Magyar Péter elmondta, mit tervez kormányon: nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást
A TISZA elnöke a Válasz Online műsorában vázolta fel kormányzati programját. Magyarék célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Kompromisszumos alapon a választási törvényhez is hozzányúlnának.
Magyar Péter nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást. A Tisza Párt elnökének célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Arról, hogy mit értene kormányzás alatt, a Válasz Online választási műsorában beszélt, ahol azt is közölte, a pártján belüli esetleges visszaéléseknek a saját közösségük szabna gátat.
„Ne beszéljünk csak Magyar Péterről, itt nagyon erős autonóm emberek vannak, akik nem adnák a nevüket egy vállalhatatlan kormányzáshoz”
– fogalmazott.
A rendszer átalakításának részeként a következő választás előtt kompromisszumos alapon a választási törvényhez is hozzányúlnának. Olyan olcsóbb és arányosabb rendszert képzel el, amely jobban tükrözi a pártok társadalmi támogatottságát. A pártfinanszírozás is átalakulna: az állam a lakossági felajánlások többszörösével egészíthetné ki a pártok kasszáját.
„Aki valódi rendszerváltást akar, nem indul el üzletszerűen, csak az állami kampánytámogatásért”
– jelentette ki Magyar Péter.
A belpolitikai terveket pragmatikus külpolitikai fordulat kísérné.
Magyar Péter nem „barátságokat”, hanem kiszámítható szövetségeket és kompromisszumokat keresne, a kormány Ukrajnáról és Brüsszelről indított „nemzeti petícióját” pedig puszta tematizálási kísérletnek tartja.
Szükségesnek tartja több nagy állami projekt, köztük a szerinte túlárazott Paks II. beruházás és a Budapest–Belgrád vasútvonal újratárgyalását.
Az energiapolitikában
a cél nem az orosz energiahordozók kategorikus elutasítása, hanem a túlzott kitettség csökkentése nukleáris, olaj- és gázfronton. Szerinte a valódi megoldás a több forrásból történő beszerzés, ami alkupozíciót teremt.
Kritikája szerint sok háztartás a rezsicsökkentési limit felett a világpiaci árnál is drágábban fizet, miközben a vállalatok semmilyen kedvezményt nem kapnak. A Tisza Párt ezért energiahatékonysági programokat és „valódi rezsicsökkentést” ígér.
A kormány ezzel szemben Paks II.-t az energiabiztonság felgyorsuló pilléreként mutatja be, a Budapest–Belgrád vasútvonalat pedig stratégiai beruházásnak tekinti. Rezsipolitikájukat azzal védik, hogy a magyar családok európai összevetésben is alacsony árat fizetnek. Ezzel szemben
független elemzések arra mutatnak rá, hogy a limiten túli gázár jóval a piaci felett van, a rezsivédelem pedig jelentős költségvetési terhet ró az államra.
Gazdaságpolitikai téren a legfontosabb, rövid távú cél az uniós források felszabadítása.
Magyar Péter szerint akár 8 ezer milliárd forintot is haza tudnának hozni, amiről még a nyár előtt megállapodnának.
A lépés szerinte kulcsfontosságú a költségvetési egyensúly helyreállításához, a beruházások újraindításához és a gazdaság növekedési pályára állításához. A helyreállítási és kohéziós pénzek lehívásának szoros az ütemezése, amihez több mérföldkő teljesítése és a jogállamisági viták rendezése is szükséges.
Magyar Péter nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást. A Tisza Párt elnökének célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Arról, hogy mit értene kormányzás alatt, a Válasz Online választási műsorában beszélt, ahol azt is közölte, a pártján belüli esetleges visszaéléseknek a saját közösségük szabna gátat.
„Ne beszéljünk csak Magyar Péterről, itt nagyon erős autonóm emberek vannak, akik nem adnák a nevüket egy vállalhatatlan kormányzáshoz”
– fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mocskos rohadék, miattatok Ausztriában nőtt fel a babánk” - Lázár Jánost durva bekiabálás fogadta Balatonbogláron
A miniszter a pénteki lakossági fórumon szembesült egy indulatos anya vádjaival. A politikus a Tisza Párt támogatóinak stílusára hivatkozva utasította vissza a személyes támadást.
„Mocskos rohadék, miattatok Ausztriában nőtt fel a babánk” – ez a bekiabálás fogadta Lázár János minisztert március 13-án, péntek délután Balatonbogláron, ahol a fideszes politikus a Lázárinfó Expresszel tartott fórumot. Az eseményen Lázár mellett Móring József országgyűlési képviselő is részt vett, a közönségben pedig a kormánypárti kérdezőkön kívül megjelent Németh Helga, a Demokratikus Koalíció képviselőjelöltje és több, alufólia-sisakot viselő fiatal is – írta a Telex.
