Eurostat: Magyarországon találkoznak a legtöbben gyűlöletkeltő üzenetekkel az EU-ban
Magyarország vezeti azt a 20 uniós tagállamra vonatkozó listát, amely azt méri, hol találkoznak a legtöbben gyűlöletkeltő üzenetekkel az interneten. Tízből hat hazai internetező találkozott ilyen tartalommal 2025-ben – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Az EU-s átlag 42,3 százalék, és már hét tagállamban az emberek több mint fele számolt be arról, hogy látott ellenséges vagy megalázó tartalmat az interneten.
A listán Finnország (56,7%) és Szlovákia (56,2%) követi Magyarországot, míg a legalacsonyabb arányokat Lettországban (29,3%), Görögországban (29,4%), Németországban (33,7%) és Litvániában (33,8%) regisztrálták. A hivatalos közleményben szereplő magyar elsőségnek ugyanakkor ellentmondani látszik, hogy az Eurostat adatbázisában Írországnál 66,19 százalékos érték is szerepelhet, erre egy magyar gazdasági lap hívta fel a figyelmet.
Az adatok szerint az ellenséges üzenetek leggyakrabban politikai vagy társadalmi nézetek miatt céloznak embereket: az internetezők 33,7 százaléka találkozott ilyen tartalommal.
Ezt követi a faji vagy etnikai származás (25,5%), a szexuális orientáció (23,4%), valamint a vallás vagy hit (22,8%) alapján történő támadás. Kisebb arányban, de szintén megjelentek a nem, a fogyatékosság vagy az életkor miatti sértő üzenetek is.
Az adatokat az Európai Unió háztartások és egyének infokommunikációs technológia-használatáról szóló felmérése alapján gyűjtötték a 16 és 74 év közötti korosztályban, azok körében, akik a felmérést megelőző három hónapban használták az internetet.
A mostani adat nem előzmény nélküli: az Eurostat 2024 augusztusában már közölt egy hasonló, 2023-as felmérést, amely a fiatalokra fókuszált. Akkor a 16–29 évesek körében 49 százalékos érintettséget mértek.
Az Európai Unió közben szabályozási oldalon is lépett: a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, a DSA 2024 februárjától minden online közvetítő szolgáltatóra alkalmazandó. Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a DSA szerinti digitális szolgáltatási koordinátor; az NMHH elnöke a Magyarországon letelepedett szolgáltatók kötelezettségeinek betartását vizsgálhatja.
A téma korábban a magyar közéletben is megjelent a gyűlöletbeszéd és a szólásszabadság határáról szóló vitákban. Egy korábbi közvélemény-kutatás már rámutatott, hogy a társadalom mélyen megosztott ebben a kérdésben.