Magyar Péter: Orbán Viktor most épp Magyarországot adta el, miközben hűséges janicsárjaival megint utaztak egy jót

Magyar Péter szombat reggel a közösségi oldalán azt írta,

A TISZA Párt vezetője szerint a hatalmát féltő miniszterelnök a rendszerváltás óta nem látott módon támadt a saját honfitársaira, amikor adatlopással, listázással és emberek elérhetőségeinek térképre helyezésével próbált félelmet kelteni.

Úgy véli, hogy a kormányfő ezzel éppen az ellenkezőjét érte el, hiszen a történtek hatására

A politikus köszönetet mondott a több tízezer bátorító üzenetért, és kiemelte, hogy csak ezen a héten több tízezren töltötték le a Tisza Világ applikációt, sokan jelentkeztek önkéntesnek, és egyre többen támogatják a mozgalmukat.

Arról is írt, hogy egyre több volt fideszes csatlakozik hozzájuk. Sok fiatal támogatójuk számolt be arról, hogy a korábban kizárólag a kormánymédiából tájékozódó, egész életükben Fidesz-szavazó szüleik vagy nagyszüleik most először bizonytalanodtak el és változtatták meg a véleményüket.

– fogalmazott. Szerinte egyetlen pillanat alatt megértették, hogy ez már nem politikai játszma, hanem a saját gyermekeiket és unokájukat érintő megfélemlítés.

Magyar Péter feltette azt a kérdést is: „Biztonságban van-e a gyermeke vagy az unokája egy olyan országban, ahol a kormány politikai alapon listáz állampolgárokat?”

A TISZA Párt vezetője arról is írt, hogy az idősebbek még emlékezhetnek a fekete autók, a besúgók és a félelem korszakára. A Fidesz szerinte most újra ezt hozná vissza, „csak fekete Volgák helyett modern, például Oroszországból importált eszközökkel, lopott adatbázisokkal és propagandával”.

Szerinte az áprilisi választás tétje, hogy akarunk-e ilyen országban élni.

Végül bejegyzését azzal zárja, hogy Győrben szeretnék megmutatni, hogy sokan vannak és nem félnek:

"Mutassuk meg november 15-én Győrben, hogy nagyon sokan vagyunk, és nem félünk! Orbán Viktor és a harcosai zárt ajtók mögött, előre válogatott vendégek előtt fognak uszítani a városban. Mi viszont mindenkit várunk, kint az utcán, az igazi országjáráson! Mindenkinek ott a helye, aki hisz abban, hogy a listázás és megfélemlítés nem megengedhető Magyarországon!" - írja Magyar Péter.

Az ügy előzménye, hogy a TISZA Párt szeptemberben indított Tisza Világ alkalmazásával kapcsolatban először október elején merült fel, hogy közel 20 ezer felhasználó adatai szivároghattak ki, majd november elején kormányközeli lapok már mintegy 200 ezres adatcsomagról írtak. Orbán Viktor miniszterelnök azonnali vizsgálatot rendelt el, és felvetette, hogy az adatok kezelésében ukrán személyek is közreműködhettek. A TISZA Párt szerint azonban nem adatszivárgás, hanem szándékos, nemzetközi hálózatok által végrehajtott támadás történt.

November 7-én pedig egy ismeretlen szereplő interaktív, kereshető térképen tette közzé az érintettek nevét, elérhetőségeit és lakcímeit, amelyet több kormánypárti médium is megírt.

Miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bűncselekménynek minősítette a személyes adatok ilyen felhasználását, a linkeket eltávolították. A hatóság pedig a médiaszolgáltatók felelősségét is felvetette. Magyar Péter politikailag motivált megfélemlítésnek nevezte a térképes listázást, és arra szólította fel az érintetteket, hogy tegyenek feljelentést.

Hadházy Ákos a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Orbán-Trump találkozóról. A független képviselő szerint sok szó esett már a vizitről, de ő egyetlen dolgot szeretne rögzíteni:

Hadházy úgy véli, egyszer majd könyveket fognak írni arról, hogyan juthatott az Egyesült Államok odáig, hogy egy ilyen ember börtön helyett kétszer is hatalomra kerülhetett.

A politikus szerint a magyarok szempontjából az az érdekes, hogy a „korrupt miniszterelnökünk” miért érti meg magát olyan jól a „nárcisztikus alakkal”. Szerinte azért, mert nagyon sokban hasonlítanak. Példaként említi, hogy

Hadházy azt állítja, mindketten saját, személyes üzleti vállalkozásukként tekintenek a politikára. Úgy látja, Orbán is azért utazott Washingtonba, hogy üzletet kössön, és „a szuverenitásvédelem jegyében megad neki akármit, ha segíti a hatalma megtartását, például kap némi haladékot az orosz olajra kivetett szankciók ügyében.”

A legfontosabb hasonlóságnak azt tartja, hogy

Példaként hozza fel, hogy Trump nemrég kegyelmet adott Tennessee állam törvényhozásának korábbi elnökének, akit korrupció miatt ítéltek el. Hadházy szerint nálunk egy ilyen eljárás el sem indulna, mert az ügyészség még időben elsikálná. Végül hozzáteszi, bár a nyugati világban sokan a hízelgést tartják a megfelelő módszernek Trump kezelésére, ő ezzel nem ért egyet. Szerinte Trump nem „vérbeli vezető, hanem egy minden hájjal megkent fehérgalléros bűnöző, és érdemes lenne így is kezelni.”

Hadházy Ákos előzőleg egy fotót osztott meg a két vezető ebédjéről, melyhez azt írta:

"Ismerik a viccet , amikor két velejéig korrupt és gátlástalan hazudozó politikus ebédel? Biztos van olyan is, de ez a mai esemény inkább végtelenül szomorú és szégyen az egész Nyugat számára."

Orbán Viktor november 7-én a Fehér Házban tárgyalt Donald Trumppal, ami után bejelentette, hogy Magyarország felmentést kapott az Egyesült Államok Oroszország elleni energiaszankciói alól. A miniszterelnök szerint cserébe Magyarország mintegy 600 millió dollár értékben vásárol amerikai LNG-t, és bővítik a nukleáris együttműködést is.

A Hadházy posztjában említett amerikai kegyelmi ügy egy friss fejleményre utal: Trump november 6-án valóban kegyelmet adott a korrupció miatt három év börtönre ítélt korábbi Tennessee-i házelnöknek, Glen Casadának és volt kabinetfőnökének. A politikusokat egy „Phoenix Solutions” nevű fiktív cég körüli közpénzes csalás miatt ítélték el, a kegyelmi döntés pedig újabb vitát váltott ki az elnöki kegyelmek amerikai gyakorlatáról.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője az X-en köszönte meg Orbán Viktor tréfás „állásajánlatát”, de egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államokban marad. A magyar miniszterelnök egy pénteki sajtónyilvános eseményen vetette fel viccesen, hogy magával vinné a szóvivőt Magyarországra – írta a 444.hu. A jelenetre azután került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök egy belpolitikai téma, a megfizethetőség kapcsán behívta Leavittet a terembe, hogy reagáljon az NBC News kritikáira.

Miután a szóvivő élesen bírálta a sajtót, Orbán Viktor megkérdezte Trumptól, hogy nem viheti-e haza a munkatársát. Az elnök erre azt felelte, hogy Orbán remek döntést hozna, de aztán Leavitthez fordult: „Kérlek, ne hagyj el minket, Karoline”. A szóvivő később az X-en egy rövid posztban reagált:

Thank you Prime Minister Orban for being so kind, but I’m staying right here! ??? https://t.co/0Cw9IsElpG

— Karoline Leavitt (@karolineleavitt) November 7, 2025

Karoline Leavitt az Egyesült Államok politikai színterén a Republikánus Párt képviseletében vált ismertté. Korábban a Trump-adminisztráció médiacsapatának tagja volt, ahol sajtószóvivőként és kommunikációs tanácsadóként tevékenykedett. Energiája és elkötelezettsége mellett kiemelkedett kommunikációs képességeivel és politikai stratégiáival, amelyekkel a fiatalabb generációt célozta meg. Leavitt a politikai kampányok során hangsúlyozza a konzervatív értékeket, például az alacsony adókat, az erős nemzetbiztonságot és az egyéni szabadságjogok védelmét.

A találkozó tétje azonban az energiaellátás biztonsága volt. Magyarország mentességet kért az orosz kőolaj- és földgázimportot sújtó amerikai szankciók alól. A tárgyalás eredményeként az Egyesült Államok ezt egy évre meg is adta. Cserébe a magyar fél vállalta, hogy amerikai LNG-t vásárol, és nukleáris energetikai együttműködést köt a Westinghouse vállalattal.

Török Gábor politikai elemző a közösségi oldalán értékelte az Orbán–Trump találkozót. Szerinte Orbán Viktor washingtoni útjának belpolitikai hatásait nem könnyű felmérni. Úgy látja,

Ugyanakkor az elemző szerint nyilvánvaló, hogy ez egy olyan pillanat volt, amit a Fidesz szívesen tesz majd ki az ablakba, és a történteket egy „egyértelmű politikai siker” kifejezéssel illette.

Török Gábor kifejti, hogy a politikai elemzés két szempontból tudja mérni az eseményeket: mi lett volna, ha nem történik meg, vagy ha másképp alakul. Állítása szerint mindkét összehasonlításból az jön ki, hogy „a magyar miniszterelnök kifejezetten elégedetten jöhet haza”. Hozzáteszi, hogy ez akkor is igaz, ha – mint a legtöbb politikai történés – ez az út is másképp értelmezhető, és sokaknak az utazás szokatlan kulisszái maradhatnak meg. Ugyanakkor a tartalmi kérdéseket sem tartja lényegtelennek, megemlítve a szankciók alóli felmentés időtartamáról már elindult vitát. Török szerint „minden bizonnyal a megállapodások áráról (amit a magyar költségvetés fizet majd meg) is ki fog alakulni egy értelmezési verseny”.

Az elemző mindezekkel együtt úgy összegzi, hogy

A washingtoni találkozó legfőbb eredménye, hogy Orbán Viktor saját beszámolója szerint egyéves amerikai szankciós mentességet kapott az orosz energiahordozókra, a Barátság-vezetéken érkező kőolajra és a Török Áramlaton keresztül érkező földgázra. A megállapodás részeként Magyarország mintegy 600 millió dollár értékben vásárol amerikai cseppfolyósított földgázt, és bővíti a nukleáris együttműködést is.

A mentesség pontos időtartamáról azonban azonnal vita indult: míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „teljes, korlátlan” mentességről beszélt, a Fehér Ház névtelenséget kérő tisztségviselői egyértelműen egyéves felmentést említettek. A háttérben az Európai Unió és amerikai törvényhozók folyamatos nyomása áll, hogy Magyarország csökkentse orosz energiafüggőségét. A vizit körülményei is szokatlanok voltak: a kormány szokatlanul népes delegációval utazott Washingtonba, a látogatás időpontja pedig hetekkel korábban egy véletlenül bekapcsolva maradt mikrofon miatt szivárgott ki.