Titkos magyar-román gázalkuról írt a román sajtó, Magyar Péter neve is felmerült – az RMDSZ elnöke kiakadt a vádakon
Kelemen Hunor pártelnök a józan logikával is szembemenőnek nevezte a román sajtó vádjait. A pletykák szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egy titkos, Magyar Péter nevével fémjelzett gázalku miatt nem szavazza meg az új román kormányt.
Kitalációnak és légből kapott mesének nevezte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azokat a román sajtóban terjedő híreket, amelyek szerint a szövetség egy titkos magyar–román földgázalku részeként, Magyar Péter kérésére tagadta meg a támogatást a következő román kormánytól. A romániai politikai patthelyzet ezzel tovább mélyül, a másfél hónapja tartó kormányválságban a második miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea parlamenti többsége is erősen kérdéses.
A történetet a România TV kezdte el terjeszteni, amely szerint az RMDSZ valójában egy, a Neptun Deep gázmezőről szóló alku miatt nem támogatja a kormányt – írja a Transtelex. A csatorna két verziót is közölt, de egyiket sem támasztotta alá nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékkal.
Az egyik szerint Ilie Bolojan még miniszterelnökként kötött titkos megállapodást Magyar Péterrel a gázról, cserébe pedig a magyar miniszterelnöknek kellett volna rávennie az RMDSZ-t a Veștea-kormány elutasítására. A másik, bonyolultabb változatban Siegfried Mureșan EP-képviselő kérte volna meg Manfred Webert, hogy vegye rá Magyar Pétert a Kelemen Hunornál való közbenjárásra.
Az RMDSZ elnöke csütörtökön reagált a történetre, amit „kitalációnak és légből kapott mesének” nevezett.
Logikátlannak nevezte a feltételezést, miszerint Magyarország egy távozó miniszterelnökkel kötött volna alkut a Fekete-tengeren kitermelendő földgázról. Érvelése szerint, ha valóban lett volna ilyen szándék, akkor a magyar félnek Nicușor Dan államfővel és a leendő kormányfővel kellett volna tárgyalnia.
Kelemen Hunor konkrétan cáfolta, hogy a döntés előtt egyeztetett volna a magyar miniszterelnökkel, állítása szerint április 23. óta nem beszéltek Magyar Péterrel.
Azt is hozzátette, hogy Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével sem folytatott megbeszélést, sőt, Weber előző heti bukaresti látogatásáról is csak a televízióból értesült.
Az RMDSZ döntési autonómiáját hangsúlyozva kijelentette: „Képesek vagyunk a saját fejünkkel gondolkodni”.
Kelemen Hunor szerint a szövetség a döntéseit a romániai magyar közösség és Románia érdekei alapján hozza meg, és ezeket sem Budapestről, sem máshonnan nem befolyásolják.
A romániai kormányválság, hetek óta tart, miután az első kormányfőjelölt nem tudta maga mögé állítani a parlamenti pártok többségét. Adrian Veștea jelölésével újabb tárgyalási forduló kezdődött, de a liberális oldalon belüli megosztottság és a kisebb pártok feltételei miatt a kormányalakítás folyamata elakadt. Az RMDSZ már korábban jelezte, hogy a bizonytalan parlamenti háttér miatt nem ad biankó csekket egy új kabinetnek.
Kitalációnak és légből kapott mesének nevezte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azokat a román sajtóban terjedő híreket, amelyek szerint a szövetség egy titkos magyar–román földgázalku részeként, Magyar Péter kérésére tagadta meg a támogatást a következő román kormánytól. A romániai politikai patthelyzet ezzel tovább mélyül, a másfél hónapja tartó kormányválságban a második miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea parlamenti többsége is erősen kérdéses.
A történetet a România TV kezdte el terjeszteni, amely szerint az RMDSZ valójában egy, a Neptun Deep gázmezőről szóló alku miatt nem támogatja a kormányt – írja a Transtelex. A csatorna két verziót is közölt, de egyiket sem támasztotta alá nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy bejelentette: hozzányúl a kormány a trafik- és kaszinóbizniszhez, évtizedekre szóló, vitatott szerződéseket is felülvizsgálnak
A közlekedési és beruházási miniszter a csütörtöki kormányzati tájékoztatón beszélt arról, hogy miért indokolt a trafik- és kaszinókoncessziók felülvizsgálata. Vitézy elmondta, hogy az Orbán-kormány a választás előtti hetekben is sorra osztott ki hosszú távú, akár 2061-ig érvényes kaszinókoncessziós jogokat.
Felülvizsgálja a kormány a trafik- és kaszinókoncessziós rendszert – jelentette be Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón. A közlekedési és beruházási miniszter szerint az átláthatóbb rendszer érdekében a hosszú távú, akár évtizedekre szóló szerződéseket is nagyító alá veszik.
