Magyar Péter: Pontosan azt teszik, mint a kommunista elődeik, luxusban urizálnak és elárulják mindazt, amit elődeik képviseltek

Lázár Jánosnak továbbra is megvan mind a 46 ingatlana és a 220 millió forintos adóssága sem apadt, egy Land Rover azonban eltűnt a legfrissebb vagyonnyilatkozatából.

A tárcavezető járművei közül kikerült a korábban bevallott Land Rover, de egy 2023-as Audi Allroad és egy 2019-es Mini Cooper Cabrio továbbra is a tulajdonát képezi.

Védett műalkotásként egy kéziratot és egy karosszéket tüntetett fel, amely egykor gróf Széchenyi Zsigmondé volt. Egyéb műtárgyai és festményei mellett a miniszter mindössze annyit jegyzett meg: „folyamatos adás-vétel”.

A Népszava számításai szerint a miniszter bevallott vagyona – a 220 milliós adósság mellett – átlagárakkal számolva meghaladhatja az 1,2 milliárd forintot. Lázár korábban erre úgy reagált: „Jómódú ember vagyok, vagyonos ember vagyok, ezt soha nem tagadtam, mindenem benne van a vagyonnyilatkozatomban, számolják ki!”

via Index

Február 1-jétől, azaz most vasárnaptól duplájára, 300 ezer forintra nő a bankautomatákból díjmentesen felvehető készpénz havi kerete. Ezt az összeget továbbra is legfeljebb két részletben lehet költségmentesen felvenni, a harmadik tranzakciótól a bankok már díjat számíthatnak fel. A díjmentesség bármely belföldi bank ATM-jére és a Magyar Posta fiókjaiban történő készpénzfelvételre is érvényes – emlékeztet az mfor.hu.

Akinek már van érvényes nyilatkozata, annak nincs teendője, a bankok automatikusan az emelt keretet alkalmazzák. Annak viszont, aki most nyilatkozik, érdemes figyelnie a határidőre: ha a kérelme egy adott hónap 20. napja előtt beérkezik, a kedvezmény a következő hónaptól él, ha viszont 20-a után, akkor plusz egy hónapot kell várnia. Fontos, hogy bankváltáskor a nyilatkozatot az új pénzintézetnél is meg kell tenni.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az átlagos bankkártyás eddig a 150 ezres limitet sem használta ki.

Bár a tranzakciónként felvett összeg a bérek és az infláció miatt folyamatosan nőtt, 2025 őszén átlagosan 113,5 ezer forint volt, ami jócskán elmarad a korábbi, 150 ezres kerettől is.

Az eredetileg „pénzügyi rezsicsökkentés” néven 12 évvel ezelőtt, 2014-ben bevezetett szabály a 150 ezer forintos határt az akkori átlagkeresethez igazította. Mára azonban a nettó átlagkereset 525 ezer forint, a nettó medián pedig 420 ezer forint körül alakul, vagyis a 300 ezres új limit sem elegendő ahhoz, hogy egy átlagos fizetést teljes egészében díjmentesen készpénzben vegyenek fel.

A díjmentesség persze csak az ügyfél szempontjából az, a bankoknak ugyanis komoly költséget jelent. Minden tranzakció után 0,9 százalékos tranzakciós illetéket fizetnek, ami egy 300 ezer forintos felvételnél 2700 forintot tesz ki. Emellett egyetlen bankautomata éves üzemeltetési és feltöltési költsége 10 millió forint körül van.

A készpénzhasználat ösztönzése mindeközben szembemegy a piaci folyamatokkal. A tranzakciós illeték bevezetése óta eltelt 12 évben a bankkártyás vásárlások értéke több mint tízszeresére nőtt, míg a készpénzfelvételeké csupán 65 százalékkal emelkedett. A 2020-as koronavírus-járvány kitörése óta a kártyás vásárlások értéke tartósan meghaladja a készpénzfelvételekét, és az olló egyre nagyobbra nyílik. A kormányzati oldal azzal érvel, hogy a bérek és árak emelkedése indokolttá tette a limit megduplázását. A bankszektor képviselői szerint viszont a lépés növeli a pénzintézetek terheit, és szembemegy a digitalizációs törekvésekkel, miközben feleslegesen drágítja a gazdaság működését.

„Soha, ismétlem, soha nem vezetjük be a sorkatonaságot” – ezzel az üzenettel fordult Magyar Péter a Fidesz szavazóihoz a Facebookon közzétett videójában vasárnap.

A sorkatonaság elutasítását Magyar Péter azzal indokolta: „Három fiam van, pontosan tudom, hogy miről beszélek.” A migrációval kapcsolatban pedig kijelentette:

A rezsicsökkentés kapcsán ígéretet tett arra, hogy a Tisza Párt megtartja és szociális alapon kiterjeszti azt, hogy „egy magyarnak se kelljen fázni az otthonában”.

Magyar Péter élesen bírálta az ország állapotát, és a kormányt tette felelőssé az uniós források elmaradásáért, amelyek nélkül szerinte nem lehet beindítani a magyar gazdaságot. Kitért a közszolgáltatások romlására is.