Lázár János a Fidesz kampányüzeneteit sulykolta, ehhez pedig az ukrán pénzszállítók ügyét is felhasználta.
A miniszter azt sejtette, hogy az ukránok bűnözőknek küldtek pénzt, és a kormány nem véletlenül foglalta le a szállítmányt, amelyet vissza se akarnak adni. A magyar hatóságok korábban egy ukrán bank mintegy 27-30 milliárd forintnyi készpénzét foglalták le két pénzszállító autóból, a sofőröket pedig később szabadon engedték. Lázár azt is bizonygatta, hogy Orbán Viktor mindenkivel szemben a magyar érdekeket védi.
„Ott ültem Putyinnál is, amikor az orosz elnök magyarázott mindenfélét, de Orbán azt mondta: Nem, nem, mert a magyarok érdeke éppen más"
– mondta Lázár.
A miniszter a rezsiárakkal is próbálta meggyőzni hallgatóságát, szerinte ha nem jönne az orosz olaj és gáz, akkor egy 100 négyzetméteres Kádár-kori lakóház rezsije nem 250 ezer, hanem 800 ezer forint körül lenne. Kitért az árstopos üzemanyagra is, ami szerinte jóval alacsonyabb árakat biztosít, mint a régió többi országában. A kormány március elején vezetett be újra árszabályozást, amellyel 595 forintban maximalizálta a 95-ös benzin és 615 forintban a gázolaj literenkénti árát.
A fórumon Németh Helga, a DK képviselőjelöltje helyi ügyekről kérdezett. Felhozta a Fonyódon, egy korábbi szabadstrand helyére tervezett 99 lakásos komplexum ügyét, amely a Cordia fejlesztésében valósulna meg és helyi tiltakozásokat váltott ki.
Lázár azt mondta, neki sem tetszenek a Balaton partján lévő betonmonstrumok, és építésügyi miniszterként közölte a fejlesztővel, hogy addig nem tud hozzájárulni a beruházáshoz, amíg a cég nem állapodik meg a helyi lakossággal.
A miniszter arra is utalt, hogy a projekt az Otthon Start-programba sem kerülhet bele.
Két fiatal arról kérdezte Lázárt, hogy koalícióra lép-e a Fidesz a Mi Hazánkkal, ha a párt válna a mérleg nyelvévé. Az első kérdést Lázár azzal ütötte el, hogy
„azért nem lesz a Mi Hazánkkal koalíció, mert a Fidesz nyeri a választást”.
Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha mégis veszítenek, azt mondta, a hatályos törvényeknek megfelelően átadja a hivatalát. Ezt követően a Tisza Pártra utalt: "A kérdés csak az, hogy ha a Fidesz nyer, akkor azt a Tisza tudomásul fogja-e venni békésen és nyugodtan, vagy erőszakot szervez a Fidesszel és az országgal szemben."
Lázár a bekiabáló nőre reagálva azt mondta, hogy „így beszélnek a tiszások”, majd később hozzátette, hogy egy rendes beszélgetésben levette volna a lábáról.
A fórumon több alufólia-sisakos fiatal is feltűnt. A Telexnek küldött levelükben azt írták, akciójuk célja az „uszítások elleni védelem” volt, és azokat a közéleti eseményeket akarták elítélni, amelyek mások emberi méltóságát megkérdőjelezik.
„Mocskos rohadék, miattatok Ausztriában nőtt fel a babánk” – ez a bekiabálás fogadta Lázár János minisztert március 13-án, péntek délután Balatonbogláron, ahol a fideszes politikus a Lázárinfó Expresszel tartott fórumot. Az eseményen Lázár mellett Móring József országgyűlési képviselő is részt vett, a közönségben pedig a kormánypárti kérdezőkön kívül megjelent Németh Helga, a Demokratikus Koalíció képviselőjelöltje és több, alufólia-sisakot viselő fiatal is – írta a Telex.
Lázár János a Fidesz kampányüzeneteit sulykolta, ehhez pedig az ukrán pénzszállítók ügyét is felhasználta.
A miniszter azt sejtette, hogy az ukránok bűnözőknek küldtek pénzt, és a kormány nem véletlenül foglalta le a szállítmányt, amelyet vissza se akarnak adni. A magyar hatóságok korábban egy ukrán bank mintegy 27-30 milliárd forintnyi készpénzét foglalták le két pénzszállító autóból, a sofőröket pedig később szabadon engedték. Lázár azt is bizonygatta, hogy Orbán Viktor mindenkivel szemben a magyar érdekeket védi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kómában fekszik és a lábát is elveszthette Irán új vezetője, miközben már megjelent az első közleménye
Modzstaba Hameneit a teheráni Sina kórházban kezelik a február 28-i légicsapás óta. Állapotáról hivatalosan hallgatnak, de amerikai és brit források is csonkolásos sérülésekről számoltak be.