A közlekedési és beruházási miniszter szerint a trafikkoncesszió esetében az átalakítás egy hosszú és nehéz folyamat lesz, mert sok szempontot kell figyelembe venni. Mint mondta, sok esetben politikailag jól ismert szereplőkhöz kerültek nagy mennyiségben nagy forgalmú dohányboltok, ezért indokolt a felülvizsgálat.
Kifejtette, hogy a kormány kettős célt követ: egyrészt nem szeretnék, ha a dohányzás népszerűvé válna, másrészt elkerülnék, hogy tisztességtelenül meggazdagodjanak egyes szereplők.
A dohánykoncesszió teljes szabályozási környezetét felülvizsgálják, beleértve a dohányboltok ellátását is, amit egyetlen nagy cég végez, amely több mint 10 milliárd forint profitot termel.
Vitézy hangsúlyozta, nem akarják, hogy olyanok gazdagodjanak meg, akik nem transzperens eljárásban szereztek akár évtizedekre szóló kizárólagos jogokat.
A miniszter arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány a választás előtti hetekben sorra osztott ki hosszú távú, akár 2061-ig érvényes kaszinókoncessziós jogokat. Szerinte ezeknek a tulajdonosi köre jól ismert, akár volt kormánytagokig is elérő körökből áll.
A kormány a kaszinókoncessziók odaítélésének körülményeit és a működési jogok rendszerét is áttekinti, különös tekintettel a választás előtti hetekben kiosztott engedélyekre.
A felülvizsgálat többek között Győr, Miskolc, Pécs, Nyíregyháza, Sopron és Debrecen kaszinóit érinti.
Felülvizsgálja a kormány a trafik- és kaszinókoncessziós rendszert – jelentette be Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón. A közlekedési és beruházási miniszter szerint az átláthatóbb rendszer érdekében a hosszú távú, akár évtizedekre szóló szerződéseket is nagyító alá veszik.
A közlekedési és beruházási miniszter szerint a trafikkoncesszió esetében az átalakítás egy hosszú és nehéz folyamat lesz, mert sok szempontot kell figyelembe venni. Mint mondta, sok esetben politikailag jól ismert szereplőkhöz kerültek nagy mennyiségben nagy forgalmú dohányboltok, ezért indokolt a felülvizsgálat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Átalakítja a rendőrséget a kormány: megszűnik a TEK és az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda önálló szerv lesz
A kormány csütörtöki tájékoztatóján jelentették be a rendvédelmi szervek teljes átszervezését, amelynek keretében a TEK elveszíti önállóságát. A belügyminiszter a párhuzamosságok felszámolásával indokolta a szeptembertől hatályos változást.
Teljesen átalakítja a rendőrséget a kormány: a Terrorelhárítási Központ megszűnik önálló szervként, a Nemzeti Nyomozó Iroda ismét függetlenedik, a Készenléti Rendőrség új feladatokat kap, és a jelenlegi formájában véget ér az Országgyűlési Őrség működése is.
A kormány csütörtöki tájékoztatóján ismertették a rendőrség átfogó átszervezését, amely társadalmi egyeztetés után, szeptember elején léphet életbe.
Szondi Vanda kormányszóvivő elmondta, hogy a rendőrségi feladatoknál felesleges párhuzamosságokat találtak, ezért a belügyminiszter javaslatára a teljes rendszert átszabják.
Bejelentette, hogy a Terrorelhárítási Központ elveszíti önállóságát, és ugyanezen a néven az Országos Rendőr-főkapitányság irányítása alatt jön létre egy új szervezet. A Nemzeti Nyomozó Iroda kiválik a Készenléti Rendőrségből, és önálló területi szervként folytatja a nyomozásokat, valamint a bűn- és terrorfelderítést.
Az új TEK-hez kerülnek a műveleti feladatok és a személyvédelem, míg a Készenléti Rendőrség látja el a jövőben az objektumvédelmet, a tűzszerészeti feladatokat, a rendezvények biztosítását és a rendőri bevetéseket.
Szondi Vanda azt is bejelentette, hogy lehetővé teszik a visszatérést a Magyar Honvédséghez azoknak a katonáknak, akiket 2023-ban fiatalítás címén küldtek el. Elmondása szerint a visszatérők az elbocsátásuk előtti rendfokozattal és legalább akkora illetménnyel folytathatják a szolgálatot.
Teljesen átalakítja a rendőrséget a kormány: a Terrorelhárítási Központ megszűnik önálló szervként, a Nemzeti Nyomozó Iroda ismét függetlenedik, a Készenléti Rendőrség új feladatokat kap, és a jelenlegi formájában véget ér az Országgyűlési Őrség működése is.
