HÍREK
A Rovatból

Magyarország az európai tesztelési rangsor legvégén van

A régiónkban mindenhol jóval több vizsgálatot végeznek, ráadásul a tesztek száma nem azonos a vizsgált emberek számával.


A kornavírusjárvány kezelésének egyik eszközeként a WHO és más szakemberek is a minél nagyobb számú tesztelést javasolják. Ugyanakkor lakosságarányosan Magyarországon tesztelnek a második legkevesebbet az uniós országok közül - írja az Euronews.

Csak Horvátországban alacsonyabb az ezer főre jutó tesztek aránya, de ott egy adatközlési eltérés miatt kisebbek a számok (ott a tesztelt emberek számát adják meg, azaz szinte biztos, hogy több mintavételt végeznek lakosságarányosan, mint a magyarok). Azaz

Magyarország az utolsó a listán,

bár van pár ország, ahonnan nincs hivatalos adat a tesztelésről - áll az Euronews cikkében.

Magasabb viszont 5 százaléknál a pozitív tesztek aránya, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azt jelenti, hogy már nincs ellenőrzés alatt tartva a járvány - írják.

A legtöbb tesztet az Európai Unióban nyár eleje óta Luxemburgban végzik el, itt 650 mintavétel jut ezer lakosra. Nálunk 55 ez az arány. Az adatok megadása is eltérő, Luxemburgban azt közlik, hány embert teszteltek, Dániában az elvégzett teszteket számolják - Magyarországon is ezt az adatot közlik, tehát nem tudni, hány embert érint valójában a tesztelés. A régióban például Romániában ezer főre 108 teszt jut, ez majdnem a kétszerese a magyar arányszámnak.

Fontos mutató a pozitív tesztek aránya, a WHO májusban közölt kritériuma alapján ha egy országban a pozitív tesztek aránya 5 százalék, vagy az alatt van, azt jelzi, hogy a járványt ellenőrzés alatt tartják. Most Európában két országnál van 10 felett, Spanyolországban és Ukrajnában. A régiónkban 5 százalék felett van Csehország (7%), Románia (6%) és Magyarország, míg Nyugat-Európában Franciaország (5,4%). Ausztriában és Horvátországban kicsivel a határ alatt (4,9%).

Ugyanakkor - tesztelés hiányában - nagyon valószínű, hogy számos koronavírusos esetet nem regisztrálnak. Ahol nő az arány azt jelenti, hogy a fertőzés gyorsabban terjed, mint amit a regisztrált új esetek számának emelkedése mutat.

Magyarország esetében a hivatalosan közölt adatokból kiolvasottnál gyorsabban terjed most a járvány.

A G7 arról ír, hogy azért van több teszt, mert több az új regisztrált fertőzött. A külföldről hazatérők - karanténba kerülők - szintén növelik a számot, mert az ő két tesztelésük is hozzáadódik.

Eközben Nyugat-Európában megint megugrott a tesztelések száma. Egy hónap alatt az Egyesült Királyságban, Németországban, majd Franciaországban több mint egymillió tesztet csináltak egy hét alatt. Ez azt jelenti, hogy a francia adatok alapján Magyarországon heti százötvenezer tesztnek felelne meg az ottani mennyiség. Ausztriában az elmúlt négy hétben 80 ezer körül volt már a heti mintavételek száma. Belgiumban a múlt héten átlépte a kétszázezret a heti tesztek száma. A kilencmilliós Svédországban az elmúlt két hétben több mint százezer tesztet végeztek, múlt héten már a százötvenezerhez közelített a szám - írja a lap.

A G7 írása szerint a jelenlegi összes mintavétel nagyjából negyedét szervezhetik központilag, a mentőszolgálaton keresztül. A többit kórházakban, egyetemeken vagy magánszolgáltatóknál végzik. A magánszolgáltatóknál megugrott az elmúlt hetekben a mintavételek száma, mikor idehaza pirosra minősítették a világ összes országát és csak karantén vagy két teszt esetén szabadult, aki külföldről érkezett haza. "Magyarul nagyon úgy tűnik, hogy az állam sikerrel szervezte ki a tesztelés költségeit, és hárította azokat a lakosságra" - írják. Hozzáteszik, hogy a fizetős tesztelésre csak tünetmenteseket fogadnak, így azokat találhatják meg, akik elvileg be sem kerülnek a "hivatalos" tesztelésbe.

Ugyanakkor van egy ellentmondás is, mert

azok a betegek, akik tüneteket produkálnak, és szeretnék tudni, hogy koronavírus-fertőzöttek-e, jelenleg az esetek nagy részében egyszerűen nem tudják leteszteltetni magukat.

A háziorvosok is legtöbbször azt kérik a betegekről, ha nem súlyosak a tüneteik, maradjanak otthon, és időnként jelezzék, milyen az állapotuk.