Bár pénteken megjelent az első hivatalos közlemény, amelyet Irán frissen kinevezett legfelső vezetőjének tulajdonítanak, továbbra is teljes a hírzárlat Modzstaba Hamenei állapotáról. A politikus a kinevezése óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és semmilyen kép- vagy hangfelvétel nem készült róla. Ezzel párhuzamosan
egyre több, egymástól független forrás állítja, hogy Hamenei állapota drámai, és súlyos sérüléseket szenvedhetett.
A brit Daily Mail – neve elhallgatását kérő teheráni forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy Hamenei kómában fekszik a teheráni Sina egyetemi kórházban. A lap egy másik forrása szerint a vezetőnek legalább az egyik lába hiányzik, és súlyosan sérült a mája vagy a gyomra is. Úgy tudja, a hittudóst személyesen Mohammad Reza Zafarghandi egészségügyi miniszter, egy traumatológus szakorvos kezeli. Ezeket az információkat erősítette meg
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter: pénteken újságírói kérdésre arról beszélt, tudomásuk szerint Hamenei megsebesült, sőt, valószínűleg csonkolásos sérülést szenvedett.
Már két nappal korábban, szerdán is megerősítette a pletykákat az iráni rezsim egyik képviselője. Alireza Szalarian, Irán ciprusi nagykövete azt mondta, Modzstaba Hamenei súlyosan megsérült abban a légicsapásban, amelyik az apját, az anyját és a feleségét is megölte. A diplomata szerint a vezető azóta is kórházban fekszik, a lábán, a karján és a kezén sérült meg, és szerencsés, hogy egyáltalán túlélte. Az 56 éves vezető a nagykövet szerint azért nem mondott még beszédet és azért nem jelent meg a nyilvánosság előtt, mert egyelőre nincs olyan állapotban.
Modzstaba Hamenei a családtagjaival együtt látogatta meg az apját, Alit, a ramadán 10. napján, amikor az USA és Izrael által indított háború első napján, február 28-án találat érte a Teherán központjában található komplexumot.
A támadásban Ali Hamenei mellett meghalt a felesége, Mansour, valamint egyik lánya, annak férje és 14 hónapos gyermekük is. Az áldozatok között volt Modzstaba felesége, Zahra, és a pár tizenéves fia, Mohammad Bagher is. Szalarian szerint a vallási vezető, a családtagjai és a hozzájuk meghívott katonai vezetők a Hamenei család rezidenciáján belüli, a vezetői iroda közelében álló házában haltak meg. A diktátornak a háború kezdete előtt négy fia és két lánya volt.
Bár pénteken megjelent az első hivatalos közlemény, amelyet Irán frissen kinevezett legfelső vezetőjének tulajdonítanak, továbbra is teljes a hírzárlat Modzstaba Hamenei állapotáról. A politikus a kinevezése óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és semmilyen kép- vagy hangfelvétel nem készült róla. Ezzel párhuzamosan
egyre több, egymástól független forrás állítja, hogy Hamenei állapota drámai, és súlyos sérüléseket szenvedhetett.
A brit Daily Mail – neve elhallgatását kérő teheráni forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy Hamenei kómában fekszik a teheráni Sina egyetemi kórházban. A lap egy másik forrása szerint a vezetőnek legalább az egyik lába hiányzik, és súlyosan sérült a mája vagy a gyomra is. Úgy tudja, a hittudóst személyesen Mohammad Reza Zafarghandi egészségügyi miniszter, egy traumatológus szakorvos kezeli. Ezeket az információkat erősítette meg
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Brutálisan leszűkült a mezőny az áprilisi választásra, mutatjuk a végleges listát
A Nemzeti Választási Iroda törölte a Szolidaritás–Munkáspárt listáját, így öt párt maradt versenyben. A Nemzeti Választási Bizottság már jóvá is hagyta a szavazólap végleges mintáját.
Soha ennyire szűk, mindössze öt pártlistából álló mezőnyből nem választhattak még a szavazók, mint az áprilisi országgyűlési választáson. A lista azután vált véglegessé, hogy a Nemzeti Választási Iroda törölte a nyilvántartásból a Szolidaritás pártja – Magyar Munkáspárt közös listáját, ezzel pedig a Nemzeti Választási Bizottság is jóváhagyhatta a szavazólapok végleges mintáját.
A döntés értelmében véglegessé vált a pártoknak járó ingyenes reklámidőkeret is. A törvény szerint a közmédia összesen 470 percet köteles biztosítani, amelyet egyenlő arányban osztanak fel a listát állító pártok között.
