„Magyarország esete aggodalmakra ad okot” - vita az Európai Parlamentben a magyar felhatalmazási törvényről
Orbán Viktort meghívták a csütörtöki EP ülésre, melyen a magyar felhatalmazási törvényről is szó volt, ám a magyar kormányfő maga helyett Varga Juditot delegálta volna. Az Európai Parlament elnöke azonban ehhez nem járult hozzá. Végül a miniszter - aki szerint betiltották a beszédét - a Facebookon adta közre, hogy mit mondott volna.
A magyar felhatalmazási törvénynek nagy nemzetközi visszhangja volt már eddig is. A Fidesz korábban azt hangoztatta, hogy az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourová rendben találta a törvényt. Ám később a biztos közölte, hogy aggasztónak véli a magyar jogszabályt, és figyelik azt, hogy hogyan alkalmazzák Orbánék.
Jourová az ülésen újra megerősítette, hogy az egyes tagállamokban csak szükségesség és az arányosság elve szerint lehet szabályokat hozni, és csak a veszélyhelyzet fennállásáig maradhatnak érvényben. Emellett a gyakorlatot is figyelni kell.
„Magyarország esete aggodalmakra ad okot”
- mondta. Az unió szerint sokkal szélesebb körben élnek a változtatásokkal, és nincs időbeni korlátozásuk sem. A média magyarországi helyzetéről is beszélt, szerinte évek óta romlik. Az alelnök közölte, várja már, hogy a magyar parlament visszakaphassa az ellenőrzési jogát.
Deli Andor fideszes képviselő hozzászólásában koncepciós eljáráshoz hasonlította a vitát.
Iratxe García Pérez spanyol szocialista szerint mielőbb szükséges lenne a hetes cikkely alkalmazása Magyarországgal szemben. A Néppártot is felszólította, hogy zárják ki a Fideszt.
Volt képviselő aki a nők elleni erőszakról szóló isztambuli egyezmény elutasítását nehezményezte. Volt aki a rémhírterjesztéssel megvádolt magyarokról beszélt, és szintén a hetes cikkelyt szorgalmazta. Többen gyávaságnak tartották, hogy Orbán nem ment Brüsszelbe, megvédeni a saját törvényét.
Néhány szélsőjobboldali politikus állt ki a Fidesz mellett, egyikük szerint a vita hisztéria Magyarországgal szemben. Az RMDSZ-es képviselő szerint álhírek alapján boszorkányüldözés zajlik, és inkább a román kormány dolgaival kéne foglalkozni.
Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő felszólalásában beszélt arról, hogy a járvány alatt magáncéget vettek állami irányítás alá. Arról is beszélt, hogy hatalmas megbízásokat adtak Orbán barátainak, miközben elvonással sújtották az önkormányzatokat.
A vita végén Vera Jouróvá újra megerősítette, hogy
tudnak a magyarországi helyzetről, napi szinten követik az eseményeket. Közölte, hogy egyelőre nem indítanak kötelezettségszegési eljárást,
de a hetes cikk szerinti eljárás is az eszköztáruk része.
A következő ciklusra azt fogja javasolni, hogy az uniós kifizetéseket a jogállamiság helyzetéhez lehessen kötni.
Az alelnök figyelmeztetett, hogy most a járvány miatt vannak korlátozások az országokban, de a baj elmúltával ezeket meg kell szüntetni. Úgy vélte, hogy az EU-nak is nyomást kell gyakorolnia, hogy ez megtörténjen - írta a 444.hu.
A uniós parlamenti ülés után Dobrev Klára a Facebookon számolt be arról, hogy mi történt a vitában. Szerinte nagyon fontos volt, hogy ez a vita létrejöhetett. Most ugyan a vírushelyzet miatt mások a prioritások, de az ülésen kiderült, hogy az EU naprakész információkkal rendelkezik a magyarországi helyzetről. Tisztában vannak azzal, hogy mi történik nálunk, és figyelik az eseményeket. Biztatónak látja, hogy az eddigi magyar gyakorlatból okulva az EU-ban felvetődött, hogy a jövőben csak akkor kaphat egy ország EU-s pénzt, ha betartja a közös normákat.
