Magyar Péter üzent Orbánnak a Trump-találkozó előtt: A magyar történelem bebizonyította, hogy a hintapolitika nem működik

Miközben Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Washingtonban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, amerikai szenátorok kétpárti csoportja sürgeti Magyarországot, hogy ne vegyen több orosz energiahordozót – írja a Bloomberg. A szenátorok kifogásolják, hogy Magyarország „semmi jelét nem mutatja” annak, hogy csökkenteni kívánja az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőségét, ezért felszólították Orbánt és a többi orosz energiaimportőrt, hogy tartsák magukat az Európai Unió júniusi javaslatához, amely 2027-ig teljesen megszüntetné az orosz behozatalt a térségben.

A kezdeményezést tíz szenátor írta alá, köztük a republikánus Roger Wicker, Thom Tillis és Mitch McConnell, valamint a demokrata Jeanne Shaheen, Chris Van Hollen és Chris Coons.

A demokrata Shaheen szerint „Európa rendkívüli eredményeket ért el az orosz energiától való függetlenedésben, de Magyarország lépései továbbra is aláássák a közös biztonságot és bátorítják a Kremlt”.

A levél időzítése egybeesik Orbán Viktor washingtoni útjával, amelynek célja, hogy mentességet harcoljon ki Magyarországnak az orosz energiát sújtó amerikai szankciók alól.

Az amerikai pénzügyminisztérium októberben szankciókat vetett ki Oroszország két legnagyobb olajvállalatára, a Rosznyeftyire és a Lukoilra, miután Trumpnak nem sikerült rávennie Putyint, hogy kössön tűzszüneti megállapodást Ukrajnában. Az uniós szabályozási környezet is szigorodik: az Európai Bizottság olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyek az orosz gázimport teljes megszüntetését célozzák 2027 végéig.

A magyar kormány azzal érvel, hogy az ország földrajzi helyzete és infrastruktúrája miatt rövid távon nélkülözhetetlen a vezetékes orosz olaj. A diverzifikációs törekvéseket jelzi, hogy Magyarország több hosszú távú LNG-beszerzési megállapodást kötött nyugati cégekkel, de ezek volumene csak a hazai fogyasztás kisebb részét fedezi, és többnyire csak 2026 utáni indulással.

(via 24.hu)

A Kúria közleményt adott ki, amelyben figyelmeztetett, hogy eljárásokat indíthatnak bírók ellen a Tisza Párt applikációjával kapcsolatos adatszivárgási botrány nyomán. A legfőbb bírói fórum nem a megtámadott bírákat védte meg, hanem azt hangsúlyozta, hogy a bíróságokba vetett közbizalom védelmében készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására, ha erre okot adó, konkrét és ellenőrizhető bizonyítékok állnak rendelkezésre – írta a 24.hu.

A közlemény szerint „a bíróságokba vetett közbizalom alapja a függetlenség és a pártatlanság”, és ennek védelmében, illetve „a közbizalom fenntartása érdekében” járnának el.

Az ügy előzménye, hogy a beazonosíthatatlan hátterű, de a kormánymédia által idézett Tűzfalcsoport nevű Facebook-oldal többször is posztolt arról, hogy több bíró is regisztrálhatott a Tisza Párt applikációjára. A Kúria közölte, az esetleges eljárások megindításának megkerülhetetlen feltétele, hogy meghatározott személyre vonatkozó, pontos, ellenőrizhető bizonyítékkal alátámasztott információ álljon rendelkezésre.

A botrány azután robbant ki, hogy ismeretlenek mintegy 200 ezer nevet tartalmazó adatbázist hoztak nyilvánosságra, amelyről a kormányközeli sajtó azt állítja, a Tisza Világ app felhasználóinak adatait tartalmazza. A Kormányzati Tájékoztatási Központ súlyos adatvédelmi incidensről beszélt, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet is vizsgálódik, a kormányzati kommunikáció pedig külföldi érintettséget is valószínűsített.

A Tisza Párt vezetői összehangolt akciót és kormánypárti–titkosszolgálati hátteret sejtenek az incidens mögött. Magyar Péter illegálisnak nevezte a listázást, és feljelentésekre buzdított. A párt a jelöltállítási szavazást az applikáció helyett a Nemzet Hangja nevű oldalra helyezte át.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) két irányban is vizsgálódik. Egyrészt hatósági ellenőrzést folytat a Tisza Pártnál az adatvédelmi incidens miatt, másrészt kérelmek nyomán vizsgálja a médiaszolgáltatók, például a Mandiner szerepét a kiszivárgott személyes adatok nyilvánosságra hozatalában. Az Alaptörvény egyébként tiltja a bírók párttagságát és politikai tevékenységét, a bírósági szabályzatok pedig jogkövetkezményeket írnak elő integritássértés esetén.

Az amerikai elnök hivatalos programjából kiderült, pontosan mikor találkozik egymással pénteken Donald Trump és Orbán Viktor.

Ezt követően washingtoni idő szerint 11:45-kor, azaz magyar idő szerint 17:45-kor kezdődik a zártkörű munkaebéd a két vezető részvételével. A 444.hu információi szerint a miniszterelnök mellett ott lesz még Szijjártó Péter külügyminiszter, Lázár János közlekedési miniszter és Orbán Balázs politikai igazgató, illetve Máté János sajtófőnök és Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó is.

A népes magyar delegáció csütörtökön repült el az Egyesült Államokba, a tengeren túli utazásba azonban egy megállót is be kellett iktatni Izlandon, ennek okairól itt írtunk. A miniszterelnök több interjút is adott a Wizz Air-gép fedélzetén, például elárulta, milyen ajándékot visz az amerikai elnöknek. Azt is nyilatkozta, hogy nagyon optimistán vág neki a tárgyalásnak, ugyanakkor szerinte a mostani találkozó más lesz, mint a korábbiak, mert „egy szövetség igazi értékét a kipróbáltsága adja”.

Ezek az intézkedések olyan orosz olajvállalatokat céloznak, mint a Rosznyefty és a Lukoil, és másodlagos szankciókkal sújthatják azokat a vevőket is, amelyek továbbra is üzletelnek velük, ami a Barátság kőolajvezetéken keresztül ellátott Magyarországot is érzékenyen érintené.

Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta: „eredményeket kell elérnem. Nem akarok adni érte semmit a szónak az üzleti értelmében”.

Az MTI által kiadott kép tanúsága szerint Orbán Viktor valóban találkozott az elítélt Jair Bolsonaro fiával Washingtonban. Ahogy azt a 444 előzetesen megszellőztette, csütörtökön a miniszterelnök az Amerikában önkéntes száműzetésben élő Eduardo Bolsonaróval tárgyalt, amihez csatlakozott Szijjártó Péter külügyminiszter és Lázár János közlekedési miniszter is – írta a 24.hu.

Jair Bolsonarót, Brazília egykori elnökét idén szeptemberben ítélte 27 év és három hónap börtönbüntetésre a legfelsőbb bíróság puccskísérlet vádjával. A volt államfő máig tagadja, hogy törvényt sértett volna, és politikai ellenfelei boszorkányüldözésének tartja az ellene felhozott vádakat.

Fia, Eduardo Bolsonaro idén márciusban jelentette be, hogy

A magyar és a brazil vezető között régóta jó a viszony. Ezt jelzi az is, hogy 2024 februárjában, miután a brazil hatóságok bevonták az útlevelét, Bolsonaro két éjszakát a brazíliai magyar nagykövetségen töltött. Bár az eset miatt vizsgálat indult, a volt elnök később a bíróságon tagadta, hogy menedéket kért volna.