Újabb nemzetbiztonsági ülés jön, miután kitilthatták Magyar Péter egyik ukrajnai segítőjét

Ahogy arról korábban írtunk, Halász János országgyűlési képviselő nyújtotta be az ún. átláthatósági (más nevén ellehetetlenítési vagy nagytakarítási) törvényt, ami súlyosan ellehetetleníti a külföldről is pénzhez jutó civil szervezeteket, illetve sajtó- és médiatermékeket.

Kedden azonban a Fidesz és a KDNP 107 képviselője csatlakozott a javaslathoz előterjesztőként.

– írja a Telex.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy nincs az aláírók között többek között Lázár János, Szijjártó Péter, Gulyás Gergely, Navracsics Tibor és Nagy István sem.

A portál megjegyzi, hogy ebben a parlamenti ciklusban (azaz közel három év alatt) csak négyszer fordult elő, hogy a miniszterelnök benyújtóként szerepelt egy törvényjavaslat esetében.

Az előzetes napirendi tervezet szerint a június 10-i héten szavazhat a javaslatról, és az új jogszabály a kihirdetést követő harmadik napon lép életbe.

Lech Wałęsa volt lengyel elnök Budapesten járt, ahol az Egyensúly Intézet konferenciáján tartott előadást. A Szolidaritás legendás vezetője már 82 éves, de továbbra is aktívan járja a világot, és rendszeresen fellép különféle rendezvényeken. Most is arról beszélt, hogy gyakorlatiasan kell gondolkodni, és már a nyolcvanas években is az értelmes ellenállás formáit kereste – írja a 444.

A konferencia után újságírók kérdezték arról, hogy mit gondol Marcin Romanowskiról, a PiS volt miniszterhelyetteséről, akit Budapestre menekítettek az igazságszolgáltatás elől. Wałęsa indulatosan reagált:

Romanowski azóta állást is kapott a magyar kormány propagandaintézetében. Wałęsa határozott véleményt fogalmazott meg róla: „Egy tolvaj, egy bűnöző ez az ember. Fel kellene adnia magát, és bíróság elé állnia. Én ezt javaslom neki. Kár, hogy ebben az ügyben ez történt a magyar-lengyel két jó baráttal.”

Szerinte ma már nincs közös alap, ami összekötné a világ szabad részét, és úgy látja, hogy a Szovjetunió összeomlása után megszűnt az a külső erő, ami összetartotta az országokat. Most mindenki csak a saját érdekeit nézi. Úgy gondolja, hogy az orosz-ukrán háború legalább arra jó lehet, hogy újra legyen közös nevező, mert jelenleg „nem kapcsol minket össze semmi, csak az érdekeink maradtak meg.”

Wałęsa hisz abban, hogy a nyugati világ módszerei lesznek végül a győztesek. Szerinte Oroszország a múltat képviseli, amikor területszerzésekkel akar erőt mutatni, ezzel szemben a nyugati bővülés szerinte sikeresebb modell. „A kérdés most számomra az, hogy melyik koncepció nyer. A régi, amivel Oroszország területszerzésekkel akar erőt mutatni, vagy a miénk. Biztos vagyok benne, hogy a mi módszerünk, a bővülés lesz a győztes megoldás, de talán nem ma.”

Wałęsa támogatja Ukrajna uniós csatlakozását is. A sajtóbeszélgetésen azt mondta:

A rendszerváltás legendás alakja nem szerénykedett, amikor a múltat idézte fel. Emlékeztetett, hogy sokan lehetetlennek tartották a kommunizmus megdöntését, de mégis sikerült. Úgy fogalmazott: „Amikor a kommunizmus ellen harcoltam, mindig azt mondták nekem, hogy ezt nem lehet megcsinálni, ezt a rendszert csak az atomháború tudja felrobbantani. És nézzétek, sikerült. Ennek köszönhetik a magyarok is a szabadságukat. Az orosz medve fogait Lengyelország verte ki. Amikor már nem tudott harapni, a többi ország is meg tudta mutatni.”

A volt elnök megemlítette azt is, hogy nem elsősorban Donald Trumptól vár megoldást. Felidézte, hogy még Trump első elnöksége előtt meghívta őt egy vacsorára, de a beszélgetés nem volt egyszerű: „mondtam, hogy én csak egy egyszerű villanyszerelő vagyok, beszéljen egy kicsit egyszerűbben”. Azt mondta, „Trumppal vannak problémák”, és szerinte „Trump civilizációs visszalépést javasol. Tíz évet fogunk veszteni, és megfizetjük majd az árát.”

Orbán Viktor is szóba került. Wałęsa hangsúlyozta, hogy nem akar konfrontálódni, mert már nincs annyira benne a napi politikában, de azért elmondta a véleményét. Szerinte Orbán nem jó példát mutat, viszont legalább ezekből is lehet tanulni. Azt mondta, a választók feladata, hogy jobb vezetőket válasszanak. Amikor arról kérdezték, mit gondol Orbán kijelentéséről, miszerint a lengyel politika a legszemforgatóbb egész Európában, így reagált:

A beszélgetés végén a demokrácia megmentéséről beszélt. Azt mondta, meg kell érteni a világ történelmét, a jelen korszakot, és azt, hogy mit kell tenni. Úgy fogalmazott: „Mentsük meg magunkat, mentsük meg az egész világot. Mentsétek meg a demokráciát.” Végül, amikor Lengyelország fejlődéséről kérdezték, azt mondta: „Nézzétek, milyen pocsék volt a helyzet Lengyelországban! És ma, hogy kiépült ez az ország. Annyira, hogy én már este ki se merek egyedül menni, egyszerűen én már nem bírnék hazatalálni.”

Chuck Palahniuk, a Harcosok klubja című regény szerzője is reagált arra, hogy Orbán Viktor és a Fidesz a könyv címét használta fel digitális hadsereg toborzására.

A HVG kérdésére az író a következőt válaszolta:

A Fidesz nemrég jelentette be az úgynevezett digitális harcosok toborzását. A kampányban a Harcosok klubja címét használták, amelyet Orbán Viktor a vasárnapi, látványos körítéssel megrendezett beszédében említett. A miniszterelnök azt mondta, azt szeretné, ha januárra már százezer emberből állna az online térben aktív támogatói közösség, és kijelentette: a digitális térben is a Fidesznek kell lennie a legerősebbnek.

A Harcosok klubja című könyv alapján készült 1999-ben David Fincher kultikus filmje Brad Pitt és Edward Norton főszereplésével. A történet főhőse skizofréniában és többszörös személyiségzavarban szenved, hallucinációi miatt közveszélyes bűnözővé válik, akinek célja a társadalmi normák teljes lerombolása.

Chuck Palahniuk ukrán felmenőkkel rendelkezik, és meleg, zárul a cikk.

(via 444)

A május 13-án benyújtott átláthatósági törvényjavaslat miatt nemzetközi szerkesztőségek vezetői fogtak össze. A Denník N innovációs vezetője, Munk Veronika pénteken szolidaritási állásfoglalást írt, amit Magyarországon kívüli szerkesztőségek főszerkesztőinek és kiadóvezetőinek küldött el – írja a 444.

Kedd délig 22 országból 85 főszerkesztő és kiadóvezető csatlakozott az állásfoglaláshoz. A brit Guardian, az osztrák ORF és a lengyel Gazeta Wyborcza vezetői is aláírták, de volt aláíró Törökországból is. A céljuk az volt, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a magyar újságírókkal. Azt is vállalták, hogy saját nyelvükön, saját lapjukban lehozzák az állásfoglalást.

A szöveg szerint Magyarország a szabad sajtó ellehetetlenítésére készül.

A szövegben az is szerepel, hogy a Fidesz „a Putyin-féle Oroszországban is látott autoriter taktikákat követi”. A törvénytervezet lehetővé tenné, hogy célba vegyék azokat a magyar médiumokat és civil szervezeteket, amelyek külföldi forrásból – akár adományból, akár EU-s támogatásból – jutnak forráshoz. A törvény szövege olyan tág, hogy gyakorlatilag bármely közéleti tevékenységet folytató szervezetre alkalmazható lenne, beleértve a független médiát is.

A végrehajtást a Szuverenitásvédelmi Hivatal kapná. Ennek vezetője korábban nyilvánosan arra buzdított, hogy az emberek ne támogassák a független médiát. A hivatal készítené el a problémásnak tartott szervezetek listáját, amit kormányrendeletben erősítenének meg.

A listára kerülő szervezetek súlyos következményekre számíthatnának. Például befagyaszthatják a bankszámlájukat, kötelező vagyonnyilatkozatot kérhetnek a vezetőktől, vagy jelentős pénzbírságot is kiszabhatnak rájuk.

A felhívás végén arra kérik a kormányokat és az uniós intézményeket, hogy „tegyenek meg mindent ennek a törvénynek a megakadályozására”, mert az szembemegy „az Európai Unióról szóló szerződéssel és az Alapjogi Chartával is”.