A kormány csütörtöki tájékoztatóján ismertették a rendőrség átfogó átszervezését, amely társadalmi egyeztetés után, szeptember elején léphet életbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
9 milliárd forint landolt Demeter Szilárd alapítványánál pár hónap alatt, a kormány már vizsgálódik
A Kulturális és Innovációs Minisztérium több tételben utalt át 9 milliárd forintot a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítványnak. A Tisza-kormány kultúráért felelős minisztere, Tarr Zoltán teljes átvilágítást ígért.
A korábbi Kulturális és Innovációs Minisztérium a választások előtti hónapokban, 2025. december 31. és 2026. április 16. között több tételben összesen 9 milliárd forint átutalásáról döntött a Magyar Kultúráért Alapítvány részére – írja a Magyar Hang.
A legnagyobb, 8 milliárd forintos összeget március 30-án fizették ki „a kultúra és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásként”. Ezen felül 2025 decemberében 330 millió forintot kapott a Bem rakparti Andrássy-palotában épülő „könnyűzenei központ”, idén pedig további 750 millió forinttal finanszírozták a Karátson Gábor Archívum és a Forum Hungaricum Kft. működését. A támogatás mértéke kiugró, mivel az alapítvány korábban évente jellemzően 400-600 millió forint központi forrást kapott.
Az alapítvány kuratóriumi elnöke, Demeter Szilárd szerint a forrásokat egy kormányhatározat delegálta, de őt is meglepte, hogy a pénz jelentős részét már 2026 tavaszán megkapták. Azt állítja, a pénz házon belül, az alapítványhoz kapcsolódó céghálóban maradt.
„Április 12-én éjszaka, pontosabban 13-án hajnalban annyit írtam a kollégáknak, hogy kezdjék el előkészíteni az átadás-átvételi dokumentációt, ennyi volt, köszönöm a munkájukat. Ugyanakkor kuratóriumi elnökként azt javasoltam, hogy minden olyan kifizetést, támogatást, ami nem a napi működéshez szükséges, vagy nem volt rá kötelezettség vállalva, állítsunk le, vagy ne indítsunk újakat”
– mondta a Magyar Hang megkeresésére.
Hangsúlyozta, hogy az alapítványukhoz került értékek nemzeti vagyonnak számítanak, és ha az új kormány úgy dönt, hogy mindent visszavesz, átadják, amire eddig csak „jó gazdaként” vigyáztak, és mindennel el tudnak számolni.
A Tisza-kormány kultúráért felelős minisztere, Tarr Zoltán ezzel szemben teljes átvilágítást ígért a Magyar Kultúráért Alapítványnál.
A kultúráért felelős miniszter szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítvány működése és döntéshozatala homályos, és kérdéses, hogy a rábízott közpénztömegből jutott-e forrás független alkotókhoz.
A Magyar Kultúráért Alapítvány a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. mögött álló felügyelő szerv, amely számos céget, kulturális folyóiratot működtet, valamint könnyűzenei és irodalmi pályázatokat finanszíroz.
Az új kormány május végétől bejelentette: átfogó jogszabálycsomagot nyújt be a közélet átláthatóságának növelésére, amelynek egyik sarokköve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVÁ-k rendszerének felszámolása és az állami vagyon visszavétele, amiről a parlament hétfőn kétharmados többséggel döntött is.
A korábbi Kulturális és Innovációs Minisztérium a választások előtti hónapokban, 2025. december 31. és 2026. április 16. között több tételben összesen 9 milliárd forint átutalásáról döntött a Magyar Kultúráért Alapítvány részére – írja a Magyar Hang.
A legnagyobb, 8 milliárd forintos összeget március 30-án fizették ki „a kultúra és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásként”. Ezen felül 2025 decemberében 330 millió forintot kapott a Bem rakparti Andrássy-palotában épülő „könnyűzenei központ”, idén pedig további 750 millió forinttal finanszírozták a Karátson Gábor Archívum és a Forum Hungaricum Kft. működését. A támogatás mértéke kiugró, mivel az alapítvány korábban évente jellemzően 400-600 millió forint központi forrást kapott.
Az alapítvány kuratóriumi elnöke, Demeter Szilárd szerint a forrásokat egy kormányhatározat delegálta, de őt is meglepte, hogy a pénz jelentős részét már 2026 tavaszán megkapták. Azt állítja, a pénz házon belül, az alapítványhoz kapcsolódó céghálóban maradt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy: Módosításokkal egészítjük ki az uniós törvénycsomagot, lehetőség lesz lezárt büntetőeljárások folytatására is pótmagánvádas eljárásban
A közlekedési és beruházási miniszter nagyon biztatónak nevezte a fejleményeket az uniós pénzek hazahozatalával kapcsolatban. Közölte, hogy a múlt héten benyújtott uniós törvénycsomag kiegészítésére egy módosító csomag is készült, a kormány például az Európai Bizottság kérésére szigorítja a vagyonnyilatkozati rendszert.
