Magyar Péter az alakuló országgyűlés pártjainak egyeztetése után tartott sajtótájékoztatót. A leendő miniszterelnök tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy megtörtént az első egyeztetés, az országgyűlési tisztségek, a leendő bizottságok összetétele, elnevezése kapcsán.
Magyar jelezte, hogy szeretnének másképp eljárni, mint az eddig kormánytöbbség, és több lehetőséget szeretnének hagyni az ellenzéki pártoknak a bizottságokban és a tisztségekben, még akkor is, ha a Tisza több mint kétharmadot szerzett a törvényhozásban.
Az Országgyűlésnek egy elnöke lesz. A Tisza gesztust tett az ellenzék felé, ezért a Mi Hazánknak 1, a Fidesz-KDNP-nek 2, és a Tisza Pártnak 3 alelnöke lesz. Magyar Péterék 20 bizottság felállítását javasolták.
Az eddigi hagyományoktól eltérően a Tisza azt szeretné, ha már az Országgyűlés napján megválasztanák a miniszterelnököt, hogy minél gyorsabban történjen az új kormány megalakulása.
Erre a napra egy nagy országos rendezvényt hirdetnek a Kossuth-térre, de az alakuló ülés napját nem tudják még.
„Előzetesen annyit mondott a leköszönés előtt álló köztársasági elnök, hogy május 7-8-át tartja legvalószínűbbnek” - fogalmazott a Tisza elnöke, de ők a hétvégét (május 9. vagy 10-ét) javasolták, hogy minél több ember el tudjon jönni a rendezvényre.
A frakciók ezt elfogadták, Gulyás Gergelynek annyi kérése volt, hogy legkésőbb kedden kerüljön sor a miniszterek kinevezésére is. Nem szeretnének egy olyan interregnumot, hogy még Orbán kormány van, de a miniszterelnököt Magyar Péternek hívják
A Mi Hazánk javasolta, hogy a Szent Korona előtt tegyenek esküt, és hangozzon el a Székely-himnusz, ezt a pártok elfogadták. Ahogy párt Neemzeti Bankból elrabolt vagyon parlamenti vizsgálóbizottságának felállítását is javasolta. Magyar jelezte, hogy ezt még nem ezen az egyeztetésen kell felállítani, így erről nem volt még döntés, de a Tisza ezt a javaslatot is támogatni fogja.
Magyar Péter az alakuló országgyűlés pártjainak egyeztetése után tartott sajtótájékoztatót. A leendő miniszterelnök tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy megtörtént az első egyeztetés, az országgyűlési tisztségek, a leendő bizottságok összetétele, elnevezése kapcsán.
Magyar jelezte, hogy szeretnének másképp eljárni, mint az eddig kormánytöbbség, és több lehetőséget szeretnének hagyni az ellenzéki pártoknak a bizottságokban és a tisztségekben, még akkor is, ha a Tisza több mint kétharmadot szerzett a törvényhozásban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
24.hu: Hegedűs Zsolt azonnali hatállyal kirúgta az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját
Csató Gábor kilenc év után távozik az Országos Mentőszolgálat éléről, miután az egészségügyi miniszter felmentette. A szervezet irányítását ideiglenesen Constantinovits Miklós veszi át.
Kilenc év után távozik posztjáról az Országos Mentőszolgálat vezetője: Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felmentette Csató Gábort – tudta meg a 24.hu több forrásból. A leváltásról Kunetz Zsombor is posztolt, információi szerint Constantinovits Miklós látja el megbízott vezetőként a főigazgatói feladatokat, amíg a pályázatot ki nem írják és el nem bírálják.
A döntés egy már korábban bejelentett, átfogó reformfolyamat első, látványos lépése. Hegedűs Zsolt miniszter többször jelezte, hogy átalakítják az Országos Mentőszolgálatot és a sokat vitatott ügyeleti ellátást is. A Tisza Párt programjában az OMSZ „új pályára állítása” szerepel, ami a gyakorlatban a légimentés visszaintegrálását, az infrastruktúra és a szolgáltatások korszerűsítését, a digitalizáció felgyorsítását és az elmaradt beruházások elindítását jelenti.
