Légifotókon a „soha nem látott” tömeg – Magyar Péter szerint tízezren gyűltek össze Pécsen, a vidék „fellázadt a Fidesz-maffia ellen”

Fordított símaszkban, bilincsben tartották fogva 30 órán át a magyar hatóságok azt a hét ukrán pénzszállítót, akiket a Terrorelhárítási Központ pénteken állított elő – mondta dr. Laczó Adrienn, az ukránokat képviselő ügyvédi iroda partnere a Telexnek.

Elmondása szerint egy teljesen szokványos, előre bejelentett bankközi fuvarról volt szó az osztrák Raiffeisen és az ukrán állami Oschadbank között; a szállítmányok a háború kezdete óta rendszeresen, közúton érkeznek. A pénzszállítók Bécsből Hegyeshalomnál léptek be az országba, és az M0-son, Budapestet megkerülve haladtak Záhony felé, amikor megállították őket.

„Először azt gondolták, hogy ez egy szokványos igazoltatás” – mondta dr. Laczó Adrienn. Az ukrán banknak a járművek GPS-jeladója árulta el, hogy baj van.

A pénzszállítók elmondása szerint az előállítás után a TEK budapesti épületébe, majd onnan a kitoloncoláskor Záhonyba is úgy szállították őket, hogy a fejükre húzott símaszkok kivágása hátrafelé nézett, így semmit sem láttak.

– állítja az ügyvéd.

A jogi képviselő szerint a pénzszállítókat tanúként hallgatták ki, mégis 30 órán át bilincsben tartották őket, és nem beszélhettek egymással. „Nem kaptak felajánlást, hogy ügyvédet hívhatnak, azt állították nekik, hogy a konzulátust értesítették, de az nem jelentkezett, holott tudjuk, hogy Ukrajna nagykövete kinn állt a TEK épülete előtt, de nem engedték be” – mondta dr. Laczó Adrienn. Az egyik cukorbeteg pénzszállítónak olyan, cukorral teli ételt adtak, amit betegsége miatt nem fogyaszthatott volna.

Az ukrán állampolgárokat végül három évre kiutasították Magyarországról, a magyar nyelvű határozatot pedig már a határon vették át. Személyes tárgyaikat, telefonjukat és saját készpénzüket a mai napig nem kapták vissza.

A NAV pénzmosás gyanúja miatt indított büntetőeljárást. Az ukrán Oschadbank és az ukrán külügy szerint azonban a szállítás jogszerű volt, és a magyar hatósági fellépést jogtalannak tartják, ezért követelik az alkalmazottak és a lefoglalt értékek azonnali visszaadását. Az ukrán külügy egyúttal figyelmeztette az ukrán állampolgárokat, hogy kerüljék el Magyarországot tranzitútvonalként.

Az ügyvéd szerint a hatóságok egyelőre semmilyen magyarázatot nem adtak arra, mi alapozta meg a gyanút egy olyan szállítmány esetében, amely korábban már többször is gond nélkül áthaladt az országon. „Elég a gyanú ezen a ponton természetesen, de szeretném látni, hogy mi volt az a gyanúra okot adó körülmény, ami a korábbi szállítmányoknál nem volt meg, hiszen azokat eszükbe sem jutott a hatóságoknak megállítani.”

Az ügyvédi iroda és az ukrán hatóságok is hivatalos tájékoztatást várnak a magyar féltől. „Valamiféle tájékoztatást is szeretnénk kapni az ügy állásáról, és nem csak mi, hanem az ukrán állam és az ukrán konzulátus is. Az párját ritkítja, hogy Ukrajna nagykövete semmilyen információt nem kapott egy napon keresztül.”

Eltűnés miatt keresi a rendőrség Szabó Bálint volt szegedi önkormányzati képviselőt, aki napok óta elérhetetlen. A police.hu oldalon megjelent felhívás szerint a kőszegén vasárnap rendelte el a körözést.

A tüntetéseken való trombitálásairól ismert politikus az idei választáson függetlenként indul a budapesti Hegyvidéken, ahol a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter és a Fidesz államtitkára, Steiner Attila is összeméri az erejét Jelölőszervezetként a Szabad Ország Mozgalom támogatja, amely szombaton a Facebookon Szabó Bálint eltűnését. Azt írták,

Azt is közölték, hogy „a BRFK semmiféle módon nem ad információt hollétéről, a SZOM többszöri megkeresése ellenére.”