– fogalmazott a videóban.

Arról is beszélt, hogy „kiürül a magára hagyott magyar vidék”, és egyre több fiatal kénytelen elhagyni a szülőföldjét a lakhatási és megélhetési válság miatt. Azt is mondta, hogy soha nem született ilyen kevés gyerek, mint most. Magyar Péter szerint „a magyar vidék többet érdemel, mint bezárt szülészeteket, postákat, vagy megszüntetett vasúti szárnyvonalakat”.

Üzenetét személyesebb hangvétellel folytatta, felidézve, hogy korábban ő is fideszes volt.

A pártelnök arra is utalt, hogy „70 nap múlva közösen döntünk arról, hogy merre menjünk tovább”, célozva ezzel az április 12-i országgyűlési választásra.

„Én hiszem, hogy Magyarország helye Európában van. Én hiszem és tudom, hogy mi magyarok, fideszesek, volt fideszesek, tiszások, egyéb ellenzékiek összefogva újra nagyjá és boldoggát tudjuk tenni Szent István országát. De tudom azt is, hogy csak közösen, egymás különbözőségeit tiszteletben tartva tudunk egy működő és emberséges hazát építeni” – jelentette ki Magyar Péter.

Hangsúlyozta, hogy a TISZA megvédi az anyaországi és a külhoni magyarokat is, kormányra kerülve pedig azon fognak dolgozni „a nap 24 órájában, a hét minden napján és az év 365 napjában”, hogy minden magyar család jobban éljen, hogy csökkenjenek az adókat, és emelkedjenek a bérek, valamint a nyugdíjak.

– szögezte le a politikus.

Azt is elmondta, hogy tiszteletben tartják, bárkire is szavaznak a fideszesek, a leendő TISZA-kormány őket is képviselni fogja, meg fogják védeni őket is, ha ez szükséges.

Videóüzenete végén azt kérte, a Fidesz-pártiak ne felejtsék el, hogy „mind magyarok vagyunk, hogy sokkal több bennünk a közös, mint ami elválaszt”.

„Kedves fideszes honfitársaim, Kérlek segítsetek ti is, hogy Magyarország újra békés, jókedvű és emberséges ország lehessen. Hogy mindenki, aki magyarul gondolkodik vagy álmodik érezze, hogy számíthat a hazájára. Köszönöm, hogy meghallgattatok. A haza minden előtt” – mondta Magyar Péter.

A videóhoz fűzött bejegyzésében arra kérte követőit, juttassák el az üzenetet minél több fideszes szülőhöz, nagyszülőhöz és baráthoz, mert fontosnak tartja, hogy „közvetlenül szólhassanak azokhoz is, akik általában csak a propagandán keresztül hallanak” róluk.

Hadházy Ákos független képviselő vasárnap a Facebookon arról írt, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság szerinte „rekordgyorsasággal” elutasította a nyomozást a hatvanpusztai zebrák ügyében tett feljelentése nyomán. A képviselő közlése szerint a feljelentést azért tette, mert több, egymástól független forrása is azt jelezte neki, hogy a zebrák már nincsenek Hatvanpusztán.

– írta Hadházy.

A politikus szerint a rendőrségnek legalább annyit kellett volna tennie, hogy ellenőrzi, megvannak-e még az állatok. Hadházy a bejegyzésben a bicskei rendőrséget bírálta, és több korábbi ügyet is felemlegetett:

„De ugye ez ugyanaz a bicskei »rendőrség«, ahol nem számít szándékos közúti veszélyeztetésnek, ha valaki szándékosan nekem jön először hátulról, aztán többször oldalról. És az a »rendőrség«, amelyik nem hajlandó nyomozni műemlékek komplett eldózerolása miatt, mert megkérdezte a hatóságot és szerinte mindenre volt engedély...– áll a posztban.

Hadházy szerint a hatalom „szégyelli ezt az egészet”, amit azzal indokolt, hogy állítása szerint Mészáros Lőrinc biztonsági őrei órákig a helyszínen voltak, hogy megakadályozzák a szafariparkhoz vezető lezárt út megkerülését. Hadházy a poszthoz mellékelte a Bicskei Rendőrkapitányság elutasító határozatáról készült fotót is.

2024 őszén jelentek meg az első sajtóbeszámolók arról, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető hatvanpusztai területen egzotikus állatokat, köztük zebrákat tartanak. A Mészáros Csoport később közölte, hogy az állatokat engedéllyel, a jogszabályoknak megfelelően tartják, és azok „mentett állatok”. A cégcsoport hangsúlyozta, hogy vadászat „semilyen körülmények között” nem folyik a területen. A Vál-völgye Vadásztársaság kommunikációja szerint a területen tartott állatok nem vadászati céllal vannak jelen.

A hatályos rendelet szerint a zebra Magyarországon nem szerepel a vadászható fajok listáján, így elejtése állatkínzásnak minősülhet.