A programban szerepel a cél, hogy 2027 végére minden régióban 15 percen belül érkezzen ki a mentő a betegekhez.
Az ígéretek között szerepel a 10 évnél idősebb vagy 300 ezer kilométernél többet futott mentőautók cseréje, a mentőhelikopter-flotta megújítása, a sürgősségi alapellátási ügyelet rendbetétele, valamint a sürgősségi betegellátási osztályok túlterheltségének érdemi csökkentése.
A lépés hátterében a szervezet elmúlt évekbeli, politikával átitatott működése is szerepet játszhat. Csató Gábor kinevezett főigazgatóként többször megjelent a Fidesz holdudvarának kötcsei piknikjén. Győrfi Pál szóvivő 2020-ban személyesen fuvarozta Orbán Viktort egy mentőállomásra, 2023-ban pedig a Fidelitas kongresszusán mondott beszédet.
A mostani vezetőváltást már előrevetítette, hogy Hegedűs Zsolt a miniszteri kinevezése előtt jelezte, átláthatóbb működést vár el, és bevezetné a mentők kiérkezési idejének rendszeres, nyilvános közzétételét. A szervezeten belüli bizonytalanságot jelezte Győrfi Pál szóvivő korábbi nyilatkozata is, amelyben arról beszélt, felkészült arra, hogy őt is leválthatják.
Kilenc év után távozik posztjáról az Országos Mentőszolgálat vezetője: Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felmentette Csató Gábort – tudta meg a 24.hu több forrásból. A leváltásról Kunetz Zsombor is posztolt, információi szerint Constantinovits Miklós látja el megbízott vezetőként a főigazgatói feladatokat, amíg a pályázatot ki nem írják és el nem bírálják.
A döntés egy már korábban bejelentett, átfogó reformfolyamat első, látványos lépése. Hegedűs Zsolt miniszter többször jelezte, hogy átalakítják az Országos Mentőszolgálatot és a sokat vitatott ügyeleti ellátást is. A Tisza Párt programjában az OMSZ „új pályára állítása” szerepel, ami a gyakorlatban a légimentés visszaintegrálását, az infrastruktúra és a szolgáltatások korszerűsítését, a digitalizáció felgyorsítását és az elmaradt beruházások elindítását jelenti.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alkotmányvédelmi Hivatal: A miniszterelnöki kabinetirodától érkezett jelzés, hogy a pénzszállítón március 5-én kell rajtaütni
Az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelölte ki március 5-ét a rajtaütés napjaként. Eközben a volt igazságügyi miniszter tagadja a kormányzati beavatkozást.
Újabb fejezethez érkezett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a jelzés, miszerint az ukrán pénzszállítókon kifejezetten március 5-én kell rajtaütni – számolt be róla az RTL Híradó. A kormányzati érintettséget eközben a volt igazságügyi miniszter és Orbán Viktor sajtófőnöke is tagadja, a Legfőbb Ügyészség pedig azt állítja, nem is tudtak az akcióról, noha az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás.
A híradó birtokába jutott információk szerint a kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága március elején jelezte a titkosszolgálatnak a konkrét dátumot.
Az ügyészség közleménye szerint ők egy nappal korábban, március 4-én tettek feljelentést pénzmosás gyanújával, majd a rajtaütés napján, március 5-én jelölték ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a nyomozásra. Állításuk szerint azonban magáról a rajtaütésről nem volt tudomásuk.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje, Horváth Lóránt szerint viszont a legfőbb ügyésznek le kellene mondania, mert szerinte írásos bizonyítékaik vannak arról, hogy az ügyészség már az előkészületekben is részt vett.
Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai az M1-es autópálya alacskai pihenőjénél csaptak le két, ukrán pénzt szállító autóra. Hét ukrán állampolgárt bilincseltek meg, és több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát foglaltak le.
A rajtaütés napján Orbán Viktor a Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy a kormány erővel fogja rákényszeríteni az ukránokat a Barátság kőolajvezeték újranyitására.
„Le fogjuk őket verni. Az olajblokádot le fogjuk törni. Rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy indítsák újra a szállításokat. Nem üzlettel, nem megegyezéssel, nem kiegyezéssel, hanem erőből fogjuk elérni” – fogalmazott a volt miniszterelnök.
Amikor az RTL riportere szerdán arról kérdezte, valóban ő utasította-e a hatóságokat az akcióra, Orbán Viktor kitért a válasz elől.
Sajtófőnöke, Havasi Bertalan és a volt igazságügyi miniszter, Tuzson Bence is tagadta a kormány szerepét. Utóbbi annyit mondott: „Ilyen biztos, hogy nem történt.”
A Legfőbb Ügyészség pedig közleményében azt írta, az ügyben sem a régi, sem az új kormánnyal nem tartottak kapcsolatot.
Az ügyben Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a Facebookon. Azt írta, Orbán Viktor maga dönthetett a rajtaütésről, vagy épp eljárások elhúzásáról, és ezért vállalnia kell a felelősséget.
Újabb fejezethez érkezett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a jelzés, miszerint az ukrán pénzszállítókon kifejezetten március 5-én kell rajtaütni – számolt be róla az RTL Híradó. A kormányzati érintettséget eközben a volt igazságügyi miniszter és Orbán Viktor sajtófőnöke is tagadja, a Legfőbb Ügyészség pedig azt állítja, nem is tudtak az akcióról, noha az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás.
A híradó birtokába jutott információk szerint a kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága március elején jelezte a titkosszolgálatnak a konkrét dátumot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyszerre három magyar nagykövet felmentését jelentették be
A legfrissebb Magyar Közlöny szerint két nagykövetet az új, egyet pedig a korábbi külügyminiszter javaslatára mentettek fel. A varsói és szófiai poszt mellett egy tavalyi döntés is most vált hivatalossá.
A legfrissebb Magyar Közlöny szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök három nagykövetet is felmentett szerdán.
A varsói és a szófiai állomáshely vezetője az új külügyminiszter, Orbán Anita kezdeményezésére távozik, míg egy harmadik, még tavaly decemberben eldöntött felmentés csak most vált hivatalossá.
A szerdán megjelent rendelet szerint Orbán Anita új külügyminiszter javaslatára kell távoznia Boros Miklós szófiai és Íjgyártó István varsói nagykövetnek, mindkettőjüket érdemeik elismerése mellett mentették fel – írta a 24.hu.
A közlönyben megjelent egy harmadik diplomata, Breuer Klára rendkívüli és meghatalmazott nagykövet felmentése is. Ez azonban egy még tavaly decemberi döntés, amit Szijjártó Péter akkori tárcavezető jegyzett ellen. Breuer Klára az új kormányban a bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkárként folytatja pályafutását.
A legfrissebb Magyar Közlöny szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök három nagykövetet is felmentett szerdán.
A varsói és a szófiai állomáshely vezetője az új külügyminiszter, Orbán Anita kezdeményezésére távozik, míg egy harmadik, még tavaly decemberben eldöntött felmentés csak most vált hivatalossá.
A szerdán megjelent rendelet szerint Orbán Anita új külügyminiszter javaslatára kell távoznia Boros Miklós szófiai és Íjgyártó István varsói nagykövetnek, mindkettőjüket érdemeik elismerése mellett mentették fel – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nyugi, nyugi, Xanax!” – Most derült ki, mit szólt be Kocsis Máté Magyar Péternek
A Fidesz korábbi frakcióvezetője a mentelmi jogáról szóló parlamenti vitában szólt be a miniszterelnöknek. A beszólás azután hangzott el, hogy Magyar Péter nyilvános bocsánatkérésre szólította fel őt.
Ami a tévéközvetítésből kimaradt, most feketén-fehéren ott áll a jegyzőkönyvben: a magyar parlament május 26-i, első rendes ülésének hangulatát a padsorokból érkező beszólások határozták meg. Az Országgyűlési Napló frissen közzétett leirataiból kiderül, hogy a puskaporosnak nevezett napon pontosan milyen mondatok hangzottak el a képviselők között – írta a Telex.
Az egyik legélesebb párbeszéd Kocsis Máté mentelmi jogának fenntartásakor zajlott le. Amikor a házelnök megkérdezte a Fidesz korábbi frakcióvezetőjét, hogy kíván-e felszólalni, Magyar Péter miniszterelnök azt javasolta neki: „Nyugodtan kérjen bocsánatot mindenki előtt!”
Kocsis Máté erre a maga stílusában csak annyit vetett oda: „Nyugi, nyugi, Xanax!”
A szavazás előtt Magyar Péternek is volt még egy megjegyzése: „Ne félj, Máté, nem kell félni!”
A kormányfő és a Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely között is feszült vita alakult ki, amikor Gulyás a Tisza-kormány ígéreteit, köztük a 480 forintos benzinárat kérte számon. A miniszterelnök magázódva utasította vissza a felvetést: „Soha nem volt ilyen kijelentésem! Megint hazudik!”
Mikor Gulyás Gergely a közjogi méltóságok sértegetését firtatta, Magyar már tegeződve válaszolt: „Mert elloptatok több ezer milliárdot!”
Később Pócs János is többször bekiabálta, hogy „hazudsz!”, mire a miniszterelnök egy hosszabb felsorolásban jelezte, hogy a választók nem felelősek a politikusok tetteiért.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azzal vádolta a kormányt, hogy diktatúrát akarnak kiépíteni, amire Magyar Péter a sükösdi roma gyerekek esetére utalva riposztozott: „Meg a sükösdi gyerekek!” A miniszterelnök egy vizsgálóbizottság vezetését is felajánlotta Toroczkainak, bizonyos feltételekkel.
Dúró Dóra a Tisza bevándorláspolitikájára úgy reagált, hogy „Tele van Olaszország migránssal!”, a képviselői jövedelmek csökkentésének felvetésekor pedig közbeszúrta: „Nincs sofőröm.”
Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettese is aktív volt, egy ponton személyeskedve szólt oda Magyarnak: „A fiatal lányokat a helyedben nem forszíroznám!”
A KDNP-s felszólalások idején szabadultak el leginkább az indulatok. Rétvári Bence beszéde alatt a miniszterelnök folyamatosan bekiabált, mire a képviselő a házelnöktől kért segítséget, Apáti István pedig már a parlamenti őrségért kiáltott.
Máthé Zsuzsa interpellációjára, amely a gyermekek és szülők érdekeinek védelméről szólt, Magyar Péter visszavágta: „Jobban, mint önök!” A feszült helyzetben a fideszes Radics Béla a házelnöknek üzent: „Ne csak a székkel foglalkozz, hanem ezzel is!”
A nap folyamán még egy bibliai kiigazítás is elhangzott: amikor Magyar Jézus és a farizeusok történetét idézte, Juhász Hajnalka a padsorokból helyesbített, hogy valójában a kufárokról volt szó. A Szőlő utca ügyének emlegetése után Takács Péter volt egészségügyi államtitkár gúnyosan csak annyit mondott: „Már vártam!”
Mindezeket a részleteket a patkó közepén ülő parlamenti gyorsírók rögzítették, akiknek munkája nélkül a tévéközvetítésekből nem derülnének ki a padsorok mögötti párbeszédek.
A magyar törvényhozásban a bekiabálásoknak komoly hagyományai vannak, a mostani jegyzőkönyvek pedig pontosan dokumentálják a politikai kultúra jelenlegi állapotát.
Ami a tévéközvetítésből kimaradt, most feketén-fehéren ott áll a jegyzőkönyvben: a magyar parlament május 26-i, első rendes ülésének hangulatát a padsorokból érkező beszólások határozták meg. Az Országgyűlési Napló frissen közzétett leirataiból kiderül, hogy a puskaporosnak nevezett napon pontosan milyen mondatok hangzottak el a képviselők között – írta a Telex.
Az egyik legélesebb párbeszéd Kocsis Máté mentelmi jogának fenntartásakor zajlott le. Amikor a házelnök megkérdezte a Fidesz korábbi frakcióvezetőjét, hogy kíván-e felszólalni, Magyar Péter miniszterelnök azt javasolta neki: „Nyugodtan kérjen bocsánatot mindenki előtt!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
