Magyar Péter: 38 százalékos a létszámhiány a BRFK-nál, azonnali intézkedéseket tesznek a közbiztonságért
Harminc napra megerősítik a közterületi rendőri jelenlétet, amibe a BRFK-t, a Készenléti Rendőrséget és a Polgárőrséget is bevonják. Elsősorban a belváros frekventáltabb pontjain, szórakozóhelyeknél lesznek jelen az egyenruhások.
Magyar Péter miniszterelnök a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: több helyről is hallotta, hogy sokak szerint romlik a közbiztonság Budapesten. Ennek egyik okaként a BRFK 38 százalékos állományhiányát jelölte meg. A kormányfő bejelentette:
30 napra megerősítik a közterületi rendőri jelenlétet, amibe a BRFK-t, a Készenléti Rendőrséget és a Polgárőrséget bevonva, elsősorban a belváros frekventáltabb pontjain, szórakozóhelyeknél és Rákosrendező környékén.
Magyar szerint a problémák nem csak rendészeti jellegűek, sok helyen szenvedélybetegség, hajléktalanság az oka, ezért a Szociális és Családügyi Minisztérium segítségével szociális szakembereket is bevetnek, hogy egészségügyi, szociális problémákat ne rendőri eszközzel kezeljenek.
A tájékoztatón elhangzott: 960 visszaszerelési kérelem érkezett eddig a rendvédelmi szerveknél, 30-an már újra munkába is álltak,
700 jelentkezés elbírálása még folyamatban van. Új foglalkoztatási forma kidolgozása is elindult, ezek lesznek az úgynevezett közösségi rendőrök.
Magyar Péter miniszterelnök a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: több helyről is hallotta, hogy sokak szerint romlik a közbiztonság Budapesten. Ennek egyik okaként a BRFK 38 százalékos állományhiányát jelölte meg. A kormányfő bejelentette:
30 napra megerősítik a közterületi rendőri jelenlétet, amibe a BRFK-t, a Készenléti Rendőrséget és a Polgárőrséget bevonva, elsősorban a belváros frekventáltabb pontjain, szórakozóhelyeknél és Rákosrendező környékén.
Magyar szerint a problémák nem csak rendészeti jellegűek, sok helyen szenvedélybetegség, hajléktalanság az oka, ezért a Szociális és Családügyi Minisztérium segítségével szociális szakembereket is bevetnek, hogy egészségügyi, szociális problémákat ne rendőri eszközzel kezeljenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feljelentést tett a Transparency a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István köreit is érintő 281 milliárd forintos állami befektetés miatt
A Transparency International Magyarország hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult a hatóságokhoz a Baross Gábor Tőkeprogram öt magántőkealapja ügyében. A szervezet szerint az állami vagyonkezelők a gondos vagyonkezelés kötelezettségét szeghették meg, ami vagyoni hátrányt okozhatott.
Büntetőfeljelentést tett és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményezett a Transparency International Magyarország a Baross Gábor Tőkeprogram több százmilliárdos állami befektetései miatt. A szervezet szerint 281 milliárd forintnyi közpénz sorsa válhat évekre követhetetlenné a rendszerszintű hiányosságok, a kezeletlen összeférhetetlenségek és a hiányos kockázatkezelés miatt – derül ki a Transparency International Magyarország csütörtöki közleményéből.
A szervezet több pert is megnyert, hogy hozzájusson azokhoz a döntéselőkészítő iratokhoz, amelyek most a jogi lépések alapját képezik.
A TI Magyarország hűtlen kezelés gyanújával fordult a hatóságokhoz, mert álláspontjuk szerint az állami vagyont kezelő Magyar Fejlesztési Bank és az MFB Invest megszeghette a gondos vagyonkezelés kötelezettségét.
„A vagyoni hátrány pontos mértéke a hosszú, többnyire tizenöt éves futamidők miatt jellemzően csak az alapok zárásakor lesz megállapítható” – írják, ezért kezdeményezték az Állami Számvevőszéknél is a vizsgálatot, hogy további, számukra nem hozzáférhető iratokat is bekérjenek.
