HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter: Történelmi megállapodás született Ukrajnával

A miniszterelnök a Facebookon közölte, hogy áttörést értek el az ukrán féllel a kárpátaljai magyarok jogairól. A kormányfő szerint a megállapodás feltétele volt a magyar–ukrán kapcsolatok rendezésének.


Magyar Péter miniszterelnök párizsi Facebook-videójában jelentett be áttörést a kárpátaljai magyarok jogainak ügyében. A kormányfő a bejelentkezés helyszínének szimbolikáját hangsúlyozta, mondván, néhány kilométerre a Trianon-palotától közölheti, hogy három hét alatt sikerült elérni, amit az előző kormánynak hosszú éveken át nem. Közölte, új fejezetet csak abban az esetben lehet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban, ha Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére.

A miniszterelnök elmondása szerint az elmúlt hetekben intenzív szakmai egyeztetés folyt magyar és ukrán szakértők között, a kárpátaljai magyar szervezetek bevonásával. Ennek lezárásaként Ukrajna széleskörű és átfogó kötelezettségvállalást tett a magyar kisebbség helyzetének javítására.

A megállapodás egyik legfontosabb eleme a magyar nyelvű oktatás, Magyar Péter szerint „az ukrán fél vállalta, hogy visszaállítja a nemzeti kisebbségi iskolák rendszerét”.

A kormányfő részletezte, hogy „nemcsak az oktatási folyamatban, hanem az iskolai kommunikáció minden területén szabadon használható lesz a magyar nyelv. A nemzetiségi iskolák tanulói szabadon használhatják a magyar szimbólumokat is a jövőben. Ünnepségeiken elénekelhetik a magyar himnuszt, szerepeltethetik a nemzeti lobogót és magyar nyelvű feliratokat helyezhetnek el az iskolákban”.

Az iskolai adminisztráció és a bizonyítványok kiállítása is lehetséges lesz magyarul, a fiatalok pedig magyar nyelven tehetnek érettségi és felvételi vizsgát, beleértve a magyar nyelv és irodalom tárgyat is. Az ukránul oktatott kötelező tantárgyak körét csak a szülők beleegyezésével lehet bővíteni, és Kijev garanciát vállalt a nemzetiségi iskolák alacsonyabb létszám melletti fenntartására is.

A megállapodás a nyelvi jogokra is kiterjed. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya 10 százalék felett van, engedélyezik a magyar nemzeti szimbólumok szabad használatát. A magyar nyelv szabadon használható lesz az egészségügyi ellátásban, sportrendezvényeken és tudományos konferenciákon is. „A politikai tevékenység nyelve is lehet magyar ezeken a településeken. Lehet majd magyarul politikai kampányt folytatni. A szavazólapok magyar nyelven is elérhetőek lesznek, és a hirdetmények, valamint az információs anyagok magyar nyelven is megjeleníthetőek lesznek” – ismertette a kormányfő.

A kulturális jogok terén a megállapodás biztosítja a nemzeti hagyományok szabad ápolását, a nemzeti és vallási ünnepek magyar nyelvű megünneplését, valamint a nemzeti, kulturális és oktatási intézmények létrehozásának jogát. A miniszterelnök szerint „százezer magyar ember kapja vissza alapvető jogait”, és a reményt identitásuk megőrzésére.

Ukrajna garanciát vállalt arra, hogy a felsorolt jogokat törvényi erőre emeli. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió egy levélben rögzíti, hogy Kijevnek összhangba kell hoznia a cselekvési tervét a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel, és az EU a csatlakozási folyamat során folyamatosan ellenőrizni fogja a végrehajtást.

Amennyiben Ukrajna módosítja a kisebbségi cselekvési tervét, a magyar kormány hozzájárul az első uniós csatlakozási-tárgyalási klaszter megnyitásához.

A miniszterelnök egyúttal megerősítette, hogy nem támogat gyorsított csatlakozási eljárást, és ha Ukrajna 10-15 év múlva lezárja a tárgyalásokat, Magyarországon jogilag kötelező erejű népszavazást tartanak a kérdésről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alkotmányvédelmi Hivatal: A miniszterelnöki kabinetirodától érkezett jelzés, hogy a pénzszállítón március 5-én kell rajtaütni
Az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelölte ki március 5-ét a rajtaütés napjaként. Eközben a volt igazságügyi miniszter tagadja a kormányzati beavatkozást.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 03.



Újabb fejezethez érkezett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a jelzés, miszerint az ukrán pénzszállítókon kifejezetten március 5-én kell rajtaütni – számolt be róla az RTL Híradó. A kormányzati érintettséget eközben a volt igazságügyi miniszter és Orbán Viktor sajtófőnöke is tagadja, a Legfőbb Ügyészség pedig azt állítja, nem is tudtak az akcióról, noha az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás.

A híradó birtokába jutott információk szerint a kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága március elején jelezte a titkosszolgálatnak a konkrét dátumot.