A statisztikát az is árnyalja, hogy egy embertől több mintát is levesznek és ezek mindannyiszor bekerülnek a rendszerbe, így a tesztelési szám nem ennyi megvizsgált embert jelent.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor az ATV-s Orbán-interjúról: A miniszterelnök egyik legtanulságosabb, gondolkodásáról és jelenlegi helyzetéről nagyon sokat eláruló interjúja
A politológus szerint Rónai Egon jó munkát végzett az interjúval. Úgy véli, többek között ennek köszönhető, hogy beleláttunk kicsit a kormányfő gondolkodásmódjába.


Rövid helyzetértékelést adott Orbán Viktor keddi ATV-s interjújáról Török Gábor. A politológus előre bocsátotta, hogy bővebben a 24.hu Törökülés podcastjában elemzik majd a miniszterelnöki interjút, ezúttal hosszabban kitért a kérdező, Rónai Egon szerepére. Mint írta: „Sokféle újságírói szerepfelfogás és habitus létezik, nyilván mások másképp kérdeztek volna – a magukat újságíróknak nevező propagandisták (innen vagy onnan) pedig különösen. Azt azonban szerintem nem lehet állítani, hogy Rónai Egon ne végzett volna jó munkát.”

Szerinte:

„Ha nem így lett volna, ez a másfél óra nem lehetett volna a miniszterelnök egyik legtanulságosabb, gondolkodásáról és jelenlegi helyzetéről nagyon sokat eláruló interjúja.”

Ahogy arról korábban is írtunk, Orbán Viktor 15 év után adott interjút az ellenzéki véleményeket is felvonultató, de több szálon a kormányhoz köthető csatornának. Ebben beszélt többek között az amerikai kormányzattal történt megállapodásról, arról, hogy „Magyarország mindig bajban van” és a felmerült, de végül elvetett elnöki rendszer bevezetéséről hazánkban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Sokkolt ez az ítélet” – Jakabos Zsuzsáék mégsem kapják meg a 120 milliót, a Kúria megsemmisítette a jogerős ítéletet
Hosszú pereskedés végére került pont, de nem úgy, ahogy a sportolók remélték. Ügyvédjük szerint a döntés ellentétes a korábbi bírói gyakorlattal.


Precedensértékű ítéletet hozott kedden a Kúria, amely

a jogerős másodfokú ítéletet felülbírálva elutasította nyolc magyar sportoló keresetét, így az államnak mégsem kell kifizetnie a 2022-es Világjátékokon elért eredményeik után járó, csaknem 120 millió forintos jutalmat

– írta a Telex.

A döntés értelmében a kétmillió forintot meghaladó perköltséget is a sportolóknak kell állniuk.

„Sokkolt ez az ítélet, a szóbeli indoklása is. Ami valahogy így szólt: »a sporttörvény felhatalmazása alapján fizetendő állami jutalommal kapcsolatos igény nem hoz létre olyan Ptk.-n alapuló polgári jogviszonyt, amely alapján a kifizetés polgári peres eljárásban a kifizetésre kötelezett alperessel szemben bírósági úton érvényesíthető«. A Kúria szerint az igény ily módon történő érvényesítésére nincs jogi lehetőség, ami ellentétes a korábbi ítélkezési gyakorlattal” – nyilatkozta a sportolókat képviselő Bognár Viktor ügyvéd.

Jakabos Zsuzsa, Verrasztó Evelyn, Balog Gábor, Gyárfás Bence, Senánszky Petra, Szabó Szebasztián, Takács Krisztián és Ugrai Panna azért indított pert, mert a 2022-es birminghami Világjátékok után nem kapták meg a kormányrendeletben rögzített eredményességi jutalmukat. Az ügyben első fokon a bíróság még az alperes államnak adott igazat, elfogadva a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) érvelését, miszerint a kvalifikáció során nem indult el a jutalom feltételéül szabott számú nemzet.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban 2025 áprilisában jogerősen megváltoztatta ezt a döntést. A másodfokú bíróság dokumentumokkal alátámasztottnak látta, hogy a versenyeken megvolt a megfelelő számú induló, így a sportolókat megilleti a 119,5 millió forint és annak kamatai. Ezt a jogerős ítéletet támadta meg 2025 júniusában a sportügyekért felelős Honvédelmi Minisztérium felülvizsgálati kérelemmel a Kúrián.

A per tétje jelentős volt: Balog, Takács, Szabó és Gyárfás két váltóban nyert aranyérmet, amiért fejenként 17,5 millió forint járt volna nekik. Senánszky Petra és Ugrai Panna 16,5 millió, Jakabos Zsuzsa 12,5 millió, Verrasztó Evelyn pedig 4 millió forintra számíthatott volna a másodfokú ítélet alapján.

