Magyarország egyik legvadregényesebb vidéke
Én most minden elfogultság nélkül, Magyarország egyik legszebb, legvadregényesebb és leglátványosabb vízfolyása mellé kalauzollak benneteket, ami rengeteg természeti, geológiai, történelmi helyszínt rejt magában. Ebből adódik, hogy sok turistaút övezi a környékét, többek között az országos kék. Nem titkolt szándékom pedig, hogy kedvet csináljak ezeknek a helyeknek a felkereséséhez.
A Gaja-patak Veszprém megyében, egy Zirc melletti kis falu, Nagyesztergár közelében ered. Innen közel 20 kilométert tesz meg keletnek, majd délnek indul és a Fehérvárcsurgói víztározóba folyik, ami Magyarország egyik legszebb környezetében lévő, mesterséges tava. A tározóból távozó víz Székesfehérvár mellett elhaladva a Nádor-csatornával egyesülve később a Dunába ömlik. Mi most elsősorban a víztározóig csordogáló, vagy éppen zubogó patakkal foglalkozunk. A Keleti-Bakony képét nagyban meghatározó Gaja-patak, Magyarország egyik legtisztább vízfolyása. Vizében ponty, kárász, keszeg, küsz, sügér is megtalálható, átlagos vízmélysége 40 cm.
Ha igazán izgalmas dolgokat szeretnénk látni, akkor elsőként Bakonynánáról induljunk neki. A Gaja-patak mentén rengeteg malom működött. Nánánál, ahogy elérjük a patak partját, rögtön van is egy, persze már nem üzemel, lapátok sincsenek már, de az épület jellege miatt az ember egyből tudja, hogy malomépületről van szó. Nem kell sokat gyalogolnunk, hogy a Bakony egyik legcsodálatosabb helyére érjünk. Itt a lélegzetünk is eláll. A Római fürdőnek nevezett hely a Bakony egyetlen természetes vízesése. A Bakony-Balaton Geopark területén található, és nagyon közkedvelt látványosság, ma is aktív geológiai folyamatok figyelhetők meg. A Gaja völgyében vezető út, elérve ezt a helyet, hirtelen beszűkül. Hatalmas mészkőtömbök magasodnak a fejünk fölé, és süllyednek a lábunk alá. Az addig nyugodtan csordogáló víz pedig a beszűkült hely miatt hatalmas csobogással és sebességgel hullik alá. Csodálatos látvány.
Az ember órákig tudna álmélkodva nézelődni a nem mindennapi látványban. Ha jobban megfigyeljük a körülöttünk lévő dolgokat, és nem csak az aláhulló víz szépségében gyönyörködünk, akkor észrevesszük a lábunk alatt lévő köveket is. Rendkívül izgalmas és igen idős kőzetbe vágja bele magát itt a víz. Szabad szemmel is jól kivehetőek a kőzetben tömegesen jelen lévő csiga, kagyló ősmaradványok.
Bár nehéz ezeket észrevenni, de nagyon érdemes megnézni őket, mert egy olyan távoli időről mesélnek nekünk, amikor itt nem egy patakocska folydogált, hanem egy egészen más környezet volt jelen. A legtöbb túrázó talán megdöbbenne, amikor azt mondjuk, hogy a területet egykor tenger borította. És a bizonyíték ott van a lábunk alatt. Sok-sok millió évvel ezelőtt a most itt látható állatok maradványai ülepedtek le ennek a tengernek a fenekére, mésziszappal. Ebből lett az a kőzet, amit ma a vízfolyás, miközben a hely egyre csak emelkedik, folyamatosan váj magának.
Nem kell messzire mennünk, hogy a következő nevezetességet megnézzük, és hasonló dolgokról legyen még több ismeretünk. Ha a kék jelzés útját nézzük, akkor a Római fürdő előtti, kiépített pihenőnél, felmegyünk a völgyfőre. Itt elérve a murvás utat jobbra kanyarodunk és kb. 500 méter után elérünk a Zsidó-hegyi geológiai alapszelvényhez. A feltárás, a Bakony-Balaton Geopark bemutatóhelye. Az elmúlt hónapokban szépen rendbe rakott szelvény, egy tájékoztató táblát is kapott, ahol szakszerűen informálják az ide látogatókat, mit is látnak valójában, azon kívül, hogy köveket. Szintén, lent a Római fürdőnél látott mészkövet látjuk, annak is a legtetejét, és az arra később rakodott márgát. Egy-egy időszak találkozása év milliókkal ezelőtt.