Az ügyészség közleménye szerint ők egy nappal korábban, március 4-én tettek feljelentést pénzmosás gyanújával, majd a rajtaütés napján, március 5-én jelölték ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a nyomozásra. Állításuk szerint azonban magáról a rajtaütésről nem volt tudomásuk.

Az ukrán pénzszállítók ügyvédje, Horváth Lóránt szerint viszont a legfőbb ügyésznek le kellene mondania, mert szerinte írásos bizonyítékaik vannak arról, hogy az ügyészség már az előkészületekben is részt vett.

Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai az M1-es autópálya alacskai pihenőjénél csaptak le két, ukrán pénzt szállító autóra. Hét ukrán állampolgárt bilincseltek meg, és több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát foglaltak le.

A rajtaütés napján Orbán Viktor a Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy a kormány erővel fogja rákényszeríteni az ukránokat a Barátság kőolajvezeték újranyitására.

„Le fogjuk őket verni. Az olajblokádot le fogjuk törni. Rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy indítsák újra a szállításokat. Nem üzlettel, nem megegyezéssel, nem kiegyezéssel, hanem erőből fogjuk elérni” – fogalmazott a volt miniszterelnök.

Amikor az RTL riportere szerdán arról kérdezte, valóban ő utasította-e a hatóságokat az akcióra, Orbán Viktor kitért a válasz elől.

Sajtófőnöke, Havasi Bertalan és a volt igazságügyi miniszter, Tuzson Bence is tagadta a kormány szerepét. Utóbbi annyit mondott: „Ilyen biztos, hogy nem történt.”

A Legfőbb Ügyészség pedig közleményében azt írta, az ügyben sem a régi, sem az új kormánnyal nem tartottak kapcsolatot.

Az ügyben Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a Facebookon. Azt írta, Orbán Viktor maga dönthetett a rajtaütésről, vagy épp eljárások elhúzásáról, és ezért vállalnia kell a felelősséget.

Az RTL teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
24.hu: Hegedűs Zsolt azonnali hatállyal kirúgta az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját
Csató Gábor kilenc év után távozik az Országos Mentőszolgálat éléről, miután az egészségügyi miniszter felmentette. A szervezet irányítását ideiglenesen Constantinovits Miklós veszi át.


Kilenc év után távozik posztjáról az Országos Mentőszolgálat vezetője: Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felmentette Csató Gábort – tudta meg a 24.hu több forrásból. A leváltásról Kunetz Zsombor is posztolt, információi szerint Constantinovits Miklós látja el megbízott vezetőként a főigazgatói feladatokat, amíg a pályázatot ki nem írják és el nem bírálják.

A döntés egy már korábban bejelentett, átfogó reformfolyamat első, látványos lépése. Hegedűs Zsolt miniszter többször jelezte, hogy átalakítják az Országos Mentőszolgálatot és a sokat vitatott ügyeleti ellátást is. A Tisza Párt programjában az OMSZ „új pályára állítása” szerepel, ami a gyakorlatban a légimentés visszaintegrálását, az infrastruktúra és a szolgáltatások korszerűsítését, a digitalizáció felgyorsítását és az elmaradt beruházások elindítását jelenti.

A programban szerepel a cél, hogy 2027 végére minden régióban 15 percen belül érkezzen ki a mentő a betegekhez.

Az ígéretek között szerepel a 10 évnél idősebb vagy 300 ezer kilométernél többet futott mentőautók cseréje, a mentőhelikopter-flotta megújítása, a sürgősségi alapellátási ügyelet rendbetétele, valamint a sürgősségi betegellátási osztályok túlterheltségének érdemi csökkentése.

A lépés hátterében a szervezet elmúlt évekbeli, politikával átitatott működése is szerepet játszhat. Csató Gábor kinevezett főigazgatóként többször megjelent a Fidesz holdudvarának kötcsei piknikjén. Győrfi Pál szóvivő 2020-ban személyesen fuvarozta Orbán Viktort egy mentőállomásra, 2023-ban pedig a Fidelitas kongresszusán mondott beszédet.

A mostani vezetőváltást már előrevetítette, hogy Hegedűs Zsolt a miniszteri kinevezése előtt jelezte, átláthatóbb működést vár el, és bevezetné a mentők kiérkezési idejének rendszeres, nyilvános közzétételét. A szervezeten belüli bizonytalanságot jelezte Győrfi Pál szóvivő korábbi nyilatkozata is, amelyben arról beszélt, felkészült arra, hogy őt is leválthatják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Egyszerre három magyar nagykövet felmentését jelentették be
A legfrissebb Magyar Közlöny szerint két nagykövetet az új, egyet pedig a korábbi külügyminiszter javaslatára mentettek fel. A varsói és szófiai poszt mellett egy tavalyi döntés is most vált hivatalossá.


A legfrissebb Magyar Közlöny szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök három nagykövetet is felmentett szerdán.

A varsói és a szófiai állomáshely vezetője az új külügyminiszter, Orbán Anita kezdeményezésére távozik, míg egy harmadik, még tavaly decemberben eldöntött felmentés csak most vált hivatalossá.

A szerdán megjelent rendelet szerint Orbán Anita új külügyminiszter javaslatára kell távoznia Boros Miklós szófiai és Íjgyártó István varsói nagykövetnek, mindkettőjüket érdemeik elismerése mellett mentették fel – írta a 24.hu.

A közlönyben megjelent egy harmadik diplomata, Breuer Klára rendkívüli és meghatalmazott nagykövet felmentése is. Ez azonban egy még tavaly decemberi döntés, amit Szijjártó Péter akkori tárcavezető jegyzett ellen. Breuer Klára az új kormányban a bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkárként folytatja pályafutását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Nyugi, nyugi, Xanax!” – Most derült ki, mit szólt be Kocsis Máté Magyar Péternek
A Fidesz korábbi frakcióvezetője a mentelmi jogáról szóló parlamenti vitában szólt be a miniszterelnöknek. A beszólás azután hangzott el, hogy Magyar Péter nyilvános bocsánatkérésre szólította fel őt.
F. O. - szmo.hu
2026. június 03.



Ami a tévéközvetítésből kimaradt, most feketén-fehéren ott áll a jegyzőkönyvben: a magyar parlament május 26-i, első rendes ülésének hangulatát a padsorokból érkező beszólások határozták meg. Az Országgyűlési Napló frissen közzétett leirataiból kiderül, hogy a puskaporosnak nevezett napon pontosan milyen mondatok hangzottak el a képviselők között – írta a Telex.

Az egyik legélesebb párbeszéd Kocsis Máté mentelmi jogának fenntartásakor zajlott le. Amikor a házelnök megkérdezte a Fidesz korábbi frakcióvezetőjét, hogy kíván-e felszólalni, Magyar Péter miniszterelnök azt javasolta neki: „Nyugodtan kérjen bocsánatot mindenki előtt!”

Kocsis Máté erre a maga stílusában csak annyit vetett oda: „Nyugi, nyugi, Xanax!”

A szavazás előtt Magyar Péternek is volt még egy megjegyzése: „Ne félj, Máté, nem kell félni!”

A kormányfő és a Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely között is feszült vita alakult ki, amikor Gulyás a Tisza-kormány ígéreteit, köztük a 480 forintos benzinárat kérte számon. A miniszterelnök magázódva utasította vissza a felvetést: „Soha nem volt ilyen kijelentésem! Megint hazudik!”

Mikor Gulyás Gergely a közjogi méltóságok sértegetését firtatta, Magyar már tegeződve válaszolt: „Mert elloptatok több ezer milliárdot!”

Később Pócs János is többször bekiabálta, hogy „hazudsz!”, mire a miniszterelnök egy hosszabb felsorolásban jelezte, hogy a választók nem felelősek a politikusok tetteiért.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azzal vádolta a kormányt, hogy diktatúrát akarnak kiépíteni, amire Magyar Péter a sükösdi roma gyerekek esetére utalva riposztozott: „Meg a sükösdi gyerekek!” A miniszterelnök egy vizsgálóbizottság vezetését is felajánlotta Toroczkainak, bizonyos feltételekkel.

Dúró Dóra a Tisza bevándorláspolitikájára úgy reagált, hogy „Tele van Olaszország migránssal!”, a képviselői jövedelmek csökkentésének felvetésekor pedig közbeszúrta: „Nincs sofőröm.”

Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettese is aktív volt, egy ponton személyeskedve szólt oda Magyarnak: „A fiatal lányokat a helyedben nem forszíroznám!”

A KDNP-s felszólalások idején szabadultak el leginkább az indulatok. Rétvári Bence beszéde alatt a miniszterelnök folyamatosan bekiabált, mire a képviselő a házelnöktől kért segítséget, Apáti István pedig már a parlamenti őrségért kiáltott.

Máthé Zsuzsa interpellációjára, amely a gyermekek és szülők érdekeinek védelméről szólt, Magyar Péter visszavágta: „Jobban, mint önök!” A feszült helyzetben a fideszes Radics Béla a házelnöknek üzent: „Ne csak a székkel foglalkozz, hanem ezzel is!”

A nap folyamán még egy bibliai kiigazítás is elhangzott: amikor Magyar Jézus és a farizeusok történetét idézte, Juhász Hajnalka a padsorokból helyesbített, hogy valójában a kufárokról volt szó. A Szőlő utca ügyének emlegetése után Takács Péter volt egészségügyi államtitkár gúnyosan csak annyit mondott: „Már vártam!”

Mindezeket a részleteket a patkó közepén ülő parlamenti gyorsírók rögzítették, akiknek munkája nélkül a tévéközvetítésekből nem derülnének ki a padsorok mögötti párbeszédek.

A magyar törvényhozásban a bekiabálásoknak komoly hagyományai vannak, a mostani jegyzőkönyvek pedig pontosan dokumentálják a politikai kultúra jelenlegi állapotát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk