HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter így magyarázta 2019-es kinevezését a Diákhitel Központ élére

Előkerült egy korábbi interjú a Fidesz újdonsült ádáz ellenségével abból az időből, amikor még a NER haszonélvezője volt. Azt mondta, nem érte váratlanul a gazdasági életbe való berobbanása.
PT / Fotó: RTL - szmo.hu
2024. március 31.



A korábban diplomataként dolgozó, illetve jogi munkát végző Magyar Pétert annak idején nem érte váratlanul, hogy 2019-ben egy huszárvágással a gazdasági életben kapott vezető szerepet, miután felkérték a Diákhitel Központ vezérigazgatójának – többek között ez derül ki az mfor.hu által a kinevezése után vele készített interjúból.

Ahogyan beszámoltunk róla, Varga Judit Hajdú Péter műsorában többek között arról is beszélt, hogy volt férje neki köszönhette jól fizető korábbi munkáit. Magyar erre úgy reagált, hogy hivatali visszaélés gyanúját vetné fel, ha a volt felesége miatt jutott volna állami pozíciókhoz.

Mindenesetre az mfor.hu most felmelegített egy közel 5 évvel ezelőtti interjút, melyet a nem sokkal korábban a Diákhitel Központ élére kinevezett Magyarral készítettek.

Ezzel kapcsolatban azt írják, ahogy most a közéletben, úgy 2019-ben a gazdasági életben is üstökösszerű volt Magyar felbukkanása, amikor kinevezték a Diákhitel Központ (DHK) vezérigazgatójává.

Annak idején meg is kérdezték tőle, szerinte miért rá esett a választás, és meglepte-e a kinevezés.

„Arról, hogy miért engem választottak, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezetőit kellene megkérdezni. Meglehet, hogy az eddigi szakmai életutam mellett a döntésben az is szerepet játszott, hogy a Diákhitel Központ egyik első ügyfele voltam, s az illetékesek úgy gondolhatták, hasznos lehet, ha egy fiatalos, a terméket ismerő, annak előnyeit és hátrányait megtapasztalt ember áll a cég élén” – válaszolta Magyar.

Hozzátette: számára nem volt teljesen váratlan a felkérés, hiszen amikor 2018-ban hazatért Brüsszelből, az MFB-ben, a DHK tulajdonosi joggyakorlójánál EU-jogi igazgató lett, majd az MFB delegáltja a DHK igazgatóságában, így alaposan megismerte a társaságot.

A felvetésre, miszerint diplomáciai és jogi karrierje után ez nagy váltásnak számít, azt felelte, hogy a Fővárosi Bíróságon fogalmazóként gazdasági ügyeket is vitt, emellett pedig ügyvédi irodákban banki, versenyjogi, uniós támogatási és közbeszerzési ügyekkel is foglalkozott, így karrierjében szerinte inkább a diplomácia volt a kitérő.

Arról is beszámoltunk, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő nemrég azt üzente Magyarnak, jelentse fel magát, miután információi szerin a Diákhitel Központ megtagadta az Átlátszónak, hogy kiadják az adatokat „a DHK korábbi igazgatója által aláírt propagandaszerződések fontos részleteiről”. Hadházy szerint ha kiadnák a szerződések részleteit, azzal egy százmilliárdos nagyságrendű csalásba nyílna betekintést. Ezzel kapcsolatban Magyar közölte: Hadházy pontosan tudja, hogy számtalan feljelentés született az ügyben, melyben folyamatban vannak eljárások.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Fidesz-frakció fele távozhat a parlamentből, ha 12 évben maximalizálják a képviselők mandátumát
Magyar Péter hétfőn jelentette be az országgyűlési képviselői mandátumkorlát maximalizálásáról szóló javaslatot. Ez a Fidesz-frakció több mint felét, 25 politikust érintene, köztük a rendszerváltás óta politizálókat is.


Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlés ülésén bejelentette, hogy 12 évben maximalizálnák az országgyűlési képviselők mandátumát. A javaslat alapjaiban rajzolná át a parlamentet, és tömeges cserét eredményezne különösen a Fidesz–KDNP padsoraiban. A jelenlegi frakciók összetételét vizsgáló adatok szerint a volt kormánypárti frakciókban jelentős azok aránya, akik már rég túllépték ezt a határt.

A 44 tagú Fidesz-frakciónak 25 tagját, a nyolc tagú KDNP-frakciónak hat tagját érintené egy ilyen intézkedés a jövőben

– mutat rá a 24.hu.

A Fideszben több olyan politikus is van, akik már a rendszerváltás óta tagjai az Országgyűlésnek. Németh Zsolt 1990 óta folyamatosan képviselő, míg Horváth László mandátumában voltak megszakítások.

A kilencvenes évek végén kezdők – köztük Balla György, Balla Mihály, Bencsik János, Vitányi István, V. Németh Zsolt és Zsigó Róbert – 1998 óta, esetenként megszakításokkal parlamenti tagok.

A kétezres évek elején indult generáció szintén érintett: Lázár János és Szijjártó Péter 2002 óta, Ágh Péter, Gyopáros Alpár és Tilki Attila pedig 2006 óta képviselők.

Gulyás Gergely, Pócs János és Budai Gyula 2010-ben kerültek a parlamentbe, Kocsis Máté mandátuma pedig nem volt folyamatos azóta.

A KDNP frakciója kisebb, de hasonló mintázatot mutat. Simicskó István és Hargitai János 1998 óta parlamenti képviselők, Rétvári Bence 2008-ban, Seszták Miklós pedig 2010-ben kezdte képviselői pályafutását.

A Mi Hazánk frakciójában Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is 2010-ben szereztek először mandátumot, de mandátumaik azóta nem voltak folyamatosak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Havasi Bertalan: Magyar Péternek elment az esze
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint ma ezt az egész ország végérvényesen megtudhatta. A párt nevében felszólította a kormányfőt, illetve a mögötte álló parlamenti többséget, hogy hagyják abba a Rákosi-korszakot idéző fenyegetőzést és a félelemkeltést.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



„A Fidesz felszólítja a kormányfőt, illetve a mögötte álló parlamenti többséget, hogy a Rákosi-korszakot idéző fenyegetőzést és a félelemkeltést hagyják abba, és térjenek vissza a Magyarországhoz méltó, higgadt, nyugodt polgári kormányzás gyakorlatához” – írta a Havasi Bertalan, az ellenzéki párt kommunikációs igazgatója hétfőn.

Havasi Bertalan az MTI-hez eljuttatott közleményben úgy fogalmazott:

a mai napon az egész ország végérvényesen megtudhatta és megláthatta, hogy „a miniszterelnöknek elment az esze”.

A kommunikációs igazgató szerint ennek jelei már eddig is sokakat aggasztottak. „De ma bizonyossá vált, hogy a kormány élén egy önmagán uralkodni képtelen, erőszakos, és Magyarország polgárait nyakló nélkül fenyegető miniszterelnök áll” – jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Már közel ezren küldték el véleményüket az Alaptörvény-módosításról
A miniszterelnök délutáni sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy máris nagy az érdeklődés a társadalmi egyeztetés iránt. Azt is mondta, sokan örülnek annak, hogy nem százmilliárdokba kerülő nemzeti konzultációt indított a kormány.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Már csaknem ezer vélemény érkezett magyar emberektől a társadalmi egyeztetésre bocsátott Alaptörvény-módosításról, mondta hétfő délutáni sajtótájékoztatóján Magyar Péter. A miniszterelnök hozzátette: sok olyan visszajelzést kaptak, milyen jó, hogy nem nemzeti konzultációt indított a kormány százmilliárdokból, hanem ténylegesen kikérik az emberek véleményét.

A kormányfő kifogásolta, hogy az ellenzéki képviselők nem tartották fontosnak, hogy az ország valaha volt legnagyobb közjogi törvénycsomagjáról és Európa legszigorúbb korrupcióellenes hivataláról beszéljenek az Országgyűlésben.

A társadalmi egyeztetés után már jövő héten az Országgyűlés elé terjesztik az Alaptörvény módosítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézheted élőben Magyar Péter sajtótájékoztatóját a Tisztítótűz-műveletről
A miniszterelnök a parlamenti beszédében bejelentett Tisztítótűz-művelet részleteiről beszél bővebben a délutáni sajtótájékoztatóján. Kövesd velünk élőben!


Magyar Péter hétfőn kora délután a parlamentben szólalt fel, ahol bejelentette az úgynevezett Tisztítótűz-műveletet. Elmondása szerint ez egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról. Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. Egy másik része pedig a közjogi méltóságok eltávolítása.

A kormányfő most sajtótájékoztatón ismerteti az erről szóló részleteket, itt követheted élőben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk