Csehországban egyértelműen zuhantak az adatok (Csehország népesebb valamivel nálunk), ott 27 halottat jelentettek tegnapra, ami a fentebb említett számot mindössze 3-mal dobta meg, nálunk a 217 ember az 23-mal nagyobb számot eredményezett az arányosítás után. Ott 2648, nálunk 2591 halott jut egymillió főre.

Érdemes megjegyezni, hogy hol állnak ebben más, a járványtól korábban durván sújtott országok. Az olaszoknál ez a szám 1932, a briteknél 1867, USA: 1744, Brazíliában, ahol tomboló járványról hallunk minden nap 1726, Románia 1362, Svédország 1359. A laboratóriumnak tekintett Ausztria 1091, Németország 958, Izrael 687.

Az ábrán látszik, hogy sok országban már lefelé megy a halálozási görbe, nálunk is, kérdés, hogy a nyitás mennyiben fogja ezt befolyásolni. A cseheknél jó ideje tart az esés, ők már kijelenthetik, hogy lassan túl vannak a harmadik hullámon. A balkáni országok közül van néhány, ahol szintén tragikus helyzet alakult ki, de mintha azokban is tetőzne a járvány, és elkezdene csökkenni a halálozás.

Napi halálozás:

Magyarország sajnos ebben a mutatóban ,a napi halálozásban is az ábrán látható módon hetek óta világelső, a napi halálozási görbe nálunk a legmagasabb. És ahogy látszik, vélhetően ez így is marad még egy ideig.

Dalnoki Szilárd "a koronavírussal vívott hosszas küzdelem után június 21-én éjjel örökre eltávozott. Gyermeke, párja és családja gyászában osztozunk" – olvasható a párt Zala megyei szervezetének Facebook-oldalán.

– emlékezett meg róla Supka-Kovácsné Holzhofer Tünde, Sopron önkormányzati képviselője a Facebookon.

Újabb medvetámadás történt hétfőn Székelyföldön: ezúttal a Kovászna megyei Zágonban támadt egy férfira a nagyragadozó.

Kiss Ágoston zágoni polgármester a Székelyhon.ro portálnak elmondta: az áldozat a falutól néhány kilométerre a bekerített gazdaságában tevékenykedett, amikor rátámadt egy kétbocsos anyamedve. Az 54 éves férfi súlyosan megsebesült, de el tudott menekülni és kerékpárral jutott haza. A férfit kórházba szállították, az állapota stabil, de a tarkóján elszenvedett sérülések miatt műtéti beavatkozásra volt szüksége.

Az elmúlt négy napban immár a harmadik medvetámadás történt Székelyföldön. Vasárnap a Hargita-hegység lábánál fekvő Kápolnásfaluban, pénteken pedig a Hargita és Maros megye határán fekvő Hidegkúton esett egy-egy férfi medvetámadás áldozatául. Mindkét Hargita megyei áldozatot a csíkszeredai megyei kórházban műtötték meg.

Tánczos Barna romániai környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter pénteken bejelentette: a tárca olyan törvénymódosítást készít elő, amely azonnali beavatkozást tesz lehetővé a medvetámadások esetében. A miniszter egy interjúban elmondta: amikor emberéletek forognak veszélyben, azonnal be kell avatkozni, ahogy a tűzoltók is teszik.

A jelenlegi szabályozás szerint hatvan napon belül lehet kilőni vagy eltávolítani a problémás egyedeket és a művelet rendkívül sok bürokráciával jár. A miniszter azt is közölte, hogy az elmúlt öt évben megtízszereződött a medveveszélyt jelző sürgősségi hívások száma Romániában és míg korábban kilenc, idén már 13 megyében kértek segítséget a medvék miatt.

A környezetvédelmi tárca megrendelésére 2019 tavaszán készített becslés szerint Romániában 6450 és 7200 között lehet a vadon élő medvék száma.

A medveállomány szabályozását hevesen ellenzik a környezetvédelmi szervezetek, amelyek szerint a vadásztársaságok üzleti érdekei állnak a szabályozási kérdések hátterében.

A kormány vizsgálja, milyen korlátozó intézkedéseket oldhat még fel, akár már július elsejétől, mondta Novák Katalin a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs ülését követő sajtótájékoztatón.

Hozzátette, "a maszkhasználat biztosan egy olyan téma, amit érdemes megvitatni", de minden járványügyi korlátozást felül fognak vizsgálni.

A köznevelési intézmények egész nyáron szervezhetnek táborokat, korábban ezt csak augusztus 23-ig engedélyezték.

Döntöttek arról is, hogy a szülők már korlátozás nélkül bemehetnek az iskola épületébe. Novák szerint a járványügyi helyzet lehetővé teszi, hogy bemehessenek a szülök maszk nélkül is, de ezt az iskolák maguk szabályozhatják.

Schanda Tamás, az ITM államtitkára arról beszélt: tárgyalásokat folytattak az ifjúsági szervezetekkel a diplomához szükséges nyelvvizsgákról, és az operatív törzs arra tesz javaslatot a kormánynak, hogy a diákok a tavalyi évhez hasonlóan nyelvvizsga nélkül is átvehessék a diplomájukat.

Nem kérnek a kínai hitelből, leállítanák a Fudan és a Budapest-Belgrád beruházásokat, de a két ország közös érdekeket szolgáló együttműködését folytatnák – üzenték meg az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek a közösen jegyzett, Hszi Csin-pingnek, a Kínai Népköztársaság elnökének címzett levelükben.

A levelet Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Márki-Zay Péter és Pálinkás József írták. Az ellenzéki vezetők szerint a közelmúlt eseményei sajnálatosan árnyékot vetettek a Kínai Népköztársaság és Magyarország sok szálon futó kapcsolatainak fejlődésére.

"A pártok versengésén alapuló, európai parlamenti demokráciákban a nagyberuházások mögötti széles körű politikai egyetértés előzetes megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy az éppen hivatalban levő kormányzat legitim módon vállalhasson a megbízatási idején túlnyúló kötelezettséget. Kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a Belgrád-Budapest vasútvonal és a Fudan Egyetem budapesti campusa jelenlegi feltételek mellett való megépítése nélkülözi a magyarországi politikai erők közötti egyetértést, valamint a közvélemény többségének támogatását. Ennek legfontosabb oka, hogy a két beruházás előkészítése átláthatatlan, azokat a magyar kormányzat titkolózása övezi, ráadásul az előrehaladottabb vasúti beruházás környékén már megjelentek a jelenlegi magyarországi kormányzat gazdasági holdudvarának képviselői"

– áll a levélben.

"Mindemellett őszintén bízunk abban, hogy a jelenlegi magyar kormánynak a két beruházással kapcsolatos hibás lépései, illetve ezek sajnálatos következményei nem képezik majd akadályát annak, hogy az országaink között sok szálon futó és hagyományosan jó kapcsolatok tovább fejlődhessenek" – tették hozzá a levélben.