A kiperelt dokumentumok alapján a szervezet öt magántőkealap működését elemezte, és mindenhol visszatérő mintázatot talált.
Eszerint az állam jellemzően 70 százalékos tulajdonrészt szerez az alapokban, de ehhez képest aránytalanul alacsony, 20–50 százalékos szavazati jogot kap, így többségi tulajdonosként is kisebbségbe szorul a döntéseknél.
A TI szerint a törvény által előírt, a befektetési döntéstől elkülönülő, érdemi kockázatfeltárás sem volt dokumentumokkal alátámasztható.
Az állami támogatás tilalmát vizsgáló tesztek pedig több esetben kritika nélkül vették át a kérelmezők optimista pénzügyi terveit.
Az iratokból az eddig titkolt privát társbefektetők kiléte is kiderült, és a TI szerint mind az öt vizsgált alapnál feltárhatók tulajdonosi összefonódások az alapkezelők, a társbefektetők és a célcégek között.
A Trustify Impact I. Magántőkealap alapkezelője és társbefektetője mögött is ugyanaz a személy áll, akit a szervezet Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter érdekköréhez köt.
Az MBH Magántőkealap társbefektetője mögött Mészáros Lőrinc érdekeltségei azonosíthatók. Az alap által felvásárolt egyik cég, az Aqua Lorenzo Kft. már a befektetés előtt is milliárdos veszteséget termelt, az állami tőke mégis a háromszorosára nőtt az alapban a program során.
A CLM Future Magántőkealap esetében az alapkezelő és a társbefektető is Jellinek Dániel érdekkörébe tartozott.
A XANGA RED Magántőkealapnál pedig maga az előterjesztés rögzíti az alapkezelő és a társbefektető közötti összefonódást, de nem kezeli azt kizáró feltételként.
Az Andezit Magántőkealap ügye idén tavasszal került újra reflektorfénybe, amikor kiperelt iratokból kiderült:
a Baross Gábor Tőkeprogram zöld pilléréből újabb 35 milliárd forint állami forrás érkezett a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó alapba.
A pénzmozgás részletei csak bírósági eljárás után váltak megismerhetővé, ami a transzparencia hiányát jelezte az ügyben. A beszámolók szerint az MFB Invest bonyolította a befektetést, miközben a döntéshozatal kulcselemei – a társbefektetők köre, a kockázatelemzés és a megtérülési elvárások – nem voltak nyilvánosak.
Közben a szélerőmű-fejlesztések piacán is feltűnt a Baross-program pénze: a Nagy Mártonhoz köthető üzleti kör a Trustify Impact I. Magántőkealapon keresztül szállt be egy nagy projektbe, ahol a források 70 százaléka állami. A politikai térfélen is megjelent a téma: a Tisza Párt törvénymódosítást jelentett be a titkos hátterű magántőkealapok átláthatóságának kikényszerítésére, a TI adataira hivatkozva, amelyek szerint százmilliárdos nagyságrendű közvagyon került ilyen konstrukciókba.
Büntetőfeljelentést tett és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményezett a Transparency International Magyarország a Baross Gábor Tőkeprogram több százmilliárdos állami befektetései miatt. A szervezet szerint 281 milliárd forintnyi közpénz sorsa válhat évekre követhetetlenné a rendszerszintű hiányosságok, a kezeletlen összeférhetetlenségek és a hiányos kockázatkezelés miatt – derül ki a Transparency International Magyarország csütörtöki közleményéből.
A szervezet több pert is megnyert, hogy hozzájusson azokhoz a döntéselőkészítő iratokhoz, amelyek most a jogi lépések alapját képezik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Súlyos állítás a német sajtóban: már a győri Audi-gyár bezárásának dátumáról írnak
A német sajtóban megjelent forgatókönyv szerint a Volkswagen a győri Audi-gyár bezárásával is számol. A terv hátterében az áll, hogy a cég belső becslései szerint az éves gyártás tartósan visszaeshet, ami jelentős túlkapacitást eredményez.
A Volkswagen vezetése hosszú távú stratégiai forgatókönyveiben már a győri Audi-gyár bezárásának lehetőségét is vizsgálja 2035 körüli időhorizonton – írta a német Manager Magazin értesülései alapján a Világgazdaság. A tervekben a magyarországi üzem mellett a csehországi Škoda-gyár (Kvasiny) jövője is kérdéses.
A konszern hangsúlyozta, hogy ezek egyelőre alternatív forgatókönyvek, és a döntés nagyban függ attól, hogy sikerül-e javítani a németországi gyárak versenyképességét.
A háttérben az áll, hogy a Volkswagen belső számításai szerint az éves gyártás a következő évtizedben a jelenlegi 9 millióról tartósan 7-8 millió autóra eshet vissza, ami jelentős túlkapacitást eredményez.
A hosszú távú tervek egy radikális költségcsökkentési program részei, amelynek keretében Oliver Blume vezérigazgató 2030-ig világszerte további 50 ezer munkahely megszüntetését tervezi. A menedzsment szerint a gyárbezárások helyett „intelligensebb megoldásokat” keresnek, de a vezérigazgató egy belső interjúban elismerte a nehézségeket.
„Az igazság az is, hogy ma még nem tudunk a gyárakra nézve versenyképes leterhelést megerősíteni” – mondta Oliver Blume.
A javaslatcsomagot a Volkswagen felügyelőbizottsága múlt csütörtökön nem támogatta, a dolgozói képviselők és Alsó-Szászország tartomány küldöttei ugyanis leszavazták azt. A vita várhatóan szeptemberben folytatódik.
A wolfsburgi bizonytalanságok hatása már Győrben is érezhető.
A cégvezetés maximális rugalmasságot és lojalitást vár el a dolgozóktól, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár évtizedek óta ugyanazt a munkát végző embereket is átcsoportosítanak más, esetenként nehezebb fizikai munkát igénylő területekre.
A helyzetet jelzi, hogy idén nincs béremelés, a dolgozók egyszeri bruttó egymillió forintos kifizetést kapnak, a következő, 3,2 százalékos emelés pedig csak 2027-ben jön.
Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke szerint a jelenlegi helyzetben a prioritások is megváltoztak.
„A bérek ugyan fontosak, de a munkahelyek biztonsága sok dolgozó számára most előrébb került Győrben is” – fogalmazott.
A győri gyár jövőjét érintő hírek egy rendkívül feszült hét eseménysorozatába illeszkednek. A múlt csütörtöki sikertelen felügyelőbizottsági ülés után hétfőn Oliver Blume egy belső interjúban számszerűsítette először, hogy a korábbi terveken felül további 50 ezer állás szűnhet meg 2030-ig. Ezt követte tegnap a német sajtóértesülés, amely már Győrt is megnevezte a hosszú távon vizsgált, esetlegesen bezárandó üzemek között.
A Volkswagen vezetése hosszú távú stratégiai forgatókönyveiben már a győri Audi-gyár bezárásának lehetőségét is vizsgálja 2035 körüli időhorizonton – írta a német Manager Magazin értesülései alapján a Világgazdaság. A tervekben a magyarországi üzem mellett a csehországi Škoda-gyár (Kvasiny) jövője is kérdéses.
A konszern hangsúlyozta, hogy ezek egyelőre alternatív forgatókönyvek, és a döntés nagyban függ attól, hogy sikerül-e javítani a németországi gyárak versenyképességét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Éjszaka kezdődött, de nappal sem állnak le: az IKEA dolgozói megállás nélkül sztrájkolnak
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete csütörtök délután háromig hirdetett munkabeszüntetést az összes hazai IKEA áruházban. Az akció azután kezdődött, hogy szerda éjjel a logisztikai részleg dolgozóinak többsége is letette a munkát.
Szerda estétől csütörtök reggelig tartó éjszakai sztrájk után napközben is folytatják a tiltakozást a magyarországi IKEA dolgozói. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete csütörtök délután háromig hirdetett munkabeszüntetést, a tiltakozásban mind a három hazai üzlet dolgozói részt vesznek – írta a 24.hu.
A szakszervezet vezetője, Karsai Zoltán elmondta, az éjszakai akcióra azért került sor, mert a logisztikai részleg éjszakai dolgozói is csatlakozni akartak a tiltakozáshoz. Az éjszakai műszakban dolgozók nagy része részt is vett a munkabeszüntetésben: 16-an sztrájkoltak, és mindössze 3-an vették fel a munkát.
Karsai Zoltán szerint az elmúlt négy évben a teljesítményalapú bérezési rendszer jelentős bérlemaradást okozott, mivel az nem követte az inflációt, és ezt az idei, átlagosan 5,3 százalékos emelés sem kompenzálta.
Az IKEA a sztrájkokra reagálva közölte, hogy tiszteletben tartják munkatársaik véleménykifejezését, és komolyan veszik a párbeszédet. Hozzátették azonban, hogy jelenleg nem tudnak eleget tenni a hirtelen béremelési követelésnek, mert az túl kockázatos lenne a cég stabilitására nézve.
A vállalat ugyanakkor megállapodott a szakszervezettel egy együttműködésen alapuló jövőbeni partnerségben.
A dolgozók egy ötpontos követeléscsomagot fogalmaztak meg.
Ebben szerepel egy egységes 6 százalékos alapbéremelés, minden év végén megtartott bértárgyalás, új javadalmazási csomagok kidolgozása,
részvétel az EU-s bértranszparencia-irányelv alkalmazásában, valamint a kollektív szerződés megkötéséhez vezető tárgyalások megtartása 2027 elején.
A múlt héten kétszer is tartottak figyelmeztető munkabeszüntetést, ami 36 év után először fordult elő a cégnél. A szakszervezet már akkor jelezte, hogy más eszközei is vannak a nyomásgyakorlásra, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre. Karsai Zoltán kedden arról beszélt, hogy a munkáltatótól semmilyen érdemi ellenjavaslat nem érkezett.
„Nem jöttek egy ajánlattal, hogy a kért 6 százalék helyett 4-et adnak, vagy 3-at adnak, vagy hogy adnak mindenkinek egy ingyen mozijegyet – semmit konkrétan.”
Szerda estétől csütörtök reggelig tartó éjszakai sztrájk után napközben is folytatják a tiltakozást a magyarországi IKEA dolgozói. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete csütörtök délután háromig hirdetett munkabeszüntetést, a tiltakozásban mind a három hazai üzlet dolgozói részt vesznek – írta a 24.hu.
A szakszervezet vezetője, Karsai Zoltán elmondta, az éjszakai akcióra azért került sor, mert a logisztikai részleg éjszakai dolgozói is csatlakozni akartak a tiltakozáshoz. Az éjszakai műszakban dolgozók nagy része részt is vett a munkabeszüntetésben: 16-an sztrájkoltak, és mindössze 3-an vették fel a munkát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Financial Times: A Tisza pillanatok alatt bontja le az Orbán-rendszert
A brit gazdasági lap a Tisza Párt győzelme óta zajló gyors alkotmányos és intézményi átalakításokról ír. A lépések között szerepel a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolása és a csatlakozás az Európai Ügyészséghez.
A Financial Times helyszíni riportja szerint a kormány egyik legfontosabb célja az Orbán-rendszer korrupciós hálózatának feltárása, amit Ungváry Krisztián történész a lap kérdésére egyenesen „alkotmányos forradalomnak” nevezett. Ennek érdekében múlt pénteken Magyarország hivatalosan csatlakozott az Európai Ügyészséghez, amely így már vizsgálhatja az uniós forrásokat érintő visszaéléseket. Ezt a munkát segíti majd egy újonnan létrehozott vagyonvisszaszerzési hivatal és a megerősített Integritás Hatóság is.
Tóth István János korrupciókutató szerint 2011 és 2023 között mintegy 19,3 milliárd euró értékű uniós közbeszerzés került Orbán Viktor volt miniszterelnökhöz köthető körökhöz, amiből becslése szerint 3,2–5,5 milliárd euró közpénz tűnhetett el.
