M1-esen történt tragédia: megszólalt a koncessziós cég, miután Magyar Péter jelentést kért a balesetekről

Több százmilliós értékű lakás maradt ki Rost Andrea vagyonnyilatkozatából, a hatályos szabályok szerint viszont ez jogszerű. A hétfőn nyilvánosságra hozott képviselői vagyonnyilatkozatok közül az operaénekes, országgyűlési képviselő és a magyar zenekultúráért felelős kormánybiztos dokumentumából hiányzik egy nagy értékű ingatlan – írja a Blikk.

A lapot egy olvasójuk értesítette arról, hogy a művész nem tüntette fel a solymári házat, amelyben él, és ahol korábban többször fogadott már tévéstábokat is. Az olvasó leírása szerint egy felújított, kétszintes egykori sváb parasztházról van szó.

A nyilvánosan elérhető tulajdoni lap szerint az ingatlan 2019 júliusa óta van Rost Andrea teljes tulajdonában. A lap által megkérdezett

A szakember szerint Solymár kiemelt terület, ahol a négyzetméterárak 650-700 ezer forinttól akár egymillióig is terjedhetnek.

Ezzel a lehetőséggel azonban nem mindenki élt: többek között Csézy, Nagy Ervin, a fideszes Németh Balázs, valamint Orbán Viktor és Magyar Péter is feltüntette azt az ingatlant, amelyben él.

Az eset rávilágít a rendszer egyik sokat kritizált pontjára, ami miatt a politikusok vagyoni helyzetéről a nyilvánosság nem kap teljes képet. A rendszer hibáit már a legmagasabb szinten is elismerték. Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke a saját vagyonnyilatkozatában jelezte, hogy változásra van szükség.

A dokumentum „Egyéb közlendők” rovatába a következő megjegyzést írta: „A jelen vagyonnyilatkozatnak az Ogytvben korábban meghatározott adattartalmát alkalmatlannak tartom bárki vagyoni helyzetének vagy vagyongyarapodásának a megállapítására. Támogatni fogom az igényelt adatok körének átdolgozását.”

Forsthoffer Ágnes már a mostani ügy előtt is nyíltan bírálta a szabályozást, mondván, az elavult és „egy korrupcióban érdekelt hatalom érdekeit szolgálta”.

Hadházy Ákos péntek reggel közzétett Facebook-posztjában arról írt, hogy Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző visszavonta az adatvédelmi hatóságnál (NAIH) tett beadványát. Ezt azért tette korábban, mert Hadházy képeket és videókat tett közzé a hatvanpusztai birtokról.

A korábbi országgyűlési képviselő szerint a beadvány végül hasznosnak bizonyult.

Azt írta, nem tudja, miért vonta vissza Orbán Győző a bejelentését. „Talán a fia veresége után már nem olyan magabiztos, már nem bízik Péterfalvi Attilában, vagy csak szeretne lapítani inkább.”

Szerinte Orbán Győző ezekben az ügyekben „csak társtettes”, a főszereplő pedig az az ember, aki magabiztosan nyilatkozza, hogy nem fog börtönbe kerülni.

2025 szeptemberében a rendőrség elutasította Hadházy műemlékrombolás gyanújával tett feljelentését. A politikus június 2-án újabb feljelentést tett hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanújával a Dolomit Kft. és a V-Híd szerződéseire hivatkozva, miután márciusban kiderült, hogy Orbán Győző cége is része az M1-es autópálya bővítéséhez kapcsolódó kőbeszállítási láncnak.

A Magyar-kormány felmentette a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatóit – írta Facebook-oldalán Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.

Az utódokról egyelőre nem tud semmit.

Megemlíti, hogy tegnap vált ismertté, hogy Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt fogja ellátni Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó csapatában a titkosszolgálatok szakmai felügyeletét.

Panyi a hírszerzés vezetőjének (Információs Hivatal főigazgatójának) leváltásáról már hetekkel korábban is írt, őt viszont szerinte a többi főigazgatónál korábban, csendben menesztették.

Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy az állam nem veszi át Balásy Gyula cégeit, és egyúttal figyelmeztette a cégcsoportot, hogy ne tüntessék el a pénzt, mert sokaknak tartoznak. A kormányülést követő bejelentés szerint a kabinet a jövőben új, kisebb közbeszerzéseket fog indítani, hogy megszüntesse az állami szektor korábbi függését egyetlen nagy beszállítótól.

A bejelentésre a 24.hu-nak küldött levélben reagált Balásy Gyula, aki a cégcsoport által felépített értékek megőrzését nevezte meg a felajánlása indokaként.

Úgy fogalmazott: „a felajánlás célja az volt, hogy a működő társaságokkal együtt megőrizhető legyen az a több mint húsz év alatt felépített szakmai tudás, infrastruktúra, nemzetközi kapcsolatrendszer és működési modell, amely számos hazai és nemzetközi projekt sikeres megvalósítását tette lehetővé.”

Balásy levelében kitért arra is, hogy a bankszámlák zárolása miatt rendkívül nehéz helyzet alakult ki.

– írta, hozzátéve, hogy mindent megtesznek a bérek és a tartozások rendezése érdekében.

A cégcsoport jövőjét borúsan látja:

Azt is közölte, hogy a hatósági eljárások során továbbra is együttműködnek minden érintett szervvel. A cégcsoportnál hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt nyomoz a rendőrség, a hatóságok pedig zárolták a cégek és az üzletember személyes számláit is.

A NER alatt milliárdossá váló Balásy Gyula és a hozzá köthető Lounge-csoport felelt a kormányzati propaganda népszerűsítéséért, cégei rendszeresen nyerték a kormányzati kommunikációs tendereket. Olyan kampányok fűződtek a nevükhöz, mint a „Stop Soros!” és az „Állítsuk meg Brüsszelt!”. A cégcsoport 2017 óta 92 milliárd forint osztalékot fizetett ki.