Magyarország már harmadik éve sereghajtó az uniós korrupciós rangsorban

Fordult a kocka a miniszterelnöki alkalmassági versenyben: bár a Fidesz-tábor elkötelezettsége megingathatatlannak tűnik Orbán Viktor mellett, a teljes népesség körében januárban már többen tartották Magyar Pétert alkalmasnak a kormányfői posztra.

A HVG megbízásából készült friss Medián-felmérés szerint

Az eltérést főként a saját táborok hozzáállása okozza. A Fidesz-szavazók 81 százaléka szerint a kormányfő teljesen alkalmas az ország vezetésére, míg a Tisza-szavazók csupán 34 százaléka gondolja ugyanezt Magyar Péterről.

A kisebb pártok szavazói és a párt nélküliek körében azonban jelentősen megváltozott a helyzet novemberhez képest. Míg korábban ebben a csoportban Orbánt 51, Magyart 31 százalék tartotta alkalmasnak, addig januárra a miniszterelnök előnye mindössze 2 százalékpontra olvadt, 44-42-re vezet kihívójával szemben.

Más kutatások ugyanakkor eltérő képet mutatnak: a Nézőpont Intézet szintén januári felmérése szerint arra a kérdésre, hogy ki a "legalkalmasabb miniszterelnök", Orbán Viktor 46, míg Magyar Péter 35 százalékot kapott.

„114 milliárd forint kárt okozott Magyarországnak Lázár János – kudarcba fulladt az ősszel kiírt HÉV-járműtender, elbukja Magyarország az erre elnyert uniós forrást a szerencsétlenkedés miatt!” – írta Vitézy Dávid a Facebook-oldalán csütörtök reggel.

A volt közlekedési államtitkár azt írja,

Vitézy felidézi, hogy már a tender kiírása után jelezte, hogy az eljárás hibás.

„Már a tender kiírása után jeleztem nyilvánosan: az eljárás hibás, szakmailag és jogilag alkalmatlan. Problémás műszaki kialakítás, kevés ajtó, rossz műszaki koncepció, hiányzó előzetes típusengedély, súlyos jogi kockázatok. A teljes vasúti járműipar is pontosan ugyanezt gondolta, ami végül oda vezetett, hogy senki nem adott be érvényes ajánlatot.

– idézi fel a posztban.

Mint írja, a szentendrei HÉV járműcseréjére 114 milliárd forint uniós forrás állt rendelkezésre, amelyet 2029-ig lehetett volna felhasználni, de a kudarcos tender miatt ez a pénz elveszett. Úgy véli, Lázár János alkalmatlan közlekedési miniszternek, akinek a tender kudarca miatt le kellene mondania.

– fogalmaz a közlekedési szakember.

Azt is írja: „Az így előállt helyzet rendkívül nehéz helyzetbe hozza a következő kormányt is: nyilvánvaló, hogy a 60 éves kort elérő régi HÉV-ek miatt új HÉV-járműtendert kell kiírni, és forrást is kell szerezni hozzá, miközben a jelenlegi, keletnémet gyártású szerelvények az állapotuk miatt már most is a határaikon működnek”. Hozzáteszi, hogy az 50-60 éves kocsikkal egyre nehezebb lesz tartani a menetrendet, és most az is bizonytalanabbá vált, hogy mikor lehet majd lecserélni őket.

Vitézy szerint az már látszik, hogy egy teljes évtizedet és 114 milliárd forintot buktak el a HÉV-en. „Pedig csak egy tendert kellett volna lebonyolítani, de 4 év után még ez sem sikerült. Itt az ideje, hogy Lázár János fröcsögés, ordítozás és uszítás helyett ezúttal vállalja a felelősséget” – zárja bejegyzését.

A MÁV 2025. október 29-én indította el a közbeszerzést 54 darab alacsonypadlós HÉV-szerelvényre, nettó 841,5 millió euró (körülbelül 326 milliárd forint) becsült értékben. A kiírás szerint az első 18 járművet 2029. december 31-ig kellett volna forgalomba állítani, részben uniós forrásból.

Korábbi hivatalos kommunikációk a szentendrei (H5) vonal járműcseréjére körülbelül 113 milliárd forintos uniós keretről szóltak. A tender ajánlatainak beadási határideje 2026. január 12-én járt le, de az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról hivatalos közlemény egyelőre nem jelent meg.

