Magyar Péter: A Tisza állami támogatás nélkül, a jogszabályokat mindenben betartva, teljesen átláthatóan működik
Az elnök tájékoztatása szerint a párt 2024-ben a magyar emberek támogatásából csaknem 819 millió forint bevételre tett szert, a webshop-on keresztül történt értékesítések pedig több mint 128 millió forint bevételt hoztak.
A Tisza Párt elkészítette és a honlapján közzétette, a releváns hatóságoknak pedig megküldte a 2024. évi beszámolóját.
„A Tisza egészen egyedülálló módon, mindenféle állami támogatás nélkül, a jogszabályokat mindenben betartva, teljesen átláthatóan működik,
sok tízezer magyar állampolgár kisebb és nagyobb, egyszeri és rendszeres támogatásának köszönhetően. A TISZA sem külföldi, sem készpénzes adományt nem fogadott és nem fogad el.” – írta péntek esti posztjában Magyar Péter.
A Tisza elnöke arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy
a párt 2024-ben a magyar emberek támogatásából 818.972.927,- forint bevételre tett szert,
a webshop-on keresztül történt értékesítések pedig 128.348.702,- forint bevételt hoztak.
Magyar kiemelte: a Tisza számára magánszemélyek által nyújtott támogatás több, mint amit a Fidesz kapott magánszemélyektől, majd hozzátette: a Tiszán kívül mindegyik országgyűlési párt óriási állami támogatást kap és kapott.
„Büszkék vagyunk és végtelenül hálásak, hogy a ti támogatásotoknak köszönhetően karnyújtásnyira vagyunk a rendszerváltástól. Megköszönjük, ha a jövőben is tudjátok támogatni a TISZA működését és ezáltal egy emberséges Magyarország felépítését” – fogalmazott Magyar Péter.
A TISZA elnöksége mindössze egyetlen egyedi támogatást nem fogadott el. Ez egy ismert végrehajtótól érkezett. „Ezt a összeget megkíséreljük visszautalni. Amennyiben ez nem jár eredménnyel, úgy ezt az összeget egy kilakoltatott családnak ajánljuk fel” – zárult Magyar Péter bejegyzése.
A Tisza Párt elkészítette és a honlapján közzétette, a releváns hatóságoknak pedig megküldte a 2024. évi beszámolóját.
„A Tisza egészen egyedülálló módon, mindenféle állami támogatás nélkül, a jogszabályokat mindenben betartva, teljesen átláthatóan működik,
sok tízezer magyar állampolgár kisebb és nagyobb, egyszeri és rendszeres támogatásának köszönhetően. A TISZA sem külföldi, sem készpénzes adományt nem fogadott és nem fogad el.” – írta péntek esti posztjában Magyar Péter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Máris megvan az új országos tisztifőorvos: ő lesz Müller Cecília utódja
Június 1-től Surján Orsolya látja el az országos tisztifőorvosi feladatokat a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ élén. Elődje, Müller Cecília nyugdíjba megy.
Ahogy már beszámoltunk róla, Müller Cecília, a a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) országos tisztifőorvosa hosszú és eredményes szakmai pályafutását követően május 31-én nyugdíjba vonul. Az országos tisztifőorvosi feladatokat június 1-jétől Surján Orsolya látja el, aki korábban helyettes országos tisztifőorvosként dolgozott, adta hírül az NNGYK.
Surján Orsolya több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik a járványügy, a népegészségügy, a hatósági feladatellátás és az egészségpolitika területén.
2001 óta az egészségügyi ágazat különböző területein dolgozott, többek között kórházhigiénikusként, infektológusként, megyei tisztifőorvosként.
A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, majd az Országos Közegészségügyi Intézmény vezetője volt, így népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatok területén egyaránt mély és átfogó tapasztalatot szerzett – olvasható a közleményben.
A közlés szerint az új országos tisztifőorvos közegészségügyi helyettese Szabó Enikő, a gyógyszerészeti helyettes Pálffyné Poór Rita, az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes Torma Albert lett.
Müller Cecília 2018 októberétől állt az NNGYK jogelődje, majd a gyógyszerhatósággal összevont intézmény élén. Vezetése alatt az intézmény meghatározó szerepet töltött be a Covid-19 világjárvány elleni védekezésben, valamint számos közegészségügyi és gyógyszerészeti fejlesztést koordinált. Munkássága hozzájárult a közegészségügyi és járványügyi rendszer biztonságához, és hosszú távú hatást gyakorolt az ágazatra – írták.
Müller Cecília nyugállományba vonulása alkalmából Pintér Sándor belügyminiszter elismerését és köszönetét fejezte ki a több évtizedes, kimagasló szakmai tevékenységéért – áll a közleményben.
Ahogy már beszámoltunk róla, Müller Cecília, a a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) országos tisztifőorvosa hosszú és eredményes szakmai pályafutását követően május 31-én nyugdíjba vonul. Az országos tisztifőorvosi feladatokat június 1-jétől Surján Orsolya látja el, aki korábban helyettes országos tisztifőorvosként dolgozott, adta hírül az NNGYK.
Surján Orsolya több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik a járványügy, a népegészségügy, a hatósági feladatellátás és az egészségpolitika területén.
2001 óta az egészségügyi ágazat különböző területein dolgozott, többek között kórházhigiénikusként, infektológusként, megyei tisztifőorvosként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János: Ha kinyalnánk az ukránok seggét, akkor nem is lenne szankció?
A közlekedési miniszter a kiskunhalasi fórumon bírálta a német kancellárt és az EU szankciós politikáját. Szerinte Brüsszel csak a neki kedves országokat támogatja.
Lázár János egy kiskunhalasi fórumon beszélt Ukrajna uniós csatlakozásáról és a Magyarországot érő brüsszeli nyomásgyakorlásról. A közlekedési miniszter éles szavakkal bírálta a nyugati politikát, és sajátos stílusban fogalmazta meg véleményét, számolt be róla a 444.
A miniszter felidézte a német szövetségi kancellár, Friedrich Merz nyilatkozatát, aki szerinte arról beszélt, hogy elkerülhetetlen a konfliktus Magyarországgal és Szlovákiával. „Ugye nem olyan régen, két nappal ezelőtt a német szövetségi kancellár mondott egy nagyon érdekes mondatot, ne kerülje el a figyelmüket.
Azt mondta a Német Szövetségi Köztársaság új kancellárja, Friedrich Merz, hogy elkerülhetetlen a konfliktus Magyarországgal és Szlovákiával.
Miért? Mert Magyarország és Szlovákia vétózni akar és nem akar leválni az orosz gázról. De mit mondott a kancellár? Vannak eszközeik, mer' akkor majd életbe léptetik a jogállamisági processzust meg életbe léptetik ezeket a szankciókat” – idézte Lázár.
A miniszter ezt követően kemény kritikát fogalmazott meg az uniós intézkedésekkel és a nyugati politikai hozzáállással kapcsolatban. Azt mondta: „Az jutott az eszembe, hogy ha kinyalnánk az ukránok seggét, akkor nem is lenne szankció?
Az jutott eszembe, hogy milyen világ az, hogy akkor van jogállamisági probléma és korrupció Magyarországon, ha szembeállunk az ukránokkal. Ha az ukránok mellé állnánk, mindjárt nem lenne korrupció Magyarországon.
És mindjárt nem lenne a jogállammal semmi baj. Milyen kurva egyszerű ez!”
Lázár szerint a német kancellár azt sugallta, hogy ha egy ország „beáll a sorba”, akkor nem lesz probléma a jogállamisággal vagy a korrupcióval. Úgy fogalmazott: „Ebből látszik, hogy hogy hazudnak. Jogállamiság, demokrácia, sajtószabadság és korrupció ügyében is. Ha az ukránok seggét nyaljuk, akkor Magyarországon demokrácia van, szabadság van, korrupció egy szál se és a jogállamiság is virágzik. Ha persze azt mondjuk, hogy az ukránoknak coki, az ukránoknak vétó, akkor Magyarországon azonnal megszűnik a jogállamiság,a demokrácia, minden fideszes korrupt, és mindegyiket börtöbe kell árni Ezt mondják a nyugatiak.”
A miniszter megjegyezte, hogy ezért a beszédéért édesanyja valószínűleg meg fogja szidni, mert nézi a műsort.
Lázár János úgy látja, hogy a kérdés mögött gazdasági érdekek húzódnak meg.
Szerinte Németország és Franciaország fegyvereket akar eladni Ukrajnának, és a háborús helyzet kihasználása révén befolyást kívánnak szerezni. Állítása szerint a németek és a franciák meg akarják szállni Ukrajnát, és az ország uniós tagsága háborút hozna az EU-ba. Hozzátette: ezt szerinte csak a kormány által kezdeményezett véleménynyilvánító szavazással lehet megakadályozni.
A Tisza Pártról azt mondta, hogy ebben az ügyben stróman szerepet vállal.
A német kancellár hétfőn arról beszélt, hogy fokozni kívánják a nyomást Magyarországra és Szlovákiára. Azt mondta: „Nem fogjuk tudni elkerülni a konfliktust Magyarországgal és Szlovákiával, ha ezen az úton haladunk tovább.” Friedrich Merz szerint az EU eszközei közé tartozik a jogállamisági eljárás és az uniós források megvonása is. Hozzátette, hogy nem kereste a konfliktust, de ha szükséges, foglalkozni fognak vele.
Lázár János egy kiskunhalasi fórumon beszélt Ukrajna uniós csatlakozásáról és a Magyarországot érő brüsszeli nyomásgyakorlásról. A közlekedési miniszter éles szavakkal bírálta a nyugati politikát, és sajátos stílusban fogalmazta meg véleményét, számolt be róla a 444.
A miniszter felidézte a német szövetségi kancellár, Friedrich Merz nyilatkozatát, aki szerinte arról beszélt, hogy elkerülhetetlen a konfliktus Magyarországgal és Szlovákiával. „Ugye nem olyan régen, két nappal ezelőtt a német szövetségi kancellár mondott egy nagyon érdekes mondatot, ne kerülje el a figyelmüket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elon Musk tanácsaival továbbra is segíti Donald Trump elnöki munkáját, azt követően is, hogy hivatalos kormányzati pozíciója megszűnik – hangzott el a milliárdos vállalkozó és az amerikai elnök közös, a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján pénteken.
Az elnöki dolgozószobában tartott eseményen
Donald Trump úgy fogalmazott, hogy ugyan Elon Musk formálisan elhagyja adminisztrációját, azért továbbra érintett lesz, és reményét fejezte ki, hogy tanácsaira változatlanul számíthat.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az eddig Elon Musk által vezetett úgynevezett Kormányzati Hatékonysági Osztály (Department of Government Efficiency – DOGE) alkalmazottai változatlanul folytatják munkájukat a kijelölt minisztériumoknál és szövetségi ügynökségeknél. Egyben elkötelezettségét hangoztatta, hogy a szervezeti egység munkájának köszönhető kiadáscsökkentéseket állandósítsák.
A DOGE internetes oldalán május 26-án közzétett összesítés szerint kiadáscsökkentés és feltárt pazarlás formájában eddig mintegy 175 milliárd dollár szövetségi költségvetési megtakarítást sikerült elérni. Ez elmarad a célként kitűzött 1000 milliárd dollártól, ugyanakkor Elon Musk szavai szerint a munka folytatása révén elérhető.
A milliárdos vállalkozó a közelmúltban a CBS televíziónak adott interjúban csalódottságát hangoztatta a Kongresszus alsóháza által elfogadott költségvetési törvény tartalma miatt, ami szerinte növeli az Egyesült Államok államadósságát, így mérsékelve a kiadáscsökkentés érdekében tett lépések hatását.
Elon Musk az új adminisztráció január 20-i hivatalba lépése óta különleges kormányzati alkalmazotti státuszban dolgozott, amit a törvény szerint egy éven belül 130 napig tölthető be, ami a napokban letelt. A vállalkozó már áprilisban jelezte, hogy fokozatosan csökkenti a kormányzati munkával töltött idejét és visszatér vállalkozásai, többi között a Tesla, a SpaceX és az X irányításához.
(MTI)
Elon Musk tanácsaival továbbra is segíti Donald Trump elnöki munkáját, azt követően is, hogy hivatalos kormányzati pozíciója megszűnik – hangzott el a milliárdos vállalkozó és az amerikai elnök közös, a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján pénteken.
Az elnöki dolgozószobában tartott eseményen
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Törvénytelennek tartják a kamatstopot, az Alkotmánybírósághoz fordult az OTP és több nagybank
A Magyar Bankszövetség közleménye szerint „a kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés”, emiatt a megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól.
Az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük a lakossági kamatstop és annak meghosszabbítása ellentétes az Alaptörvénnyel – derült ki a Magyar Bankszövetség közleményéből.
A kamatstopot a kormány 2021-ben vezette be a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva.
A rendelet szerint a változó kamatozású lakossági jelzáloghiteleknél a bankok legfeljebb a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő, 2,02 százalékos kamatot számíthatnak fel. A szabályozás független a már megkötött szerződések tartalmától, és a bankok a kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik.
A kamatstop hatálya időközben kiterjedt a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre, valamint a legfeljebb öt éves kamatperiódusban rögzített, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre is.
A veszélyhelyzet megszűnése után is érvényben maradt az intézkedés. A kormány előbb 2024. december 31-ig hosszabbította meg a kamatstopot, majd – annak ellenére, hogy az irányadó kamat 18 százalékról 6,5 százalékra csökkent – 2025. június 30-ig ismét érvényben hagyta.
A Magyar Bankszövetség közleménye szerint „a kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés”.
Hozzátették: „a bankok – a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján – többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is”.
A közlemény szerint a rendelet és annak meghosszabbítása „a magánjogi jogviszonyokba avatkozik be alkotmányossági megalapozottság nélkül utólag, szükségtelenül és aránytalanul”, ezért fordult több tagbank is az Alkotmánybírósághoz.
Az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük a lakossági kamatstop és annak meghosszabbítása ellentétes az Alaptörvénnyel – derült ki a Magyar Bankszövetség közleményéből.
A kamatstopot a kormány 2021-ben vezette be a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva.
A rendelet szerint a változó kamatozású lakossági jelzáloghiteleknél a bankok legfeljebb a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő, 2,02 százalékos kamatot számíthatnak fel. A szabályozás független a már megkötött szerződések tartalmától, és a bankok a kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
