TUDOMÁNY

Magyar gyógyszerkísérlet veszi fel a harcot a koronavírussal a világűrben

Interjúalanyaink szerint az űrkémia a jövő egyik vezető tudománya és iparága lehet, amiben a magyar kutatóknak meghatározó szerepük van.

Sándor Zsuzsa - szmo.hu
2020. december 14.

December 6-án újból indult Elon Musk SpaceX Dragon szállító űrhajója a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrhajó egyebek mellett olyan gyógyszerkísérleti hatóanyagokat szállított, amelynek fontos szerepük lehet a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.

Ezeket a gyógyszerkísérleteket – magyar tudósok fejlesztései alapján – a világon először végzik el a világűrben.

Dr. Szente Lajos vegyészprofesszor, a CycloLab Kft. társalapítója, valamint Dr. Mezőhegyi Gergő, az InnoStudio Zrt. űrkémiai stúdiójának vezetője arról is beszélt, hogy az űrkémia a jövő egyik vezető tudománya és iparága lehet, és ebben a magyar kutatóknak meghatározó szerepük van.

- A koronavírus ellen már korábban kifejlesztettek Amerikában egy remdesivir nevű hatóanyagot. Dr. Merkely Béla, a SOTE rektora nemrég publikált erről egy cikket a világ első számú orvosi szaklapjában, a The New England Journal of Medicine-ben. Ebben a rektor leírta, hogy a több országban végzett klinikai vizsgálatok igazolták: azok a koronavírusos betegek, akik ezt a hatóanyagot kapták, rövidebb idő alatt gyógyultak meg, és körükben alacsonyabb volt a halálozási arány is. Ehhez kapcsolódik az önök által végzett hazai gyógyszerkutatás is, amely a világon egyedülálló. Mi ennek a lényege?

- Szente Lajos: Hadd pontosítsak: az amerikai Gilead gyógyszeripari vállalat eredetileg Ebola-vírus, illetve a Hepatitis C ellen fejlesztette ki a remdesivir nevű antivirális készítményt. Ám azt tapasztalták, hogy az ebola-járványban ez a szer mégsem teljesít jól, így a gyógyszer „polcra került”. Amikor kitört a koronavírus járvány, kiderült, hogy ugyanez a remdesivir a Covid-19 ellen viszont hatékony. A hatóanyagról tudni kell, hogy nagyon nehezen oldódik vízben. Ahhoz tehát, hogy a remdesivirből hatékony infúziós készítményt lehessen fejleszteni, olyan segédanyagra is szükség van, amely ezt vízben oldhatóvá teszi, és eljuttatja a sejtekig. Erre egy szénhidrát származék - a szulfobutiléter-béta-ciklodextrin - SBECD nevű segédanyag alkalmas, amelyet cégünk, a CycloLab Kft. Dexolve™ néven már régóta gyárt.

Szente Lajos

- Hogyan talált rá a tengeren túli gyógyszergyár a magyar partnerre?

- SZL: Az SBECD segédanyagunkat tartalmazó készítményünk már az amerikai gyógyszerpiacon is ismert volt. A Gilead először ottani gyártót kért fel a segédanyag előállítására, csakhogy a világjárvány kitörésekor hirtelen akkora lett erre az igény, hogy nem tudtak belőle eleget előállítani. Körbenéztek, ki foglakozik még ilyen, intravénásan beadható segédanyag gyártásával, és így találtak meg minket. A járványhelyzet számunkra is óriási kihívást jelent, hiszen előtte ebből a szerből évi néhány tonnát gyártottunk, most ennek a sokszorosát. Van azonban egy különös tulajdonsága a remdesivir–SBECD kombinációnak. Ahhoz, hogy a megfelelő vízoldékonyságát elérjük, 3 százalék hatóanyaghoz 97 százalék segédanyag szükséges, ugyanis a hatóanyag csak így tud gyorsan oldódni és infúziós oldatban a hatását kifejteni. Önmagában ez az összetétel tökéletesen optimalizált, csakhogy ez a 97 százalékban hozzáadott segédanyag egy ionos vegyület nátrium só formája. Ha a beteg intravénásan nagy mennyiségben kapja ezt, akkor a kezelés megterheli a vesét, ezért veseelégtelenségben szenvedőknél nem adható. Ha viszont sikerülne olyan gyógyszerkombinációt előállítani, amelyben megnövelhetjük a hatóanyag hányadot, és csökkentjük a segédanyag mennyiségét, a szer még vesebetegeknél is alkalmazható lenne.

- Hogyan kapcsolódik ebbe a projektbe a magyar űripar? Úgy tudom, a gyógyszermintákat további kísérletekre eljuttatták a Nemzetközi Űrállomásra.

- Mezőhegyi Gergő: A mi cégünk, az InnoStudio elsősorban űrkémiával és nanotechnológiával foglalkozik, így olyan gyógyszerek és növényvédőszerek fejlesztési problémáival is, amelyeket csak a világűrben lehet megoldani. A járvány kezdete óta gondolkodunk azon, miként lehetne az ötleteinket hasznosítani a Covid-járvány elleni küzdelemben. Ezért is hoztuk létre nyáron a Covid-19 űr-és gyógyszeripari konzorciumot, amelyben több, nagy presztízsű nemzetközi partner is részt vesz. Megkerestük Szente Lajos professzorékat is abból a célból, hogy próbáljuk meg az űrkémia eredményeit és lehetőségeit alkalmazni a remdesivirhez kapcsolódó gyógyszerkutatásban is. A gyógyszerfejlesztések alapjául szolgáló kémiai reakciók ugyanis másként működnek mikrogravitációs közegben, így a világűrben, ahol a folyamatokat és vizsgálati eredményeket nem torzítják el a gravitációs hatások. Abban bízunk, hogy mikrogravitációs körülmények között nagyobb hatóanyag tartalmú remdesivir–SBECD kombinációt tudunk előállítani, amely a vesebetegek gyógyítására is alkalmas lesz. Ez nagy segítséget jelentene a covid-fertőzöttek gyógyításában.

Mezőhegyi Gergő

- Az űrkísérlet azonban jelentősen megnövelheti a gyógyszerkutatás és a majdani új gyógyszer árát is. Luxustermék lesz kiváltságosoknak?

- MG: Szó sincs róla. Az űrben végzett kutatások, ipari és kereskedelmi tevékenységek az elmúlt években az egyre több belépő piaci szereplővel egyre olcsóbbá váltak. A gyógyszerkísérletek befektetési szempontból is megtérülnek, mivel az űrben előállított készítmények a földiekhez képest jóval hatékonyabbak lehetnek. Nemzetközi partnereink is jelentős üzleti potenciált látnak a remdesivir–SBECD űrkémiai fejlesztésében, az űrbeli gyógyszergyártásban. A remdesivirt szükség esetén idehaza TB költségére minden covidos beteg megkapja. Remélhetőleg így lesz ez a most kifejlesztés alatt álló új remdesivir-kombinációval is – a megfelelő engedélyek megszerzése után.

- SZE: Az, hogy ezt az új gyógyszerkombinációt miként fejlesszük a Nemzetközi Űrbázison, abszolút magyar kezdeményezés, ebben világelsők vagyunk. A kísérletek eredményeire persze nincs garancia, azonban ha nem próbálkozunk, soha nem ismerhetjük meg a lehetőségeinket. A kísérlet ráadásul nemcsak a Covid-19 gyógyításában hozhat jelentős eredményeket, de a jövő új vírusjárványainak kezelésében is fontos szerepet kaphat.

- Közben elkezdődött Nagy-Britanniában a Covid-19 elleni oltószerek beadása. A vakcinák tömeges gyártása nem teszi fölöslegessé a Nemzetközi Űrbázison folytatott magyar gyógyszerkutatásokat?

- MG: Egyáltalán nem. A vakcina a megelőzésben jó, és egy bizonyos időre ad védettséget, ráadásul évekig tarthat a kockázatokat kiküszöbölő tesztelési fázis és a tömeges előállítás. December 6-án indult el az űrhajószállítmány a gyógyszermintáinkkal a Nemzetközi Űrállomásra és december 8-án meg is érkezett. Amennyiben a kísérleteink sikeresek lesznek, jövő év végéig kifejleszthetünk egy új és a jelenleginél hatékonyabb koronavírus elleni gyógyszert. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem vakcina. Ugyanakkor jelenleg a leghatásosabb gyógyszerkombináció, amelyet már Amerikában és Európában is Veklury™ néven forgalmaznak.

Tovább

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Az év legfeszültebb filmje megmutatja, mi történne, ha atomrakétát lőnének ki az USA-ra – A Feszült helyzet izzasztóan reális veszélyekkel paráztat

A bombák földjén és A bin Láden-hajsza rendezője remek színészek segedelmével hozza ránk a frászt, s veti fel, hogy milyen gyorsan véget érhet az általunk ismert világ.

KÉK HÍREK

Fegyvert fogott az orvosra egy férfi a Jahn Ferenc kórházban, azt állítja, csak az anyját akarta másik kórterembe helyeztetni

Szerinte, ha az orvos eleget tesz a kérésének, semmi sem történt volna. A bíróság öt év börtönre ítélte.

KÉK HÍREK

Egy veszekedő utas vonhatta el a sofőr figyelmét – ezért gázolhatott halálra egy gyalogost a több tonnás BKV-busz

Az RTL információi szerint a jármű a zebra előtt már megállt, de nem a gyalogos miatt. Egy utasnak nyitott ajtót a sofőr, akit korábban a megállóban nem vett észre. Miután ez az utas felszállt, veszekedni kezdett a sofőrrel.

Címlapról ajánljuk

TUDOMÁNY

Nincs olyan messze a világvége, mint hitted – japán és NASA-kutatók megmondták, mikor ér véget az élet a Földön

A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.

Fotó: A Owen képe a Pixabayen - szmo.hu
2025. október 22.

A Toho Egyetem tudósai a NASA kutatóival közösen, szuperszámítógépes szimulációk alapján azt állítják: a bolygónk az 1 000 002 021. évre válik lakhatatlanná, és addigra sem az ember, sem a mikrobák nem bírják majd a forróságot – írta a LADbible.

Elsőre ijesztőnek tűnik, de a cikk szerint legalább többé nem kellene adóval, e-mailekkel és csoportmunkákkal bajlódnunk. Sőt, még a napbarnított bőr is jól mutatna – egy ideig.

A tanulmány szerint a földi élet sorsa közvetlenül a Nap élettartamához és fejlődéséhez kötődik. A Nap évmilliárdok alatt egyre forróbb és nagyobb lesz, és fokozatosan ellenséges környezetté alakítja a bolygónkat.

A kutatók 400 000 szimulációt végeztek, és ezek alapján a bolygónk végül annyira felforrósodik, hogy szinte semmilyen élőlény nem marad. Ekkorra az óceánok elpárolognak, a légkör elvékonyodik, a felszíni hőmérséklet pedig lehetetlenné teszi az életet.

Viszont az emberiség jó eséllyel sokkal előbb eltűnik. A modellek szerint a Nap erősödő sugárzása olyan légköri és környezeti változásokat indít el, amelyek megemelik a hőmérsékletet, csökkentik az oxigénszintet, és rontják a levegő minőségét.

A cikk szerint ennek korai jelei már láthatók: a kutatók erősödő naptevékenységet figyeltek meg, például koronakidobódásokat és napviharokat, amelyek megzavarják a Föld mágneses terét, és egy picit csökkentik a légköri oxigént. Ha ehhez hozzávesszük az ember okozta klímaváltozást, a kép elég baljósnak tűnik.

„A Föld bioszférájának élettartamát évek óta a Nap folyamatos fényesedése alapján vitatják meg” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kazumi Ozaki. „Ha ez igaz, akkor várható, hogy a légköri O₂-szint is végül csökkenni fog a távoli jövőben.”

A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Megrázó tragédia: párja szeme láttára halt meg egy 41 éves magyar újságíró a Magas-Tátrában

Viktor és szerelme túrázni indult a Magas-Tátrába. A Téry menedékháztól tartottak lefelé, a férfi a Nagy-kaptató alatt megpróbált átkelni a megáradt Kis-Tar-patakon, de megcsúszott és elsodorta az ár.