Mivel öten maradtak, ez listánként 94 percet jelent. A kereskedelmi médiumoknak nem kötelező politikai reklámot sugározniuk, ezt egyedül az RTL vállalta. A csatorna 235 percet biztosít a pártoknak, így mindegyikük 47 percet kap. A szabályozás mindenkire vonatkozik:
a reklámokhoz tilos véleményt vagy magyarázatot fűzni, a közzétételért pedig a médiumok nem kérhetnek és nem is fogadhatnak el pénzt.
A listaállítási feltételeket a március 6-án zárult ajánlásgyűjtésen kellett teljesíteni. Országos listával csak az a párt indulhatott, amely legalább tizennégy vármegyében és a fővárosban, a 106-ból minimum 71 egyéni választókerületben tudott jelöltet állítani.
Ezt a küszöböt a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt, a Demokratikus Koalíció, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ugrotta meg.
A Nemzeti Választási Bizottság március 7-én ki is sorsolta a szavazólapi sorrendjüket, amely a következő: Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Tisza Párt, Mi Hazánk Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Fidesz–KDNP.
A szűkebb mezőny a kormányoldal szerint azt bizonyítja, hogy a szigorú feltételek kiszűrik a komolytalan szervezeteket, a jogszabályok pedig garantálják a fair versenyt. Ellenzéki oldalon ugyanakkor többen kritizálják, hogy a közmédia dominanciája és a kereskedelmi csatornák önkéntes vállalására épülő rendszer nem biztosít valódi esélyegyenlőséget, a magas adminisztratív küszöbök pedig akadályt jelentenek a kisebb szereplőknek. A kampány hajrájában a választóknak érdemes figyelniük a határidőkre is: a külképviseleti szavazásra például április 2-ig lehet jelentkezni a névjegyzékbe.
Soha ennyire szűk, mindössze öt pártlistából álló mezőnyből nem választhattak még a szavazók, mint az áprilisi országgyűlési választáson. A lista azután vált véglegessé, hogy a Nemzeti Választási Iroda törölte a nyilvántartásból a Szolidaritás pártja – Magyar Munkáspárt közös listáját, ezzel pedig a Nemzeti Választási Bizottság is jóváhagyhatta a szavazólapok végleges mintáját.
A döntés értelmében véglegessé vált a pártoknak járó ingyenes reklámidőkeret is. A törvény szerint a közmédia összesen 470 percet köteles biztosítani, amelyet egyenlő arányban osztanak fel a listát állító pártok között.
Mivel öten maradtak, ez listánként 94 percet jelent. A kereskedelmi médiumoknak nem kötelező politikai reklámot sugározniuk, ezt egyedül az RTL vállalta. A csatorna 235 percet biztosít a pártoknak, így mindegyikük 47 percet kap. A szabályozás mindenkire vonatkozik:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Ököllel verték meg a Tisza Párt női önkéntesét Mosonmagyaróváron
A Tisza Párt aktivistáját pártkiadványok terjesztése közben támadták meg egy társasházban. Az ügyben könnyű testi sértés és tettleges becsületsértés miatt tettek feljelentést a rendőrségen.
Ököllel bántalmazták a Tisza Párt egyik női önkéntesét péntek délután Mosonmagyaróváron, miközben a párt kiadványait terjesztette. Az esetről Magyar Péter, a párt elnöke számolt be a közösségi oldalán.
A párt a sajtónak is eljuttatott egy közleményt, amelyhez csatolták a feljelentésről szóló jegyzőkönyvet is.
A sértett vallomása szerint délután egy óra előtt pár perccel ment be egy lépcsőházba, ahol a Tisza Hang pártkiadványokat kezdte a postaládákba helyezni. Ekkor egy férfi kiabált vele, leköpte, majd megütötte.
Az ügyben könnyű testi sértés és tettleges becsületsértés miatt tettek feljelentést. Magyar Péter az állítólagos elkövetőt „Orbán-janicsárnak” nevezte.
Márciusban nem jogerősen három év letöltendő börtönre ítéltek egy férfit, aki Egerben támadt rá a Tisza Párt önkénteseire politikai meggyőződésük miatt. Januárban Magyar Péter arról írt, hogy Debrecenben egy tanár „baltával” rontott rá a párt fiatal aktivistáira, és felszólította a miniszterelnököt, hogy „álljon az ország nyilvánossága elé és haladéktalanul állítsa le az általuk szított erőszakot és agressziót!”. Februárban Budapesten fenyegetett késeléssel egy férfi női önkénteseket. Szintén januárban, Rád községben történt egy vitatott incidens, amely után Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt politikusa úgy fogalmazott: „A Tisza egy hazugságokból épült kártyavár…”.
Ököllel bántalmazták a Tisza Párt egyik női önkéntesét péntek délután Mosonmagyaróváron, miközben a párt kiadványait terjesztette. Az esetről Magyar Péter, a párt elnöke számolt be a közösségi oldalán.
A párt a sajtónak is eljuttatott egy közleményt, amelyhez csatolták a feljelentésről szóló jegyzőkönyvet is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
