Magyar Péter reagált a Turisztikai Ügynökség számaira: Mindenki látja, akinek van szeme, ki a többség

„Csodára nem kell számítani” – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magántőkealapok átláthatóságáról, jelezve, hogy bár a jegybank a transzparenciára törekszik, a változások fokozatosan jönnek. A jegybankelnök a HVG-nek adott interjúban beszélt arról, hogy a 2027. július 10-től alkalmazandó, új uniós pénzmosás-megelőzési szabályok miatt a tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendszerének teljes, koncepcionális átalakítására van szükség Magyarországon.

Varga ugyanakkor elismerte a sajtó eddigi munkáját is.

Transzparenciára van szükség, az MNB is arra fog törekedni” – fogalmazott.

Az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi vagyon került olyan magántőkealapokba, amelyek végső, tényleges tulajdonosainak kilétét homály fedte.

A Válasz Online korábbi elemzése szerint az új kormány akár 2000 milliárd forintnyi állami pénz felett szerezhetné vissza az állami kontrollt ezekben a struktúrákban.

A mostani bejelentés egy kétlépcsős folyamatot vázol fel. Az első, hazai szabályozásból fakadó határidő 2026 júliusa lehet, amikor a már működő, zártkörű befektetési alapoknál megkezdődik az első tényleges tulajdonosi adatszolgáltatási időszak. A második, Varga által is említett fordulópont 2027. július 10., amikor az Európai Unió új, egységes pénzmosásellenes csomagja érdemben alkalmazandóvá válik. Ez szigorúbb ügyfél-átvilágítást és a tényleges tulajdonosi adatok egységesebb kezelését írja elő, de az uniós bírósági gyakorlat alapján a teljes, korlátlan lakossági hozzáférés helyett inkább a jogos érdek alapján történő, célzott betekintés várható.

Amikor Varga Mihály átvette a Magyar Nemzeti Bank vezetését, a klasszikus jegybanki feladatokhoz való visszatérést tűzte zászlajára. A Matolcsy-korszak működését több ügy is kísérte, például a jegybanki alapítványok körüli ingatlanügyletek, amelyekkel kapcsolatban egy volt MNB-alkalmazott rendszerszintű visszaélésekről beszélt.

A jegybankelnök a közelmúltban fogadta a Tisza Párt gazdasági szakértőjét, Kármán Andrást. Kármán beszámolója szerint a találkozón többek között az euró bevezetéséről is egyeztettek.

Az Opus Global semmivel nem ér majd kevesebbet azzal, hogy nem Orbán Viktornak fogják hívni a miniszterelnököt – erről beszélt a Telexnek adott interjúban Vida József. Az Opus Global Nyrt. elnöke szerint a cégcsoport értékét a piac emocionális alapon, tévesen kötötte össze a politikai változásokkal.

Vida József, aki egy vagyonkezelőn keresztül a TV2-ben is tulajdonos, és Mészáros Lőrinc legnagyobb tőzsdei érdekeltségét vezeti, a választás eredményét a Bálnában várta, ahol egészen a végéig maradt. Az eredményt meglepőnek nevezte, kiegyensúlyozott versenyt várt, nem kétharmados győzelmet. „Kétharmadra szerintem nem lehetett számítani” – jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy az Opus Global a befektetők szerint miért ért 43 százalékkal kevesebbet a választások után, Vida azt mondta, nem lepte meg az árfolyam ingadozása. Szerinte az emberek olyan dolgokat kötnek össze, amelyek valójában nem kapcsolódnak, ez pedig kilengéseket okozhat a tőzsdén.

Álláspontja szerint a cég fundamentumai nem indokolják a gyengülést, és a kormányváltásnak hosszú távon nincs hatása a vállalat értékére. „Szerintem semmivel sem ér kevesebbet” – szögezte le.

Kiemelte, hogy az Opus Global négy szegmensből áll, és az építőipar csak az egyik ezek közül. Arra a felvetésre, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. és az R-Kord Kft. bőven kapott állami megrendeléseket, úgy reagált, hogy az Opus egy nyílt részvénytársaság, amelyet sokan ellenőriznek, a munkákat pedig vélhetően pályázatokon nyerték el. Korábban ő maga is szót emelt a gyakran változó szabályok ellen:

Vida József szerint egy új kormány alatt is indulni fognak a közbeszerzéseken, és nem gondolja, hogy hátrányba kerülnének. „Miért, majd a jövőben kizárják azokat, akik korábban már nyertek és amúgy vannak mérnökeik, dolgozóik, kapacitásaik?” – tette fel a kérdést. Úgy véli, a jövőben is az fog nyerni, aki a legjobb ár-érték arányú ajánlatot adja. A Mészáros Csoport választás után kiadott, stabilitását hangsúlyozó közleményét nem kívánta kommentálni, de egyetértett annak tartalmával.

Az üzletember beszélt arról is, hogy nem tart esetleges vizsgálatoktól egy új hatalom részéről, mivel az élete nyitott könyv.

– mondta. Azt nem árulta el, keresték-e már az „új erők”, de jelezte, hogy az Opus Global keresni fogja a kapcsolatot az új döntéshozókkal.

Magyar Péterrel kapcsolatban elmondta, ismerik egymást, korábban együtt dolgoztak a Volánbusz igazgatóságában, és meglepte a politikus „kirohanása”. „Nem most találkoztunk, de korrekt kapcsolat volt és van köztünk” – fogalmazott.

Állítása szerint szerencsés ember, de a sikereit nem köti a NER-hez. A takarékszövetkezeti integrációt sikertörténetnek tartja, amely hozzájárult a vidék finanszírozásához, és amelynek eredményeiért 2021-es távozásáig felelősséget vállal. „Szerintem ez sikertörténet volt, egyetlen bankár sem adott egy lyukas garast arra, hogy ebből lehet bármi” – emlékezett vissza.

A NER-hez köthető luxusjelenségek és a politikai fordulat közötti összefüggést firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a luxus relatív, és a kritikák hátterében inkább irigységet sejt:

A Kisfaludy-programban elnyert jelentős támogatásokkal kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy egy nagy, 23 szállodával rendelkező láncnak természetes, hogy pályáznia kell a fejlesztési forrásokra. „Ha kiírnak egy lóversenyt és elindulok, sőt, megnyerem, azt fogják mondani, hogy miért indultam, miért vittem el a díjat, hiszen van nekem otthon elég pénzem?” – hozott egy példát.

Az interjúban szó esett arról is, hogy Mészáros Lőrinc személyes vagyonkezelésében miért vette át a szerepet az ő érdekeltsége, az Apex az MBH-tól. Vida szerint szakmai befektetőként látott egy lehetőséget, és valószínűleg jó ajánlatot adott. A TV2-vel kapcsolatban elmondta, pénzügyi befektetőként van jelen, a szakmai munkába nem szól bele, és a menedzsmentben megbízik. Arra a kérdésre, hogy zavarta-e, hogy a csatorna arcai a Fidesz mellett kampányoltak, egy hasonlattal válaszolt:

„Ha valaki felül, és azt mondja, én tudok négyesfogatot hajtani, megnézem, hogy tud-e, és ha tud, felülök mögé, ha nem, akkor azt mondom, menjen nyugodtan, én majd felülök más mögé, mert ez életveszély és nem fogjuk túlélni” – tette hozzá.

A Nemzeti Ménesbirtok felügyelőbizottságában betöltött elnöki pozíciójával kapcsolatban úgy fogalmazott, a megbízatása a szakértelmének szólhatott. Részletesen beszélt a lovakhoz, állattenyésztéshez fűződő viszonyáról, hangsúlyozva, hogy nemcsak pénzügyi, de agrár- és tenyésztési tapasztalatai is predesztinálták a feladatra. „Meg kell nézni a világban, hány olyan ember van, aki a fiatal lovak világbajnokságán a saját maga által tenyésztett, képzett lóval saját maga indul el. Lehet utánam csinálni bárkinek” – jelentette ki. Jövőjéről azt mondta, a munkában hisz, és ha nem lesz rá szükség, akkor a kutyáknak és a lovaknak szenteli az idejét. Egy súlyos balesete után, mint mondta, rájött, hogy minden nap ajándék. „És csak olyat kell csinálni, ami megéri” – zárta gondolatait Vida József.

A Kreml szerdán közölte, hogy idén nehéz haditechnika, tankok és katonai járműoszlop nélkül tartják meg a május 9-i győzelem napi parádét, mert Ukrajna felől érkező „terrorfenyegetéstől” tartanak. Miközben a Vörös téren 2007 óta először nem vonulnak fel katonai járművek, a Kreml ideiglenes tűzszünetet javasolt az ünnepségek idejére. A parádéra Moszkvába utazna Robert Fico szlovák miniszterelnök is, akinek gépétől három balti állam is megtagadta a légtérhasználatot.

Moszkva bejelentése szerint a Vörös téri díszszemlén idén nem vesznek részt a katonai iskolák növendékei sem. A parádé teljesen nem marad el: gyalogos katonai egységek felvonulnak, és a tervek szerint lesz légi bemutató is. Az orosz állami tévében felvételeket mutatnak majd az Ukrajnában harcoló orosz katonákról – írja a BBC News.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Ukrajnát hibáztatta a döntésért. Azt mondta, a biztonsági kockázatokat minimalizálni kell, mert szerintük Kijev egyre inkább terrorista eszközökhöz nyúl.

Több nyugati és független elemző szerint a döntés hátterében az ukrán nagy hatótávolságú dróntámadásoktól való félelem állhat. Kijev külön azt hangsúlyozza, hogy az oroszországi csapásai legitim katonai és energetikai célpontok ellen irányulnak, amelyek Moszkva háborús erőfeszítéseit segítik.

Egy magyar származású ukrán drónparancsnok, Robert Brovdi korábban arról beszélt, hogy a helyben gyártott, nagy hatótávolságú drónoknak köszönhetően Oroszország mélyén, akár 2000 kilométerre a határtól sincs már békés hátország.

A rendezvény diplomáciai súlya is csökkenhet. Robert Fico szlovák miniszterelnök jelezte utazási szándékát, de Litvánia, Lettország és Észtország megtagadta, hogy a kormánygép használja a légterüket.

A Kreml szerdán azt is közölte, Vlagyimir Putyin jelezte, hogy kész lenne ideiglenes tűzszünetet hirdetni a május 9-i győzelem napi ünnepségek idejére. Moszkva ugyanakkor továbbra is elutasítja a Kijev által szorgalmazott teljes és feltétel nélküli fegyvernyugvást. Ukrajna szerint Oroszország korábban többször is megszegte az ilyen megállapodásokat: az ortodox húsvét idején bejelentett tűzszünet alatt több mint 400 jogsértést rögzítettek.

Via Tőzsdefórum

Fordulatot vett a Mathias Corvinus Collegium kommunikációja: miután tízmilliárdos nagyságrendű bevételektől eshet el, az intézmény már tárgyalna az új, Tisza-kormánnyal. A szervezet csütörtökön egy, a korábbiaknál jóval békülékenyebb hangú közleményt adott ki, amelyben jelezték, készek az egyeztetésre, írja a HVG.

A hangnemváltás azután következett be, hogy a Molnál a 2025-ös év utáni osztalék harmadik negyedéves kifizetését javasolták, a Richter pedig külön megállapodott három alapítvánnyal, köztük az MCC-vel, hogy legkésőbb szeptember 11-ig fizet nekik osztalékot.

Az MCC 2020-ban került közérdekű vagyonkezelő alapítványi modellbe, és ekkor kapta meg a magyar államtól a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát, valamint több ingatlant. A vagyonátadás hivatalos célja az volt, hogy a részvények hozamából hosszú távon fenntartsák az ingyenes tehetséggondozó programokat.

A választások után Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egyértelművé tette, hogy az állam nem fogja tovább „illegálisan” finanszírozni a pártpolitikai áthallású intézményeket, és az MCC-hez kiszervezett vagyon a vagyonvisszaszerzés egyik elsődleges célpontja lehet.

Erre reagálva Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója (képünkön) egy belső állománygyűlésen még arról beszélt, hogy látja a törekvéseket, amelyekkel „tönkretegyék az MCC-t”, és nyugalomra, valamint a munka folytatására intette a dolgozókat.