Késő estébe nyúló, bekiabálásoktól hangos ülésen döntött szerdán a győri közgyűlés: nem oszlatja fel magát. A név szerinti szavazáson öten támogatták az indítványt, tizennégyen ellenezték, hárman pedig a szavazás idején már nem voltak a teremben. A Telex tudósítása szerint Pintér Bence polgármester az eredmény után bejelentette, hogy a kérdést a következő közgyűlésen újra napirendre veszi.

A 22 fős testületben a Fidesz–KDNP 14 fős frakciója van többségben, az ellenzéki oldalon Pintér Bencével együtt öten ülnek. Rajtuk kívül három független képviselő is tagja a közgyűlésnek, köztük a város korábbi polgármestere, Borkai Zsolt. A konfliktus egyik gyökere egy 2024 őszén elfogadott szervezeti és működési szabályzat, amellyel a fideszes többség elvonta a polgármester legfontosabb döntési jogköreit.

Hozzátette, neki „1,7 milliárdnyi indoka van a feloszlatására”, amivel a Győr-Szol városi cégnél eltűntnek vélt összegre célzott. A Fidesz-frakciónak címezve pedig kijelentette:

Fekete Dávid, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint Pintér „pártpolitikai céllal folytat hazug, lejárató kampányt”, amivel „sok kárt okoz a városnak”. A feloszlatási javaslatot „színjátéknak” nevezte, mondván, „2024-ben a győriek döntöttek”.

Az ülésen a polgármester meghívására nagy számban jelentek meg győriek, a díszterem és az aula is megtelt. A hangulat pattanásig feszült volt, a karzatról mindkét politikai oldal szimpatizánsai bekiabáltak.

A vita középpontjában két városi cég, a Győr-Szol és a Győr Projekt áll, mindkettőnél rendőrségi nyomozás folyik. A Győr Projekt vezetője, Szombati-Serfőző Eszter visszautasította a vádakat. Elmondta, hogy a cégnél belső ellenőrzés volt, ahol „négyest kaptunk, semmilyen jelentős hibát nem találtak”, és kijelentette: „Nálunk minden esetben alapvetés a törvények szerinti működés.” A Győr-Szol elnök-vezérigazgatója, Sárkány Péter egy friss banki kivonatot mutatott fel, ami szerint 2 milliárd 188 millió forint van a cég számláján. „Itt a győriek pénze” – mutatta a papírt a polgármesternek. Pintér Bence nem fogadta el a magyarázatot, szerinte a hitelkeretet nem lehet ideszámolni, és tavaly szeptember 30-án a pénz nem volt a számlán.

A mostani nem az első feszült ülés volt Pintér Bence másfél éves polgármestersége alatt. Korábban a polgármesteri jogköröket szűkítő szabályzat, majd a 2025 februári költségvetés elfogadásakor is megtelt civilekkel a városháza.

A magyarok több mint fele, 55 százaléka szerint le kellene mondania Lázár Jánosnak a nagy port kavart Balatonalmádin tett kijelentése után, amelyben arról beszélt, hogy a cigányság jelenti az ország belső tartalékát, és a magyarok helyett ők takaríthatják a vonatok mosdóját. A miniszter január 22-i szavai után többször is bocsánatot kért, de a közvélemény jelentős része szerint ez nem elég.

A 21 Kutatóközpont Telex megbízásából készített friss, reprezentatív felmérése szerint a teljes minta 27 százaléka nem tartja szükségesnek a lemondást, 19 százalék pedig nem tudott véleményt alkotni a kérdésben.

bár a fideszesek 54 százaléka szerint Lázárnak nem kell távoznia.

A kutatásból az is kiderül, hogy

A kormánypárti szavazók 12 százaléka pedig egyenesen azt mondta, Lázár kijelentései után javult a véleménye a Fideszről.

A téma uralta a belpolitikát az elmúlt két hétben, az emberek többet beszélgettek róla (28 százalék), mint a februári kormányzati juttatásokról (26 százalék) vagy az ukrajnai háborúról (25 százalék). A különböző politikai táborokban azonban más-más témák voltak a fókuszban. A kormánypárti szavazók körében a háború és a 13. havi nyugdíj, a Tisza Párt szavazóinál pedig a Szőlő utcai javítóintézetben történtek és Lázár kijelentése volt a két leggyakoribb beszédtéma.

A kormány cigánysággal kapcsolatos teljesítményét a magyar társadalom összességében inkább rossznak gondolja (42 százalék), mint jónak (23 százalék). A fideszes szavazók 64 százaléka ugyanakkor jó vagy jeles osztályzatot adott a kormány romapolitikájára, míg a pártnélkülieknél mindössze 10 százalék értékelte azt közepesnél jobbra.