KÉK HÍREK

Munkásokra dőlt egy támfal Biatorbágyon, többen a romok alatt rekedtek

A balesetnek súlyos sérültjei is vannak, őket a mentők kórházba szállították. A baleset oka egyelőre ismeretlen.

KULT

Ez a dög hónapok óta feldolgozva lóg a hűtőházban – megnéztük az X-Faktor székes fordulóját

Majka a frászt hozta mindenkire, az egyik versenyző káromkodva távozott a stúdióból, egy versenyző pedig Tóth Andiról írt saját dallal érkezett.

TUDOMÁNY

Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton

Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.

Nyitókép: Wikipédia - szmo.hu
2025. október 13.

Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.

Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.

Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.

Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.

A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.

Kapcsolódó

A WHO aggasztó jelenségre figyelmeztet, egy biológus szerint versenyfutás zajlik az idővel

A WHO adatai szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hat autót tört össze egy szombathelyi parkolóban egy nő – jogsi nélkül, 285 lóerős autóval

A társasház parkolójában már csak a nyomok emlékeztetnek a káoszra. A károkért felelős személy és a neki autót kölcsönadó barátja is büntetésre számíthat.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy zebrán átkelő gyalogost egy busz Zuglóban

A busz kanyarodás közben ütötte el a férfit, aki már a helyszínen meghalt. A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit.

KÉK HÍREK

Segélykiálltásokat hallott az erdőből egy túrázó Pilisszentlászlónál, de végül kiderült, hogy nem volt komoly baj

A segítséget kérő személy vélhetően tudatmódosító hatás alatt rémült meg az erdőben.

TUDOMÁNY

A rák ellen is hatásosak lehetnek a koronavírusra kifejlesztett mRNS-vakcinák

Akik az immunterápia kezdete után 100 napon belül Pfizer vagy Moderna mRNS-oltást kaptak, a hároméves össztúlélésben számottevő előnyt mutattak; a „hideg” daganatoknál is erősebb volt a hatás.

Maier Vilmos, képünk illusztráció, fotó: Unsplash/CDC - szmo.hu
2025. október 24.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a COVID–19 ellen alkalmazott mRNS-oltások beindíthatják az immunrendszert, és segíthetnek a daganatok elleni harcban, írja a The Conversation. A kutatók a járvány idején milliók életét megmentő vakcinák váratlan hatására mutattak rá.

A gyerekonkológus Elias Sayour csapata már 2016-ban, amikor agydaganatos betegeknek fejlesztett mRNS-vakcinákat, észrevette, hogy az mRNS képes betanítani az immunrendszert a daganatsejtek elpusztítására. Ebből adódott a feltevés, hogy a SARS-CoV-2 ellen készült mRNS-oltásoknak daganatellenes hatásuk is lehet.

A kutatók több mint ezer, előrehaladott melanómás és tüdőrákos beteg adatait elemezték. Mindenki immunellenőrzőpont-gátló kezelést kapott, amely egy, a daganatsejtek által termelt fehérje blokkolásával segít abban, hogy az immunrendszer folytassa a rákos sejtek elpusztítását.

Akik az immunterápia kezdete után 100 napon belül felvették a Pfizer vagy a Moderna mRNS-oltását, három évvel később több mint kétszeres volt a túlélési esélyük, mint azoknak, akik nem kaptak ilyen vakcinát. Azoknál a daganatoknál is jelentős javulást mértek, amelyek általában gyengén reagálnak az immunterápiára:

a hároméves össztúlélés közel ötszörösére nőtt.

Az összefüggés akkor is megmaradt, amikor a betegség súlyosságát és a társbetegségeket is figyelembe vették.

Állatkísérletekben azt találták, hogy a COVID–19 mRNS-oltások úgy működnek, mint egy riasztás: segítik az immunrendszert felismerni és elpusztítani a daganatsejteket, és ellensúlyozzák a rák immunsejteket lekapcsoló hatását. Az oltás és az immunellenőrzőpont-gátlók együtt összehangolt választ váltanak ki.

Az immunellenőrzőpont-gátlók az elmúlt évtizedben sok betegnek hoztak tartós javulást, a „hideg” daganatok viszont gyakran elkerülik az immunrendszer figyelmét. A mostani eredmények szerint az mRNS-oltások szikrát adhatnak ahhoz, hogy ezek a daganatok „forróvá” váljanak. Ha ezt a közelgő klinikai vizsgálat igazolja, egy széles körben elérhető, alacsony költségű beavatkozás kiterjesztheti az immunterápia előnyeit.

A fertőzések elleni védőoltások megelőzésre szolgálnak, a terápiás rákoltások viszont a már daganattal élők immunrendszerét segítik a tumorok elleni harcban.

Sokan dolgoznak személyre szabott mRNS-vakcinákon: ehhez kis daganatmintát elemeznek, majd gépi tanulással kiválasztják a célpontnak ígérkező fehérjéket. Ez az eljárás drága, és a gyártása is bonyolult.

A COVID–19 mRNS-oltásokat ezzel szemben

nem kell személyre szabni, világszerte, alacsony vagy nulla költséggel elérhetők, és a kezelés bármely szakaszában beadhatók.

A mostani megfigyelések szerint érdemi daganatellenes hatást mutatnak.

A következő lépés egy szélesebb körű klinikai vizsgálat tüdőrákos betegek körében. Az immunellenőrzőpont-gátlót kapó résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztják: az egyik csoport a kezelés alatt COVID–19 mRNS-oltást is kap, a másik nem. A vizsgálat választ adhat arra, hogy érdemes-e beemelni ezeket az oltásokat a standard ellátásba.

A kutatók abban bíznak, hogy ez a megközelítés sok immunterápiában részesülő betegnek segíthet, különösen azoknak, akiknek jelenleg kevés hatékony lehetőségük van. A járvány idején született technológia így új eszközt adhat a daganatkezeléshez.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Mondta, hogy felrobbant a feje” - szomszédja segített az életveszélyesen megsérült nagymamának és két éves unokájának kimenekülni a gázrobbanás után

A nő a fején, a nyakán, hátán és a kezén szenvedett égési sérüléseket. Az állapota válságos.

KÉK HÍREK

Egy hónapja kérte meg gyerekkori szerelme kezét József, az ausztriai baleset egyik áldozata

A két magyar férfi szombat hajnalban szenvedett baleset Ausztriában, amikor egy háturlól érkező autó beléjük rohant.

KÉK HÍREK

Tragédia: a Sióba hajtott és meghalt egy 35 éves sofőr

A kocsit fejre állva találták meg a parttól mintegy 15 méterre Sárszentlőrinc és Nagydorog között. A riasztott paksi és nagydorogi tűzoltók egy embert emeltek ki belőle.

TUDOMÁNY

A WHO aggasztó jelenségre figyelmeztet, egy biológus szerint versenyfutás zajlik az idővel

A WHO adatai szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. október 13.

Komoly veszélyre figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Már minden hatodik fertőzés ellenáll az antibiotikumoknak. Adataik szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.

Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint versenyfutás zajlik az idővel. Míg korábban a penicilin számos betegségre gyógyszer volt, napjainkban megjelentek azok a baktériumok, amelyek ellenállnak ezeknek. Később pedig létrejöhet egy olyan kórokozó, ami a legtöbb ilyen szerre rezisztenssé válik.

2021-ben mintegy 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésben. Közülük több mint 1,1 millió haláleset közvetlenül az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciának tulajdonítható.

A biológus szerint a baktériumok "fejlődése" természetes folyamat, így egy "versenyfutás zajlik a tudomány és a baktériumok evolúciója között". Úgy véli, a legjobb megoldás a személyre szabott terápia lenne. Ez azonban pénz és időigényes.

Egy háziorvos szerint pedig fontos, hogy a beteg tartsa be az előírtakat. Előfordul ugyanis, hogy sokan abbahagyják a gyógyszer szedését, mert már jobban érzik magukat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Kapcsolódó

Soha ne igyál olyan ásványvizet, aminek lejárt a minőségmegőrzési ideje – mutatjuk, miért

Szakértők szerint a műanyag idővel mikroműanyag-részecskékre esik szét, amelyek a vízbe kerülhetnek. Friss kutatások tüdőszövetben, méhlepényben, anyatejben és vérben is kimutatták ezeket.