Az ügyet különösen furcsává tette, hogy miközben a kormány a sportot stratégiai ágazatként kezeli, és a 2025-ös, csengtui Világjátékok után járó jutalmakat három hónapon belül kifizette, a három évvel korábbi tartozást vitatta. Ráadásul a 2022-es viadal több versenyszámában más magyar sportolók vita nélkül megkapták a pénzüket.

Bognár Viktor ügyvéd korábban már nyert egy hasonló pert a 2013-as, cali Világjátékok után, akkor a Magyar Olimpiai Bizottsággal szemben érvényesítette a sportolók jutalomigényét. Az ügyvéd a mostani döntés után elmondta, az írásos indoklás kézhezvétele után döntenek az esetleges további jogi lépésekről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Orbán Viktor interjújáról: Egy ilyen ember nem lehet tovább miniszterelnök. És nem is lesz
A TISZA párt alelnöke azonnal reagált az ATV interjújára. Kemény szavakkal üzente meg, hogy szerinte miért kellene távoznia a kormányfőnek.


Magyar Péter Facebook-posztban bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szerinte egy propagandainterjút adott, ahol előre leírt kérdésekre kellett válaszolnia. A politikus állítja, az interjúban szó esett a fociról és a milliárdos haverokról, de amikor a gyermekszegénység került szóba, a miniszterelnök nem adott érdemi választ.

Magyar Péter azt írta: „Amikor azt kérdezte a műsorvezető, hogy mit szól ahhoz, hogy minden ötödik magyar gyermek mélyszegénységben él, akkor Orbán Viktor ezt válaszolta: "Szegénység ügyben jó pályán vagyunk…"”

Erre visszakérdezett a műsorvezető, hogy akkor miért él több százezer szegény gyermek az országban. Orbán Viktor ezt válaszolta: "… szívesen felkészülök, és a következő alkalommal térjünk erre vissza."

„Döbbenet. Egy ilyen ember nem lehet tovább miniszterelnök. És nem is lesz”

– fogalmazott a Tisza Párt elnöke.

Az ATV interjújában Rónai Egon kérdezte Orbán Viktort. A miniszterelnök 15 év után adott ismét interjút a csatornának. A beszélgetés során a kormányfő vitatta a műsorvezető által említett, minden ötödik gyereket érintő szegénységfenyegetettségről szóló statisztikát, és azt állította, nincs olyan gyermek Magyarországon, akit a családtámogatás ne érne el. Arra a kérdésre, hogy ez jó pálya-e, a miniszterelnök úgy fogalmazott: „szegénységügyben abszolút”, majd hozzátette, hogy a következő interjúban térjenek vissza a témára.

Korábban a miniszterelnök több témát is érintett, beszélt például arról, hogy – korábbi állításával ellentétben – nem „korlátlan időre” kapott Magyarország felmentést az orosz energiahordozók elleni szankciók alól. Szerinte addig él a felmentés lehetősége, amíg Donald Trump az elnök és ő a magyar miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor megmutatta, mit rajzolt a Rónai Egon-interjú közben
Nonfiguratívnak és modernnek jellemezték a művet, amiről kiderült: absztrakt módon az egész interjú témakörét ábrázolja. A rajzot végül oda is adta Rónai Egonnak.


Orbán Viktor keddi ATV-s interjúja közben sokaknak feltűnhetett, hogy a miniszterelnök beszéd közben tollat ragadott, és az előtte lévő papírra jegyzetelt. Azonban, mint kiderült, valójában nem írogatott, hanem rajzolt. Ezt pedig egy általa megosztott videóból tudhatjuk.

Orbán a Facebook-oldalán megosztott egy rövid felvételt arról, hogy mi történt az interjú előtt és után. Mint kiderült, a miniszterelnök által „bongyor hajúnak” leírt (valójában erősen kopaszodó) Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője többször javasolta már, hogy menjen el Rónai Egon műsorába, és hogy beszélgessenek Európáról.

Az interjú után Rónai kölcsönkérte Orbán papírját, hogy lefényképezze, amit a kormányfő az interjú alatt rajzolt. Ő azonban végleg oda is adta neki a papírt, mondván neki már nem kell.

A rajzot Rónai Egon és Orbán nonfiguratívnak és modernnek nevezte.

Ekkor egy érdekes jelenet is lezajlott: Orbán Viktor megmagyarázta, hogy az egyes ábrákat az interjú melyik részében rajzolta, és mit ábrázoltak. Mint kiderült, illusztrálta magának az új gazdasági rendszert, a munkaügyi szabályozást és a közmunkarendszert. Orbán Viktor a magyarázathoz hozzátette:

„Ebből én fel tudom mondani a teljes interjút úgy, mintha mi sem történt volna.”

Mindez egyébként így néz ki:

A rajzolgatáson kívül egyébként Orbán beszélt többek között a gazdaság helyzetéről, az MNB gazdálkodásáról és az Amerikával kötött megállapodásról is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk