Magyar Péter: Orbán kirúgja Polt Pétert, és Tuzson Bence lesz a legfőbb ügyész

Az Air India egyik Boeing 787 Dreamliner repülőgépe június 12-én zuhant le nem sokkal azután, hogy felszállt az indiai Ahmedabad repülőteréről. A London felé tartó járaton 242 ember utazott, közülük mindössze egy ember élte túl a tragédiát. A repülőgép becsapódott egy közeli orvosi egyetem kampuszába is, ahol további 19 ember veszítette életét.

A balesetet követően az indiai hatóságok előzetes jelentést adtak ki, de abból hiányzott egy kulcsfontosságú részlet: az, hogy a gép kapitánya kapcsolhatta le a hajtóművek üzemanyag-ellátását. A Reuters szerint a Wall Street Journal újabb információi alapján az amerikai vizsgálat most erre az esetre koncentrál.

A pilótafülkében rögzített hangfelvétel szerint Clive Kunder másodpilóta megkérdezte a kapitányt, Sumeet Sabharwalt, miért kapcsolta le az üzemanyag-adagolást vezérlő kapcsolókat. Sabharwal akkor azt válaszolta, hogy nem ő tette ezt.

A hanganyag újabb részletei most világosabbá tették az eseményeket.

Ebben a fázisban a másodpilóta a gép irányításával volt elfoglalva, így nem tudott beavatkozni. A hangfelvétel alapján felismerhető volt, hogy a kapitány a kapcsolókat „Run” állásból „Cutoff” állásba mozdította. A hang, amit a mozdulat közben keltett, egyértelműen azonosítható.

Ahogy a hajtóművek elkezdtek teljesítményt veszíteni, vita alakult ki a pilótafülkében. A másodpilóta többször is kétségbeesetten kérdezte: „miért tetted ezt?”, miközben Sabharwal próbálta tagadni, hogy ő kezelte volna a kapcsolókat. Kunder később megpróbálta újraindítani a hajtóműveket – előbb 10, majd 14 másodperccel azután, hogy leálltak –, de ekkor már nem tudták megakadályozni a zuhanást.

Ezzel egy időben automatikusan aktiválódott a repülő veszélyhelyzeti áramforrása, ami a hajtóművek teljesítményvesztését jelezte. A rendszer megpróbálta automatikusan újraindítani a hajtóműveket, de a gép már túl alacsonyan és túl lassan repült. Előbb fáknak, majd egy kéménynek ütközött, végül egy közeli épületbe csapódott.

Az Air India vezérigazgatója, Campbell Wilson egy belső körlevélben közölte a munkatársakkal, hogy

A Boeing és az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság saját vizsgálata szerint a repülőgépek üzemanyagkapcsolói biztonságosan működnek.

Az indiai hatóságok szombaton hozták nyilvánosságra az előzetes jelentést, amelyből kimaradt az a rész, hogy a kapitány leállíthatta a hajtóműveket. Bár a pilótát sokan megbízható, korrekt emberként ismerték, egy indiai pilóta arról számolt be, hogy Sabharwal depresszióval küzdött.

A tragédia nyomán ismét előkerült a kérdés, hogy szükség lenne-e kamerák felszerelésére a pilótafülkékbe. Szakértők szerint ez nagyban megkönnyítené a hasonló esetek kivizsgálását.

(via hvg.hu)

„Abszurdisztán: lélegeztetőgépre gyűjt az Országos Mentőszolgálat Alapítvány, miközben Szijjártó 300 milliárdért vett többszörösen túlárazott, használhatatlan kínai lélegeztetőgépeket néhány éve” – írta csütörtök reggeli posztjában Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő arra reagált, hogy a mentőalapítvány is részt vesz a gyűjtésben, amelyet Bicske Mentőállomás a város önkormányzatával közösen indított egy OXYLOG 3000+ transzport típusú lélegeztetőgép beszerzésére.

amelyből Bicske önkormányzata már 3,5 millió forintot biztosított. A fennmaradó 2,1 millió forint előteremtéséhez azonban még szükség van támogatók segítségére, írták a honlapjukon.

„Ez is olyan hír, amit nem hinnék el, ha nem látnám. De legalább egy újabb emlékeztető arra, hogy a lélegeztetőgép panama az egyike azoknak az ügyeknek, amelyek egy rendszerváltás esetén nem maradhatnak megtorlatlanul” – zárta bejegyzését Hadházy.

Megjelent a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium új rendelete, amely átalakítja a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti rendszert. A változások érintik a díjazást, a feladatköröket és az Országos Mentőszolgálattal (OMSZ) történő együttműködést is. A Magyar Orvosi Kamara tiltakozik, és az ügy akár az Alkotmánybíróság elé is kerülhet, írta a Pénzcentrum.

A Magyar Közlönyben közzétett rendelet több egészségügyi jogszabály módosítását tartalmazza. A szöveg szerint erre „az egészségügy feltételrendszerének folyamatos figyelemmel kísérése és a szükséges módosítások átvezetése, a szabályozás aktualizálása” miatt van szükség.

Emellett rögzíti az OMSZ által működtetett ügyeleti telephelyeken végzett munka szabályait is. A rendelet hivatkozik a gyakorlati tapasztalatokra és az Országgyűlés döntésére is.

A betegszállítás szabályainál a járművek életkora is változik: „a gyakorlati tapasztalatok alapján az ellátás biztonsága, a betegek kényelme és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a járművek életkora megemelésre kerül”.

A rendelet kitér a humánerőforrás-problémák kezelésére is. A cél az, hogy „a házi gyermekorvosi körzetekben csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosjelöltek szakmai felügyelettel elláthassák a házi gyermekorvosi feladatokat”.

Háziorvosok és házi gyermekorvosok esetében hétköznap óránként 7000 forint, hétvégén 9000 forint, munkaszüneti napokon pedig 13 500 forint az alapdíjazás. Szakorvosoknál hétköznap 9000, hétvégén 11 000, ünnepnapokon pedig 16 500 forint az órabér.

A rendelet nyomán ismét fellángolt a vita a háziorvosok kötelező ügyeleti részvétele körül.

Ennek ellenére Sulyok Tamás köztársasági elnök megtette, és többen jelezték, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Az OMSZ budapesti regionális igazgatója arról tájékoztatta az orvosokat, hogy a bírósági döntés ellenére szerződés hiányában is kötelesek ügyeletet vállalni.

„Nem veszem magamra, amikor Magyar Péter a „sikertelen” politikusokra céloz. Engem ugyanis már nagyon sokan el akartak tiporni, a Fidesz is, és volt, amikor a teljes ellenzék is – most úgy tűnik, Képviselő Úr sem lát szívesen a politikában –, mégis itt vagyok. A zuglói választóknak hála pedig én helyben már már többször megvalósítottam azt, amire ő egyelőre még csak készül: legyőztem az ellenzék kompromittálódott alakjait, az általa gúnyosan „óellenzéknek” nevezett pártokat és a Fideszt is” – írta a Facebookon csütörtök délelőtt Hadházy Ákos, aki ezek után az ellenzék sikertelenségének okait boncolgatta, és öt pontban foglalta össze a véleményét.

„1)

Azt ígérték, hogy ők így is győzni fognak. Többször szó szerint deklarálták, hogy szerintük úgysem lehet a hatalomra nyomást gyakorolni a tisztességes választások feltételeiért. Ebben eddig sajnos az új párt sem hozott változást. Magyar PéterKépviselő Úr például még azt is mondta, hogy a kínai arcfelismerő rendszerek vagy az ellehetetlenítési törvény elleni fellépés egyenesen kontraproduktív. Ezzel valójában ő maga nehezítette meg az ellenállást (ahogyan a korábbi ellenzék is tette), szerencsére valamennyire mégis elbizonytalanodtak Orbánék. Nem kell azonban a Fideszből frissen kiugrott politikusnak lenni, vagy belsős információkat kapni, hogy tudjuk: ha veszélyben érzik magukat – és mi hagyjuk – egészen durva dolgok jöhetnek még jövő áprilisig.

2)

Pedig az a helyzet, hogy az emberek lehet, hogy azt mondják, hogy az eddigi politikusokból van elegük, de valójában azt ÉRZIK, hogy a KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜLI politikát akarják elzavarni. Sajnos az eddigiek alapján az új párt sem jeleskedett abban, hogy a saját oldalán következményei legyenek a dolgoknak, vagy legalábbis a kritikákra, negatív információkra ne a „Jól fizet a Tóni?” legyen az egyetlen válasz.

3)

(kétségkívül voltak ilyen emberek az ellenzékben is, de a Fidesz körül értelemszerűen sokkal többen).

4)

Abban, hogy az új párt közvéleménykutatási eredményei ilyen jól alakulnak, nyilván szerepet játszik az is, hogy nagyszerű vezetői vannak. De ezeknek az embereknek tudniuk kell, hogy nem csak a személyiségük és kvalitásaik miatt állnak jobban. A pozitív trendhez kellett a rendkívül kedvezőtlen világgazdasági helyzet, és az is, hogy

No meg – engedjenek nekem meg ennyit –, talán kellett hozzá az a rengeteg munka, amit a független sajtó és az ellenzéknek néhány elszánt és tisztességes része eddig elvégzett.

5)

Az ellenzéki kudarcnak volt még egy oka, ami paradox módon most az új párt gyors felemelkedésének is a záloga: a Fidesz mocskos választási rendszere.

A rossz gazdasági helyzet és az összeomló állami szolgáltatások most vezettek el odáig, hogy az emberek nekik nem szimpatikus jelöltre is hajlandóak legyenek leszavazni. De ahhoz, hogy ezt meg is tegyék, az is kell, hogy elfogadják azt a Fidesz diktálta választási szabályt, hogy csak egy az egy ellen van értelme indulni. Ezt nem csak a kellő szerénység miatt érdemes tisztázni, hanem azért is, hogy emlékeztessük magunkat arra: ha az a hatalom érdeke, ez akár a következő hónapokban is változhat.”

„Végül kategorikusan kijelentem, hogy Magyar Képviselő Úrral egyetértek abban – jómagam évek óta ezt mondom –, hogy szerencsétlen és veszélyes dolog, ha a választások előtt a közbeszéd az ellenzéken belüli viszonyokról és vitákról szól. Én egy szerény, de jó szándékú és komoly ajánlatot tettem a zuglói körzet problémájának megoldására. Az ajánlatot továbbra is tartom, de ebben a vitában többet nem fogok megszólalni. Ehelyett, ahogyan eddig is, tenni fogom a dolgom” – zárta bejegyzését Hadházy Ákos.