Jól halad az uniós források hazahozatala: a kormány benyújtotta a helyreállítási tervet, már szövegezik a mérföldköveket – jelentette be Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.
A közlekedési és beruházási miniszter azzal vezette fel mondandóját, hogy bár hallani lehet ellendrukkereket, akik azért szurkolnak, hogy hozzák haza az európai uniós pénzeket, éppen ezzel ellentétesen irányba tart a folyamat. Vitézy szerint minden a menetrends szerint halad Magyar Péter és Ursulna von der Leyen európai bizottsági elnök korábbi megállapodásának megfelelően.
A kormány már benyújtotta a helyreállítási tervet, jelenleg annak pontosítása és a mérföldkövek szövegezése zajlik, miközben már a projektekről is egyeztetnek, a tárgyalások jól haladnak.
Vitézy kijelentette, hogy a már zajló projekteket le kell zárni és újakat kell indítani. Példaként említette, hogy az elektromoshálózat-fejlesztésekről már közzétettek egy pályázatot, a szabályozás már ma este megjelenik a Magyar Közlönyben.
A miniszter arról is beszélt, hogy várhatóan jövő héten tárgyalja a kormány az új HÉV-ek és InterCity-vonatok beszerzéséhez szükséges jogalkotási garanciákat. A tervek szerint egy újonnan létrehozott állományfejlesztési társaság fogja majd intézni a beruházásokat a beérkezett uniós forrásokból.
Kitért arra is, hogy megkezdődött a Magyar Fejlesztési Bank átalakítása, a vezetőjét már le is cserélték, ahogy arról mi is beszámoltunk korábban. Mint mondta, ez a reform is az Európai Bizottság egyik elvárása volt.
A kormány már múlt héten benyújtotta az uniós törvénycsomagot, ehhez azonban egy jelentősebb módosító csomagot is benyújtottak, amit a Törvényalkotási Bizottság csütörtökön 14 órakor tárgyal. Vitézy szerint a módosításokban megjelennek a szakmai szervezetek javaslatai, valamint az Európai Bizottság további elvárásai.
A változtatások érintik a kekvákat és a vagyonnyilatkozati rendszert is, mivel az Európai Bizottság további szigorításokat kért.
Utóbbiakkal kapcsolatban elmondta, hogy az Integritás Hatóság bírságolása automatikus lesz, ha az érintett a felszólítás után sem javítja ki a pontatlanságot a vagyonnyilatkozatában.
A vádkorrekciós eljárásokban is további kiegészítéseket tesznek, ezekkel megteremtve a lehetőséget a korábban már lezárt büntetőeljárások folytatására is a pótmagánvádas eljárásban.
A miniszter a SAFE-programról is beszélt, amelynek keretében jogorvoslati lehetőséget biztosítanak a cégeknek, hogy megtámadják a döntést a közbeszerzési hatóság előtt az uniós védelmi program ügyeiben. A közadatokhoz való hozzáférésben is átalakítást vállalt a kormány, a miniszter szerint egyszerűsítik a keresést és a letöltést, átláthatóbbá téve a közérdekű adatok keresését. A magántőkealapok esetében a tényleges tulajdonos megismerése is bekerült a törvénycsomagba.
Azt is elmondta, hogy az Integritás Hatóság megnövekvő hatáskörei és munkaterhe miatt a jövőben négy alelnök segíti majd a vezetőt. Kitért arra is, mi történik, ha a hatóság vezető nélkül marad, ahogy az Bíró Ferenc Pál peres ügye miatt aktuálisan előfordulhat: az új szabályok szerint 30 napon belül be kell majd tölteni az elnöki posztot.
Összességében Vitézy Dávid nagyon biztatónak nevezte a fejleményeket az uniós pénzek hazahozatalával kapcsolatban.
Elmondása szerint a helyreállítási alap után 6,4 milliárd eurónyi kohéziós forrást is felszabadít az Európai Bizottság, ehhez azonban még további intézkedésekre lesz szükség.
A határidőkről szólva hozzátette, hogy ennek előkészítésével egy fokkal jobban ráérnek. „A helyreállítási alapnál vannak sürgősebb határidők” – mondta a miniszter.
Jól halad az uniós források hazahozatala: a kormány benyújtotta a helyreállítási tervet, már szövegezik a mérföldköveket – jelentette be Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.
A közlekedési és beruházási miniszter azzal vezette fel mondandóját, hogy bár hallani lehet ellendrukkereket, akik azért szurkolnak, hogy hozzák haza az európai uniós pénzeket, éppen ezzel ellentétesen irányba tart a folyamat. Vitézy szerint minden a menetrends szerint halad Magyar Péter és Ursulna von der Leyen európai bizottsági elnök korábbi megállapodásának megfelelően.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