A párt azt kérte, hogy ha bárki tud bármit Szabó hollétéről, azonnal jelezze a hatóságoknak vagy a családnak.

A SZOM arról is tájékoztatott, hogy Szabó „eltűnése vagy akadályoztatása miatt az ajánlóíveket sem tudta leadni a választási irodában”. A 24.hu ugyanakkor a héten arról írt, hogy az egykori szegedi képviselő a visszalépését tervezte benyújtani.

Újabb benzinkúton vezettek be mennyiségi korlátozást: a bonyhádi Oil! töltőállomáson szombat délutántól 50 literben maximalizálták az egyszerre tankolható üzemanyag mennyiségét – írja a Magyar Hang. A 6-os főút melletti kúton a kialakult nemzetközi helyzetre hivatkoztak, ahol egy liter gázolaj 695, egy liter benzin pedig 645 forintba került.

Nem ez az első ilyen eset Tolna megyében: Őcsényben már pénteken napi 30 literes limitet vezettek be. Az üzemeltető táblán közölte, hogy egy járműbe naponta csak ennyi benzint vagy gázolajat lehet tankolni.

Egy másik Tolna megyei településen, Györkönyben pénteken nem korlátozás, hanem hiány okozott gondot: a benzinkút a Facebook-oldalán tudatta, hogy

és a MOL tájékoztatása alapján az aznapra rendelt mennyiséget biztosan nem kapják meg.

A helyi problémákkal párhuzamosan az árak is emelkedtek:

A drágulás hátterében az iráni háború és következményei, vagyis az olajtermelés és -szállítás akadozása áll.

A hírekre reagálva a MOL közölte, hogy részükről semmilyen központi korlátozásról nincs szó.

A töltőállomás-hálózat üzemanyag-ellátása biztosított, van elegendő termék és folyamatos a kiszállítás, ezért az autósoknak nincs okuk aggodalomra” – áll a cég válaszában. Ugyanakkor elismerték, hogy az elmúlt napokban valóban nőtt a forgalom a kutakon, különösen a dízel iránt, ami szerintük egy ilyen nemzetközi helyzetben természetes reakció a fogyasztók részéről, de a hálózat a megnövekedett keresletet is ki tudja szolgálni.

„Nincsen szükségünk olyanokra, akik csak azután csatlakoznak a háborúhoz, miután már megnyertük azt!” – ezzel a kemény üzenettel szúrt oda legszorosabb szövetségesének, az Egyesült Királyságnak Donald Trump.

A Fehér Házból érkező, nyíltan lekezelő hangot az váltotta ki, hogy London jelezte: készenlétbe helyezi egyik repülőgép-hordozóját a közel-keleti háború eszkalálódása miatt.

Az amerikai elnök a saját közösségi oldalán, a Truth Socialön közzétett bejegyzésében azt írta,

– tette hozzá.

Később az elnöki különgépen, az Air Force One fedélzetén is megerősítette újságíróknak, hogy a brit hadihajókra utalva azt gondolja: „Nincs szükségünk rájuk.”

Az elnöki kirohanást a brit védelmi minisztérium bejelentése előzte meg, miszerint a HMS Prince of Wales repülőgép-hordozó felkészülési idejét tíz napról ötre csökkentették egy lehetséges közel-keleti bevetés érdekében. A brit kormány azonban a kezdetektől fogva igyekezett elhatárolni magát a támadó hadműveletektől.

Keir Starmer miniszterelnök már március 1-jén közölte, hogy országa nem csatlakozik az Irán elleni offenzív csapásokhoz, ugyanakkor engedélyezi az amerikai erőknek a brit bázisok „specifikus és korlátozott védelmi célú” használatát.

– közölte a parlamentben a The Guardian tudósítása szerint.

A brit kormány óvatosságát alátámasztotta, hogy március 2-án egy iráni gyártmányú drón eltalálta a brit légierő ciprusi, akrotiri bázisát, ami után a kormány sietett leszögezni: „az Egyesült Királyság nincs háborúban.”

Starmer pozícióját a hazai politikai nyomás is nehezíti: a jobboldali ellenzék részéről Kemi Badenoch azzal vádolta a kormányfőt, hogy „pártpolitikai kalkulációból” tétovázott, míg Nigel Farage nyíltan Iránban történő „rezsimváltást” sürgetett.