prcikk:
Magyar Péter: Miközben Orbán Viktor a többhetes indiai nyaralását tölti, összeomlott az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszere | szmo.hu
Magyar Péter: Miközben Orbán Viktor a többhetes indiai nyaralását tölti, összeomlott az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszere
„Ki a politikai felelőse annak, hogy tegnap a rendszer összeomlása ellehetetlenítette a sürgősségi betegellátást, ezzel veszélybe sodorva magyar emberek életét?” - kérdezte a politikus.
Műszaki hiba miatt komoly fennakadás volt a mentésirányítási informatikai rendszer működésében kedden. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) MTI-hez eljuttatott közleményében kedd éjszaka azt írták: az ilyen helyzetekre érvényes protokollnak megfelelően a mentőszolgálat rendszerei a lehető leghamarabb átálltak a tartalék, vagyis analóg, EDR rádiós kapcsolattartásra és a papíralapú dokumentációra.
A mentésirányítók a legsürgősebb eseteket prioritásként kezelték, ugyanakkor az alacsonyabb sürgősségi szintű mentőfeladatok - például a kórházak közötti betegszállítások - végrehajtása lelassult - írták. A közlemény szerint a műszaki hibát az illetékes szakemberek az esti órákra elhárították, a normális működés az ország valamennyi mentésirányító központjában helyreállt. A meghibásodás okainak elemzése megkezdődött annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő - áll az OMSZ közleményében.
Az ügyről Magyar Péter is írt a Facebook-oldalán.
"Miközben Orbán Viktor a több hetes indiai nyaralását tölti, tegnap összeomlott az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszere"
- fogalmazott posztjában a TISZA Párt elnöke.
"Miniszterelnök úr, Ki a felelős azért, hogy évek óta elavult szoftverekkel fut a mentésirányítás? Ki a politikai felelőse annak, hogy tegnap a rendszer összeomlása ellehetetlenítette a sürgősségi betegellátást, ezzel veszélybe sodorva magyar emberek életét?"
- írta Magyar, aki ezután azt kérdezte: "Igaz az, hogy a problémát még nem sikerült elhárítani és betegszállítás nem állt helyre teljeskörűen? Igaz, hogy vészhelyzetet hirdettek és minden információt titkosítottak?"
A TISZA Párt elnöke posztjában megjegyezte, hogy "nem cáfolt sajtóinformációk szerint hosszú órákig megszűnt tegnap a biztonságos mentésirányítás. A központi telefonszámokon sok esetben nem tudták fogadni a segélyhívásokat, és nem tudták elérni a hivatalos rendszeren keresztül a központból a mentőautókat sem".
Magyar szerint "órákig teljesen megszűnt a hívásfogadás a mentőknél és lefagyott az összes számítógép, valamint a belső telefonvonalak sem működtek. Még a chipkártyás ajtónyitó-rendszer is leállt, mert az is ugyanarra az informatikai hálózatra támaszkodik, mint a mentésirányítás".
A politikus arról is írt, hogy "az OMSZ vezetése és Takács Péter egészségügyi államtitkár azt sem cáfolta, hogy a leállás miatt nem lehetett elérni több budapesti kórház sürgősségi osztályát, komoly esetekhez sem tudtak elindulni a mentők, és akadozott a kórházak közötti betegszállítás is".
Magyar szerint "a mentésirányításban és a sürgősségi ellátásban résztvevők közül korábban már több szakember is eljuttatta az illetékesekhez azt a véleményét, hogy a rendszer katasztrofális állapotban van, és az összeomlás bármikor bekövetkezhet".
Műszaki hiba miatt komoly fennakadás volt a mentésirányítási informatikai rendszer működésében kedden. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) MTI-hez eljuttatott közleményében kedd éjszaka azt írták: az ilyen helyzetekre érvényes protokollnak megfelelően a mentőszolgálat rendszerei a lehető leghamarabb átálltak a tartalék, vagyis analóg, EDR rádiós kapcsolattartásra és a papíralapú dokumentációra.
A mentésirányítók a legsürgősebb eseteket prioritásként kezelték, ugyanakkor az alacsonyabb sürgősségi szintű mentőfeladatok - például a kórházak közötti betegszállítások - végrehajtása lelassult - írták. A közlemény szerint a műszaki hibát az illetékes szakemberek az esti órákra elhárították, a normális működés az ország valamennyi mentésirányító központjában helyreállt. A meghibásodás okainak elemzése megkezdődött annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő - áll az OMSZ közleményében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
13 ember, 12 milliárd euró: A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzést nyálazott át, és megnevezte Orbán oligarcháit, akik a legtöbbet kaszálták
A brit lap szerint Mészáros Lőrinc és 12 társa uralja a piacot. A vizsgált 42 cég a 2010 előtti arány tizennégyszeresét szerezte meg. Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat.
A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzés adatait elemezve arra jutott, hogy 2010 óta az állami pályázatokon odaítélt összes pénz 14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került. Összehasonlításképp, 2005 és 2010 között ugyanez a kör mindössze egy százalékot nyert el – írta a brit gazdasági lap. A hvg.hu által szemlézett cikk szerint az érintett cégek 2010 óta több mint 28 milliárd euró értékben nyertek el közbeszerzéseket, a kulcsfigurának pedig Mészáros Lőrincet nevezték meg, akihez a többi nyertes is valamilyen módon kapcsolódik.
A belső körhöz sorolták Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt, a kormányfő hegymászótársaként ismert Garancsi Istvánt, az állami reklámpiacot uraló Balásy Gyulát, valamint Szíjj Lászlót, akinek luxusjachtján több kormányzati szereplő is utazott már. Korábban a hálózat tagja volt Simicska Lajos is, de kegyvesztettsége után birodalmát Mészáros és társai vették át.
Tiborcz István a Financial Timesnak reagálva arról beszélt, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Elios-ügyben folytatott nyomozása óta tudatosan távol tartja magát az állami megbízásoktól.
„Meg kellett tanulnom, hogy nem vehetek részt mindenben. Azóta nagy figyelmet fordítottam – és még mindig fordítok – arra, hogy az általam közvetlenül irányított cégek ne vegyenek részt közbeszerzési pályázatokon.”
Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat. A szakértő a verseny nélküli eljárások arányának közelmúltbeli növekedését azzal magyarázta, hogy az érintettek a választások esetleges elvesztésétől tartva igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. „Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy pánikba estek, és az utolsó pillanatban igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. Úgy gondolom, arra számítanak, hogy elveszíthetik a választásokat.”
Az adatokból az is kiderül, hogy miközben a kormány az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítását ígérte, ezek aránya épp a politikailag bekötött cégek körében ugrott meg jelentősen: a nyertes pályázataik 69 százalékánál már csak egyetlen induló volt 2023 óta. Az OLAF egyik illetékese szerint ezek a statisztikák a versenyfeltételek torzulására utalnak.
Az elemzés szerint a 13 üzletember cégei 2010 óta 12 milliárd eurót vettek fel uniós pénzekből fedezett beruházások után. Ebből 700 millió euró már azután érkezett, hogy az Európai Unió a jogállamisági aggályok miatt befagyasztotta a támogatások egy részét. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő szerint ez a szám azt mutatja, hogy a rendszer megtalálja a kiskapukat.
Farley Mesko, a Sayari kockázatelemző cég vezérigazgatója szerint a pályázatokon gyakran nyertek újonnan alapított vagy korábban alvó cégek, amelyek szoros kapcsolatban álltak köztisztséget viselőkkel. Jellemző volt az is, hogy egyes vállalatok azután kezdtek szárnyalni, hogy a belső kör tagjai felvásárolták őket. Az FT arra is kitért, hogy különösen az építőiparban érthetetlen egyes szereplők dominanciája, mivel itt külföldi cégek is versenyezhetnének, hiszen a helyi terepviszonyok ismerete nem kiemelt fontosságú.
Daniel Freund német zöld EP-képviselő árulkodónak tartja ezt a számot, mert arról tanúskodik, hogy a rezsim megtalálja a kiskapukat. Ráadásul hiába ígérte a kormány, hogy visszaszorítja az olyan tendereket, ahol csak egyetlen induló van. A helyzet romlott 2023 óta, a nyertes pályázatok 69%-ánál fordult elő.
A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzés adatait elemezve arra jutott, hogy 2010 óta az állami pályázatokon odaítélt összes pénz 14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került. Összehasonlításképp, 2005 és 2010 között ugyanez a kör mindössze egy százalékot nyert el – írta a brit gazdasági lap. A hvg.hu által szemlézett cikk szerint az érintett cégek 2010 óta több mint 28 milliárd euró értékben nyertek el közbeszerzéseket, a kulcsfigurának pedig Mészáros Lőrincet nevezték meg, akihez a többi nyertes is valamilyen módon kapcsolódik.
A belső körhöz sorolták Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt, a kormányfő hegymászótársaként ismert Garancsi Istvánt, az állami reklámpiacot uraló Balásy Gyulát, valamint Szíjj Lászlót, akinek luxusjachtján több kormányzati szereplő is utazott már. Korábban a hálózat tagja volt Simicska Lajos is, de kegyvesztettsége után birodalmát Mészáros és társai vették át.
Tiborcz István a Financial Timesnak reagálva arról beszélt, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Elios-ügyben folytatott nyomozása óta tudatosan távol tartja magát az állami megbízásoktól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor szerint egyetlen kérdésen múlik minden, a kormány közben két fronton is magyarázkodhat
A politológus szerint a Fidesz a biztonságra épít, miközben Brüsszel és Pozsony is magyarázatot kér a külügytől. A fejlemények a kampány utolsó heteinek stratégiáját boríthatják fel. Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.
Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.
Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.
„A kampányokkal foglalkozó szakirodalom szerint az utolsó hetek nem új témák »építéséről« szólnak, hanem egy téma döntési tengellyé tételéről – elsősorban – a bizonytalanok számára.”
A politológus úgy látja, a mostani választás tétje is ebben a logikában ragadható meg:
„A 2026-os alapkérdés régóta látszik: sikerül-e a Fidesznek átkeretezni a választást biztonsági kérdéssé, vagy az a kormányzásról, a kormányfőről és az ország állapotáról szóló népszavazás lesz.”
Török Gábor összegzése szerint a győzelem kulcsa nem a témák sokaságában rejlik. „Nem az nyer, akinek több témája van, hanem aki képes egyetlen témát a választás döntési tengellyé tenni — és ezt a végén már nagyon nehéz megváltoztatni” – zárja gondolatait.
Török Gábor elméletét a gyakorlatban támasztják alá a mai brüsszeli események, amelyek a kormány által hangsúlyozott biztonsági kérdéseket érintik. Az Európai Bizottság szóvivője ma rendkívül aggasztónak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az orosz titkosszolgálat feltörte a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszereit, és magyarázatot vár a magyar kormánytól. Az Index tudósítása szerint a szóvivő kijelentette:
„Rendkívül aggasztónak tartjuk a magyar külügyminisztérium elleni állítólagos orosz kibertámadásokról szóló jelentéseket. A magyar hatóságok feladata, hogy kivizsgálják ezeket a rendkívül súlyos vádakat.”
Szintén ma reagált a szlovák államfői hivatal is a Szijjártó Péter és orosz kollégája, Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetésre, amelyben a magyar külügyminiszter a szlovák belpolitikáról is beszélt. A szlovák elnöki hivatal a 24.hu-nak küldött válaszában hangsúlyozta, hogy nem kommentálják a magyar külügyminiszter kijelentéseit, de leszögezték: „Szlovákia szuverén állam, és a szlovák állampolgárok szabadon és demokratikusan döntenek arról, hogy ki képviseli őket.”
Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.
Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter konkrétan megnevezte, kiket váltanának le azonnal, ha kétharmados többséget szereznek
A Tisza Párt tervei szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén, annak költségvetéséből hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A kormányra kerülésüket követően azonnal felfüggesztenék a közmédia működését.
Hétfőn az Európai Bizottság hivatalosan tájékoztatást kért a magyar kormánytól azokról a sajtóértesülésekről, amelyek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter uniós tanácsüléseken elhangzott bizalmas információkat oszthatott meg orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.
A nemzetközi vihart kavaró ügyre Magyar Péter is reagált nyíregyházi fórumán, ahol hazaárulásnak nevezte a kormány lépéseit. A Tisza Párt elnöke szerint kétharmados felhatalmazásra van szükség a rendszerváltáshoz, hogy „minél gyorsabban és fájdalommentesebben, minél kevesebb jogászkodással” szabadíthassák ki az országot az „Orbán-bábok” kezéből.
Úgy fogalmazott, „minden pozíciót elfoglaltak, mindenhol Orbán és Putyin bábjai ülnek”. Szerinte ha a jelenlegi kormány marad, „tulajdonképpen az Unió fog kilépni belőlünk”, Magyarország pedig orosz gyarmat lesz. A teret megtöltő tömeg a felvételek alapján azt skandálta: „Ruszkik haza!” – írta a 444.hu.
Magyar Péter felvázolta, hogy kétharmados győzelem esetén módosítanák az alaptörvényt, és eltávolítanák a kulcspozíciókból Sulyok Tamás köztársasági elnököt, Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, és Senyei György Barnát, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Leváltanák Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, valamint Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét és a testület többi tagját is. A listán szerepelt továbbá Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettese, valamint a médiahatóság vezetője.
A Tisza Párt tervei szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén, annak költségvetéséből hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A kormányra kerülésüket követően azonnal felfüggesztenék a közmédia működését a pártatlanság garantálásáig, és legfeljebb nyolc évben korlátoznák a miniszterelnöki pozíció betöltését.
Hétfőn az Európai Bizottság hivatalosan tájékoztatást kért a magyar kormánytól azokról a sajtóértesülésekről, amelyek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter uniós tanácsüléseken elhangzott bizalmas információkat oszthatott meg orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.
A nemzetközi vihart kavaró ügyre Magyar Péter is reagált nyíregyházi fórumán, ahol hazaárulásnak nevezte a kormány lépéseit. A Tisza Párt elnöke szerint kétharmados felhatalmazásra van szükség a rendszerváltáshoz, hogy „minél gyorsabban és fájdalommentesebben, minél kevesebb jogászkodással” szabadíthassák ki az országot az „Orbán-bábok” kezéből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó szerint semmi meglepő sincs abban, hogy egyeztetett Lavrovval az uniós külügyi ülések szünetében
A külügyminiszter szerint sok más országgal is egyeztet, ha az odabent elhangzottak érinthetik az adott ország és Magyarország kapcsolatait. Szijjártó állítja, ami odabent elhangzik, abban nincs semmi titok, a magyarok kizárásnak ötletét pedig hülyeségnek nevezte.
Arról, hogy a magyar külügyminiszter az uniós külügyminiszteri ülések szüneteiben rendszeresen egyeztet orosz kollégájával, először a Washington Post írt. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró azt állította, hónapok óta erről készül részletesebb cikket írni, és hétfőn reggel emiatt hozták nyilvánosságra a kormánypárti Mandineren azt a beszélgetését, amit egy külügyi forrásával folytatott. Panyi szerint a titokban rögzített beszélgetés során azt szerette volna megtudni, van-e a külügyminiszternek a két ismert telefonján kívül egy harmadik készüléke, ezért a forrása által átadott telefonszámokra rákérdezett egy európai ország titkosszolgálatánál, de ők is csak ezt a két számot ismerték.
Mindezt a Mandiner úgy kommentálta, Panyi átadta egy idegen ország titkosszolgálatának Szijjártó Péter telefonszámát, lehetővé téve, hogy megfigyelhessék. Orbán Viktor vizsgálatot rendelt el, Szijjártó Péter pedig délután újságíróknak arról beszélt, „óriási botrány”, hogy kiderült, egy magyar újságíró közreműködésével hallgathatták le őt külföldi titkosszolgálatok. Ráadásul ennek az újságírónak szerinte kapcsolata van a Tisza Párt legbelsőbb köreihez. A külügyminiszter azt mondta, ez a bizonyíték, hogy van külföldi titkosszolgálati beavatkozás a magyar választási kampányba.
Arra a kérdésre ugyanakkor Szijjártó Péter nem tudott válaszolni, hogy tényleg lehallgatták-e.
A Washington Post cikkével kapcsolatban arról beszélt, 11 és fél éve külügyminiszter, ezalatt 120 külügyminiszteri tanácsülésen vett részt.
„A 120 külügyminiszteri tanácsülés döntő többsége előtt és után is beszéltem harmadik országok külügyminisztereivel. Ez természetes, ugyanis az európai külügyminiszteri tanácsüléseken számos olyan döntés születik, ami befolyással van Magyarország kapcsolataira nem-európai uniós országokkal. Olyan országokkal, akikkel az együttműködés Magyarország számára kritikus fontosságú. Mondjuk gazdasági szempontból, biztonsági szempontból, politikai szempontból, energiállátás szempontjából. Ezekkel a szereplőkkel, ezekkel a harmadik országokkal egyeztetni kell annak megfelelően, hogy milyen döntések születnek, vagy születhetnek ezeken a tanácsüléseken.”
Szerinte ezen „nincs mit meglepődni.” A magyar külügyminiszter szerint nevetséges, hogy ezeken a tanácsüléseken titkos dolgok történnének.
„Semmi olyan nem történik ezeken az üléseken, amiről előtte a Politico ne írna, vagy amiről közben a politikustársak ne tweetelnének, vagy amiről utána ne tartanának sajtótájékoztatót.”
Szijjártó Péter azt mondta, egy-egy ilyen tanácsülésen körülbelül 80-an ülnek benn körülbelül, mert mindenkivel még bemehet három ember.
„Mindenkinél telefon van. Én vagyok az egyetlen miniszter, aki nem viszek be telefont. Mert én abban a naív hitben megyek oda, hogy azért megyünk oda, hogy egymással vitázunk. De mindenki más telefonozik. Tehát milyen biztonsági szempontokról beszélünk?” - fogalmazott.
Újságírói kérdésre, hogy konkrétan Szergej Lavrovval is rendszeresen egyeztet-e, azt válaszolta, azokkal egyeztet, „akikkel Magyarország szempontjából fontos egyeztetni.”
Hozzátette, Magyarország számára Oroszország egy fontos együttműködő partner. De állítása szerint a törökökkel, izraeliekkel, amerikaiakkal, indiaiakkal is szokott egyeztetni. Szerinte ez a diplomácia lényege.
A Politico információjáról, hogy a történtek miatt kizárhatják Magyarországot bizonyos tanácsülésekről, Szijjártó Péter azt mondta, „Ez óriási hülyeség.”
Azzal kapcsolatban, hogy Donáld Tusk lengyel miniszterelnök és a volt litván külügyminiszter is azt mondta, bizonyos információkat már nem osztanak meg, ha Magyarország is jelen van, a magyar külügyminiszter azt válaszolta: „ennek a hülyeségnek ne higgyenek.”
A teljes sajtótájékoztató
Arról, hogy a magyar külügyminiszter az uniós külügyminiszteri ülések szüneteiben rendszeresen egyeztet orosz kollégájával, először a Washington Post írt. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró azt állította, hónapok óta erről készül részletesebb cikket írni, és hétfőn reggel emiatt hozták nyilvánosságra a kormánypárti Mandineren azt a beszélgetését, amit egy külügyi forrásával folytatott. Panyi szerint a titokban rögzített beszélgetés során azt szerette volna megtudni, van-e a külügyminiszternek a két ismert telefonján kívül egy harmadik készüléke, ezért a forrása által átadott telefonszámokra rákérdezett egy európai ország titkosszolgálatánál, de ők is csak ezt a két számot ismerték.
Mindezt a Mandiner úgy kommentálta, Panyi átadta egy idegen ország titkosszolgálatának Szijjártó Péter telefonszámát, lehetővé téve, hogy megfigyelhessék. Orbán Viktor vizsgálatot rendelt el, Szijjártó Péter pedig délután újságíróknak arról beszélt, „óriási botrány”, hogy kiderült, egy magyar újságíró közreműködésével hallgathatták le őt külföldi titkosszolgálatok. Ráadásul ennek az újságírónak szerinte kapcsolata van a Tisza Párt legbelsőbb köreihez. A külügyminiszter azt mondta, ez a bizonyíték, hogy van külföldi titkosszolgálati beavatkozás a magyar választási kampányba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