Ha visszaereszkedünk a völgybe, és tovább haladunk a kéktúra vonalán, szintén pár száz méterre a vízeséstől találjuk a Vadalma forrást. Itt a Tési-fensíkon elnyelődött esővíz tör a felszínre. Mivel a Keleti-Bakony tömbjei nagyrészt dolomitból és mészkőből állnak, így a terület rendkívüli módon jól karsztosodik, és a hegy lábánál, vagy völgyekben a víz felszínre tör források formájában. Itt is ez történik. Saját szemünkkel láthatjuk, ahogyan bugyog a víz felfelé. Kissé odébb is van egy időszakos forrás, mivel az kicsit feljebb van, csak akkor folyik belőle a víz, ha a nagy csapadékmennyiség megemeli a karsztvízszintet.
Itt a patak mentén haladva tovább Jásd községbe érünk. Megtekinthetünk még egy két malmot, és a falu mellett lévő Szent-kutat. Ha van erőnk akkor még felkapaszkodhatunk a Tési-fensíkra, útba esik a Siska-forrás, ami az előbb említett karsztrendszernek az egyik kifolyása. Utunk végén pedig megtekinthetjük egy csodálatos naplementében a Tési szélmalmokat.
A Gaja pataknak van egy másik, rendkívül szép és izgalmas része, ahol több kilométeren keresztül kanyarog egy szurdokvölgyben. A Gaja-völgyi Tájcentrum kezelője a Vadex Zrt. A turisták dolgát megkönnyítve, egy hatalmas több hektáros terület van kiépítve, pihenőkkel, tájékoztató táblákkal. Bodajk felől a gerincről ereszkedünk be, szintén az országos kék jelzésén a völgytalpba. A patak medrét követve haladunk csodálatos környezetben a fölénk emelkedő hatalmas sziklafalak között. A patak időtlen idők óta itt kanyarog, és a Bakony kiemelkedése ellenére, ő rendíthetetlenül rójja kilométereit. Az idő bizony eldönti, hogy ki az erősebb a víz, vagy a hegy. Mi emberek csak pillanatok vagyunk ebben a küzdelemben, és talán azt mondanánk hogy a kő erősebb, de bizony az idő a víznek dolgozik. Ha nem a patak állna nyerésre, most nem járhatnánk ilyen gyönyörű völgyben.
Legendák szerint maga Szent István királyunk is a környékre járt csónakjával vadászni. Az bizonyos, hogy a völgy már a Honfoglalás kora előtt is lakott volt, ezt régészeti leletek és az itt talált halomsírok is bizonyítják.
A szurdokvölgy mikroklímájának köszönhetően, rendkívül párás a levegő, szinte őserdei klíma van. A területen komoly vadgazdálkodás folyik. Gróf Károlyi Gyula elsőként, 1888-ban létesített itt vadaskertet. Szarvasok, őzek, muflonok, vaddisznók és Magyarországon egyedüliként szikaszarvasok is élnek a területen.
A tájközpont látványosságai közé sorolható az Ádám és Éva fa, bár mára ezeknek csak maradványai láthatóak. Az Alba Régia forrás, aminek környéke szintén nemrég lett rendbe téve, vagy a Sobri Jóska barlang felejthetetlenné teszi az ide látogatást. Ezek szintén a karsztosodási folyamatokra bizonyítékok. A barlang maga valamikor karsztbarlang volt, de a hegy emelkedésével, és a Gaja bevágódásával a kőzetbe, láthatóvá vált.
A tájcentrumot elhagyva Fehérvárcsurgónál lyukadunk ki. Itt mindenképpen nézzük meg a Károlyi kastélyt, ami szépen, eredeti formájában fel van újítva, és a kertjét is idén tették rendbe.
Nagyszerű túraútvonalak ezek, ha az ember nem ijed meg, az ősszel érkező hűvösebb levegőtől, és a nyirkosabb időtől sem. Felejthetetlen élményekkel lehetünk gazdagabbak, és megismerkedhetünk hazánk élő és élettelen természeti kincseivel, történelmével. És ha ősszel, csapadékos időben tesszük mindezt, akkor a természet megajándékoz bennünket apróbb kis csodákkal is, amik olyanok ezeken a hatalmas tájakon, mint a gyöngyszemek.
Ha kedvet kaptál, húzz túrabakancsot és irány a Bakony, de előtte oszd meg a cikket ismerőseiddel!