A Financial Times szerint hatóságok már el is jutottak az első komoly ügyig: az úgynevezett „aranykonvoj-ügyben” gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi vezetőjét. A sajtóban megjelent egy kiszivárgott ügyészségi dokumentum, amely Orbán Viktort is azok közé sorolja, akik érdemi döntéseket hozhattak az ügyben. Az exminiszterelnök politikai leszámolásnak nevezte a korábbi TEK-vezető menesztését.
A Financial Times helyszíni riportja szerint az új kormány a kétharmados többségét kihasználva az intézményrendszert is gyors ütemben alakítja át. Felszámolták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, megszüntették a Fideszhez kötődő alapítványok kiemelt státuszát, és két ciklusban korlátozták a miniszterelnöki mandátumok számát. Hétfőn az Országgyűlés eljárást indított Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltására is. A kabinet a folyamatot egy új rendszerváltásként írja le, amelynek célja a jogállam helyreállítása.
A gyorsaság azonban aggályokat is felvet - szólaltatja meg a kritikus hangokat is a lap. Hegedüs Dániel, a berlini European Policy Institute szakértője szerint a Tisza kétharmados többsége lehetőséget teremt egy valódi demokratikus újrakezdésre, ugyanakkor kevés intézményi korlát maradt Magyar Péter hatalmával szemben.
Emberi jogi szervezetek szintén bírálták az alkotmánymódosítások egy részét, különösen azokat a passzusokat, amelyek mandátumuk lejárta előtt távolítanának el egyes tisztségviselőket. A módszerek forradalmi jellegét Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter azzal indokolta, hogy nem lehet finomkodni egy olyan rendszer embereivel, amely a jogállamot bontotta le.
A politikai átalakulás mellett a kormány súlyos gazdasági problémákkal is szembenéz. Az államháztartási hiány jelenleg a GDP 8,3 százaléka, miközben az ország továbbra is nagymértékben függ az orosz energiahordozóktól.
Üzleti körök attól tartanak, hogy a kormány egyelőre inkább az Orbán-rendszer lebontására koncentrál, és kevesebb figyelem jut a gazdasági konszolidációra.
A Financial Times szerint a Tisza Párt népszerűsége mindezek ellenére kiemelkedően magas, a társadalomban pedig erős az optimizmus. Ugyanakkor a lap arra is figyelmeztet, hogy a valódi próbatétel csak ezután következik. Ahogy a Sziget alapítója, Gerendai Károly fogalmaz a riportban: az igazi kérdés az lesz, hogy egyetlen kormány képes-e megfelelni azoknak a rendkívül magas várakozásoknak, amelyek a rendszerváltás hangulatában kialakultak.
A Financial Times helyszíni riportja szerint a kormány egyik legfontosabb célja az Orbán-rendszer korrupciós hálózatának feltárása, amit Ungváry Krisztián történész a lap kérdésére egyenesen „alkotmányos forradalomnak” nevezett. Ennek érdekében múlt pénteken Magyarország hivatalosan csatlakozott az Európai Ügyészséghez, amely így már vizsgálhatja az uniós forrásokat érintő visszaéléseket. Ezt a munkát segíti majd egy újonnan létrehozott vagyonvisszaszerzési hivatal és a megerősített Integritás Hatóság is.
Tóth István János korrupciókutató szerint 2011 és 2023 között mintegy 19,3 milliárd euró értékű uniós közbeszerzés került Orbán Viktor volt miniszterelnökhöz köthető körökhöz, amiből becslése szerint 3,2–5,5 milliárd euró közpénz tűnhetett el.
A Financial Times szerint hatóságok már el is jutottak az első komoly ügyig: az úgynevezett „aranykonvoj-ügyben” gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi vezetőjét. A sajtóban megjelent egy kiszivárgott ügyészségi dokumentum, amely Orbán Viktort is azok közé sorolja, akik érdemi döntéseket hozhattak az ügyben. Az exminiszterelnök politikai leszámolásnak nevezte a korábbi TEK-vezető menesztését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
