Magyar Péter elárulta, hogy mi köti össze Orbán Viktort és George Simiont

A mandátuma megszűnésének előestéjén Hadházy Ákos Facebook-posztban osztotta meg gondolatait arról, hogy a 2026. május 9-én megalakuló új Országgyűlés hatalmas ünnepségre készül. Ironikusan megjegyezte: „Ahogy hallom, nagy ünnepség készül, hogy ha hidegebb lenne, akkor még talán a befagyott Duna jegét is igénybe kellene venni.” A leköszönő képviselő szerint a lelkesedés és az öröm indokolt, és maga is osztozik benne, de úgy véli, van néhány dolog, amire föl szeretné hívni a közvélemény és az esküt tevő képviselők figyelmét is.

Hadházy Ákos először is azt hangsúlyozta, hogy az új parlament az ellenzékre leadott 3,4 millió szavazatnak köszönhetően legitimnek tekinthető. Ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte a helyzetben van egy komoly ellentmondás.

Állítása szerint a propaganda, a választási csalások és a Fidesz által diktált választási rendszer miatt

Úgy fogalmazott, hogy a Fidesz nem politikai párt, hanem egy bűnszervezet maradványa, és a „zsebnáci pártot” sem tartja annak.

Szerinte a Tisza Párt is más eredményt ért volna el egy arányos rendszerben, mert nem működött volna az a logika, hogy aki nem rájuk szavaz, az a Fideszt támogatja. Ebből a különös helyzetből azt a következtetést vonta le, hogy az igazi vitáknak nem a parlamentben, hanem a frakción belül kell majd lezajlaniuk.

Másodszor, a képviselő úgy látja, a holnapi nap nem a rendszerváltás beteljesülését, hanem annak lehetőségét jelenti. „Valójában ez ünnep lesz, de ez az ünnep idézőjelben csak a rendszerváltás kezdetének. a rendszerváltás lehetőségének az örömünnepét fogja jelenteni.”

A helyzetet egy maratoni futás rajtjához hasonlította. „Persze ez sem semmi, sőt, egy maratoni futásindulóit is illik ünnepelni a startvonalnál.”

Ezen az úton szerinte objektív mérföldkövek jelzik majd, hogy jó irányba halad-e az ország, például

Hozzátette, „ilyen mérföldkő lesz az is, amikor az első tiszás gyanús ügyet, mert természetesen előbb vagy utóbb, reméljük, hogy utóbb, lehetnek ilyenek is. Amikor az első ilyen ügyet nem söprik a szőnyeg alá, egy fontos jelzőadója lesz.” További útjelzőnek nevezte az új választási törvényt és az alkotmányozási folyamatot.

Harmadrészt Hadházy Ákos úgy véli, az új képviselőknek óriási a felelőssége, mert egy széteső országot kell újraindítaniuk. Ehhez két gyakorlati tanácsot is adott. „Egyrészt azt javaslom, hogy

Negatív példaként a fideszes képviselőket hozta fel, akik szerinte nem mertek vitázni, aminek „baj lett a vége”.

Másrészt azt javasolta, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat nagyon gyorsan állítsák vissza a 2010 előtti állapotra. Hadházy szerint Orbánék az összeférhetetlenségi szabályokkal azt érték el, hogy a képviselők a mandátumuk alatt csak szűk kivételekkel folytathassanak más kereső foglalkozást.

Szerinte a képviselőknek meg kell őrizniük a kötődésüket az eredeti szakmájukhoz, hogy valóban szabadon dönthessenek.

Végül megköszönte az eddigi munkáját segítő támogatást, és a következő szavakkal zárta posztját: „Talán fogunk még egymásról hallani majd. Éljen a magyar szabadság, és éljen a haza!”

Miután Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter elsőszámú jelöltje az igazságügyi miniszteri pozícióra bejelentette visszalépését, a leendő miniszterelnök péntek délelőtt megnevezte, kit kért fel sógora helyett erre a tisztségre.

„Professzor asszony elmúlt két és fél évtizedben végzett akadémiai, szakmai és közéleti munkája garancia arra, hogy az alkotmányos rend, a jogállam, a fékek és ellensúlyok, valamint a jogbiztonság újjáépítése a legjobb kezekben lesz” - írta Magyar Péter.

Görög Mártát hazánk egyik legkiválóbb jogászprofesszorának tartja, aki a Magyar Jogász Egylet Elnökségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. Tudományos tevékenysége mellett a Magyar Akkreditációs Bizottság Akkreditációs Kollégiumának elnökeként a felsőoktatás minőségbiztosításában is vezető szerepet játszik.

Miniszteri feladatát Magyar Péter így írta le: „a jogalkotás szakmai minőségének helyreállítása és annak elérése, hogy a törvényalkotás átlátható legyen, és a jogszabályok elfogadását érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés előzze meg”.

A TISZA-kormány igazságügyi miniszterére vár azon jogi feltételek megteremtése is, amelyek lehetővé teszik a Magyarországnak járó uniós források felszabadítását és hazahozatalát. Ezen célok elérését segíti majd Dr. Görög Márta felkészültsége, stratégiai szemlélete, kiemelkedő rendszerépítő és intézményvezetői tapasztalata” – olvasható a leendő kormányfő posztjában.

Azt is hozzátette, örül, hogy a TISZA-kormányban az ország egyik legkiválóbb jogásza ülhet Deák Ferenc székébe.

Miután visszalépett az igazságügy-miniszteri jelöltségtől, Melléthei-Barna Márton a Válasz Online-nak adott interjúban beszélt döntésének hátteréről.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen őt kérte fel Magyar Péter, és ő miért fogadta el a jelölést, Melléthei-Barna Márton azt mondta,

már az első stockfotókon is szerepel, és önkéntesként, majd ügyvédként is segítette a pártot. Felidézte, hogy delegált volt a Nemzeti Választási Bizottságban, és számos perben képviselte a közösséget. Azt állítja, Magyar Péter a munkája és a megbízhatósága miatt kérte fel.

– jelentette ki. Hozzátette, azért vállalta el a feladatot, mert úgy gondolja, alkalmas a szolgálat betöltésére.

– mondta, megjegyezve, hogy érzése szerint ebben a párt vezetői, munkatársai, jogi szakemberei és prominen képviselői is egyetértettek.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a „vejek világa után a sógorok világa jön”, Melléthei-Barna Márton úgy fogalmazott, nem is érti a párhuzamot. Szerinte az ő esetében nem arról van szó, hogy Magyar Péter kedvezni akart volna neki. Hozzáfűzte: „Ez nem kegy, nem »ingyenpénz«, hanem kőkemény szolgálat.” Szerinte „az alapfelvetés is hibás, szó sincs semmilyen analógiáról, de még hasonlóságról sem.” Ugyanakkor elismerte, hogy érzékelte a közvéleményben megjelent, általa hamisnak nevezett percepciót.

Arra a kérdésre, hogy a miniszteri poszttal járó apparátusirányítási feladatok átgondolása szerepet játszott-e a visszalépésében, Melléthei-Barna Márton nemmel válaszolt. Állítása szerint alaposan átgondolta a feladatokat. „Ezekre a feladatokra képesnek érzem magam: van vízióm – ami a Tisza víziója –, elkötelezett vagyok és nagyon szeretném, hogy hazánk újra valódi jogállam legyen” – jelentette ki.

Az interjúban elmesélte a Magyar Péterrel való megismerkedését. Elmondása szerint évtizedekkel korábban találkoztak először.

„Magyar Péterrel 1999 szeptemberében, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának gólyatábora felé vezető úton, a vonaton ismerkedtem meg” – részletezte. A barátság egy ulticsatával indult. „Ultiztunk, elnyertem a pénzét, bár lehet, hogy ő erre fordítva emlékszik…” – tette hozzá. Elmondta, hogy Magyar húgával ugyan találkozott egyetemi házibulikban, de a kapcsolatuk csak sokkal később, 2024 őszén kezdődött. „Ahogy a visszalépésemet bejelentő Facebook-posztomban is írtam, kapcsolatunk 2024 őszén kezdődött, egy évvel később házasodtunk össze” – mondta, majd összegezte: „Szóval nem a feleségem révén kerültem a Tisza Párthoz.”

Végül a jövőbeli terveiről is beszélt, miután felvette képviselői mandátumát. „Listán szereztem mandátumot, a listára pedig azért kerültem fel, mert a Tisza Párt elnöksége az elvégzett munkám alapján alkalmasnak gondolt arra, hogy képviseljem a magyar embereket” – mondta. Zárásként kijelentette: „Én az eskümnek megfelelően azon fogok mindennap dolgozni a képviselőségem ideje alatt, hogy Magyarország egy szerethető, demokratikus és európai jogállam legyen.”

Ha Brüsszel nem lép, Washington lép helyette: Donald Trump július 4-ig adott ultimátumot az Európai Uniónak, különben „azonnal, sokkal magasabb” vámok jönnek az uniós termékekre – a tét Magyarországon az autóipari munkahelyek és beszállítói láncok stabilitása.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a közösségi médiában jelentette be, hogy

A bejelentés azután érkezett, hogy Trump saját szavai szerint „remek beszélgetést” folytatott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével – írja az AP.

Az elnök egy szimbolikus dátumot jelölt ki a megegyezésre, és egyértelművé tette a következményeket. „Beleegyeztem, hogy határidőt adok neki országunk 250. születésnapjáig, különben sajnos a vámok azonnal sokkal magasabb szintre emelkednek” – írta Trump.

Az AP szerint Trump posztjából nem derült ki, hogy a magasabb vámok minden uniós árura, vagy csak az autókra vonatkoznának-e. Ezzel a lépéssel az elnök új kontextusba helyezte egy héttel korábbi bejelentését, amikor közölte, hogy 15 százalékról 25 százalékra emeli az EU-ból érkező autókra és teherautókra vonatkozó behozatali vámot.

Trump szerint Brüsszel ezzel a folyamattal nem halad elég gyorsan, ezért lengette be a büntetővámokat.

Az elnök mozgásterét ugyanakkor jogi keretek is korlátozzák. Februárban az amerikai Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Trump az IEEPA-ra, vagyis a vészhelyzeti gazdasági jogkörökről szóló törvényre hivatkozva nem vethetett ki ilyen széles körű vámokat. A döntés után az elnök élesen bírálta a bírákat, a Fehér Ház pedig más jogalapokat keresett a nyomásgyakorlásra.

Az Európai Unió a maga részéről a kiszámíthatóságot hangsúlyozza. Ursula von der Leyen a vámfenyegetésekre reagálva korábban a megállapodás betartását sürgette.

Von der Leyen hozzátette, hogy az EU „minden forgatókönyvre” fel van készülve. Az Európai Parlament a maga részéről olyan védzáradékokkal támogatta a megállapodás végrehajtását, amelyek lehetővé tennék a kedvezmények felfüggesztését, ha Washington túllépné a 15 százalékos vámplafont.