Magukat tálibként azonosító fegyveresek támadtak egy kelet-afganisztáni esküvőn részt vevő násznépre, amiért a rendezvényen szólt a zene. Legalább két ember meghalt, tízen megsérültek - írja a BBC.
Egy szemtanú szerint egyszerre négy pár tartott közös esküvőt pénteken Nangarhar városában. A szervezők megkapták a helyi tálib vezető engedélyét a zene lejátszásához a hely egy részén, ahová csak nők léphetnek be.
Éjfél után azonban a fegyveresek benyomultak a lagziba, ahol megpróbálták összetörni a hangfalakat. Amikor a vendégek ellenkeztek, tüzet nyitottak rájuk.
Egy tálib szóvivő szerint a három fegyveres közül kettőt azóta őrizetbe vettek, ám az iszlamista szervezet tagadta, hogy az ő nevükben jártak volna el.
A zene gyűlölete azonban nem újkeletű az országban, ahol a tálibok 1996 és 2001 közt betiltották a zenélést.
Habár ezúttal hivatalosan még nem hoztak ilyen rendelkezést, már a hatalomátvétel idején hangszereket törtek, és egy népi énekes meggyilkolásával is gyanúsítják őket. Sok énekes és zenész a hasonló incidensektől tartva már elmenekült Afganisztánból.
Magukat tálibként azonosító fegyveresek támadtak egy kelet-afganisztáni esküvőn részt vevő násznépre, amiért a rendezvényen szólt a zene. Legalább két ember meghalt, tízen megsérültek - írja a BBC.
Egy szemtanú szerint egyszerre négy pár tartott közös esküvőt pénteken Nangarhar városában. A szervezők megkapták a helyi tálib vezető engedélyét a zene lejátszásához a hely egy részén, ahová csak nők léphetnek be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Július 1-től új szabály lépett életbe: mostantól 6900 forintos illetéket kell fizetni az online jogosítványhosszabbításért, írja a Vezess.hu.
Korábban ez a szolgáltatás ingyenes volt, most viszont már digitálisan és személyesen is fizetni kell érte.
A változás sokakat váratlanul ért. A közösségi médiában egyre több poszt szól arról, hogy az online ügyintézés végén fizetési kötelezettség jelent meg – pedig eddig ez nem volt jellemző.
A hosszabbításhoz továbbra is szükség van ügyfélkapus regisztrációra, három évnél nem régebbi igazolványképre, orvosi igazolásra, és mostantól a megfelelő illeték befizetésére is. Az orvosi vizsgálat költsége életkortól függ: 40 év alatt 7200 forint, 40–60 év között 4800 forint, 60–70 éves kor között 2500 forint, 70 év felett pedig 1700 forint.
A lap cikke szerint az a lehetőség, amellyel korábban „láthatatlanul” lehetett spórolni az ügyfélkapun keresztül, mostanra hivatalosan is megszűnt. A hatóságok már év elején jelezték: az automatikus hosszabbítás csak július 1-ig volt illetékmentes.
A „kisbetűs rész” tehát mostanra mindenkit utolért. A digitális ügyintézés előnyei megmaradtak, de a korábbi ingyenesség már a múlté.
Július 1-től új szabály lépett életbe: mostantól 6900 forintos illetéket kell fizetni az online jogosítványhosszabbításért, írja a Vezess.hu.
Korábban ez a szolgáltatás ingyenes volt, most viszont már digitálisan és személyesen is fizetni kell érte.
A változás sokakat váratlanul ért. A közösségi médiában egyre több poszt szól arról, hogy az online ügyintézés végén fizetési kötelezettség jelent meg – pedig eddig ez nem volt jellemző.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A TISZA Párt elnöke visszaszólt a közlekedési miniszternek, aki szerint a TISZA blokkolja a vasútfejlesztést. Magyar cserébe a fejére olvasta, hogy a napokban hol omlott össze a vonatközlekedés.
A TISZA elnöke nem állta meg szó nélkül Lázár János építési és közlekedési miniszter legutóbbi Facebook-bejegyzését, amelyben a kormánypárti politikus azt állítja, „az egészségügy után a vasúton a sor: Magyar Péter és szövetségesei most a magyar vasút fejlesztését blokkolják.”
Magyar válasza szerint „a bukott batidai bakter eközben nem a MÁV megmentésén dolgozik, hanem helyette a légkondis festménygyűjteményéből olyan bejegyzéseket posztol, amit a még meglévő Fidesz-szavazók közül is tízszer annyian röhögnek ki, mint ahányan lájkolnak.”
Az ellenzéki politikus felrótta a miniszternek, hogy ma éppen a szolnoki vasútvonal omlott össze, tegnap a győri, előtte meg a miskolci.
Szerinte Lázár János újabban a batidai kastélyából bontja le a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerét, és drukkol, hogy „nehogy elvegye Orbán Viktor a közpénzszívó batidai Drakulától a telefonját.”
„Toljad János! De fullba” - fűzi hozzá Magyar, megjegyezve, hogy Lázár „bátor legény”, amiért letiltotta őt a Facebook-oldaláról.
A TISZA elnöke nem állta meg szó nélkül Lázár János építési és közlekedési miniszter legutóbbi Facebook-bejegyzését, amelyben a kormánypárti politikus azt állítja, „az egészségügy után a vasúton a sor: Magyar Péter és szövetségesei most a magyar vasút fejlesztését blokkolják.”
Magyar válasza szerint „a bukott batidai bakter eközben nem a MÁV megmentésén dolgozik, hanem helyette a légkondis festménygyűjteményéből olyan bejegyzéseket posztol, amit a még meglévő Fidesz-szavazók közül is tízszer annyian röhögnek ki, mint ahányan lájkolnak.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fegyelmi eljárás indult a Pázmányon három pszichológus ellen, miután azt írták: a szeretetteljes család fontosabb a gyereknek, mint a szülők neme
A Pride előtt írták meg véleménycikküket, ami nagy port kavart. Most etikai eljárás indult ellenük, noha előzetesen engedélyt kaptak az egyetemi vezetéstől.
Etikai eljárást indított a Pázmány Péter Katolikus Egyetem három pszichológus oktatója ellen, miután a Pride előtt véleménycikket közöltek a HVG-n a szivárványcsaládokkal kapcsolatban, ezzel a címmel: Egy keresztény szellemiségű egyetem oktatóiként és pszichológusként valljuk: minden szeretetre épülő kapcsolat egyenértékű.
A cikk szerzői – Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes – kifejtették:
tudományos kutatások alapján a gyerekek számára a szeretetteljes családi közeg fontosabb, mint a szülők neme.
Mint írták, „legyen szó a Pride betiltásáról vagy a homoszexualitásra utaló könyvek befóliázásáról, a jogkorlátozások visszatérő indoka a gyermekek védelme. Ezzel szemben számos kutatás igazolta, hogy az azonos nemű és a heteroszexuális párok gyermekei között nincs különbség az általános egészségi mutatók, a tanulás, az érzelmi nehézségek és az azokkal való megküzdés terén.”
A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar vezetése etikai vétség gyanújával indított fegyelmi eljárást a három oktatóval szemben.
Az ügy hátterében a 444 szerint a kar dékánja, Birher Nándor állhat, akinek korábban több politikához köthető megbízása is volt, például az ORÖ-től, és részt vett a Híd a Munka világába projekt kialakításában is. Ez utóbbiról az EMMI egyébként megállapította, hogy nem megfelelően használták fel hozzá az uniós forrásokat.
Az etikai eljárás hivatalos indoklása szerint az egyetem dolgozói csak rektori engedéllyel adhatnak interjút a világi sajtónak.
Az érintett oktatók azonban nem interjút adtak, hanem véleménycikket írtak, a megjelenés előtt pedig engedélyt kértek és kaptak az egyetemi vezetéstől a publikálásra. Ennek ellenére vizsgálat indult ellenük.
Az eljárás jelenleg is folyamatban van. Ha az egyetem súlyos fegyelmi vétséget állapít meg, akár el is bocsáthatják a három pszichológust.
Etikai eljárást indított a Pázmány Péter Katolikus Egyetem három pszichológus oktatója ellen, miután a Pride előtt véleménycikket közöltek a HVG-n a szivárványcsaládokkal kapcsolatban, ezzel a címmel: Egy keresztény szellemiségű egyetem oktatóiként és pszichológusként valljuk: minden szeretetre épülő kapcsolat egyenértékű.
A cikk szerzői – Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes – kifejtették:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A 21 Kutatóközpont júniusi kutatása szerint a Fidesz 2022 óta a szavazótábora mintegy harmadát veszítette el, miközben a TISZA Párt támogatottsága a tavalyi európai parlamenti választások óta a másfélszeresére nőtt.
A felmérés három kérdésre épült: a válaszadók megjelölték, hogy 2022-ben, 2024-ben, valamint jelenleg melyik pártra szavaztak vagy szavaznának. Mivel ezek a válaszok visszaemlékezésen alapulnak, előfordulhat, hogy nem tükrözik pontosan a valós szavazatokat, de a kutatók szerint így is jól mutatják a pártpreferenciák változását, hiszen 2022-ben 1,6-szor, 2024-ben pedig másfélszer annyian szavaztak a Fideszre, mint az ellenzékre, és a kutatásban ez az arány 1,5–1,5 volt.
A Fidesz népszerűsége fokozatosan csökkent az elmúlt két évben. A megkérdezettek 35 százaléka emlékezett úgy, hogy 2022-ben a kormánypártra voksolt, 2024-ben ez az arány 29 százalékra csökkent, jelenleg pedig a válaszadók 25 százaléka mondja, hogy most is a Fideszt választaná.
Ezzel párhuzamosan a TISZA Párt támogatottsága növekedett: a válaszadók 19 százaléka emlékezett úgy, hogy 2024-ben a TISZA Pártra szavazott, jelenleg viszont már 32 százalék tenne így.
A 21 Kutatóközpont kérdéseire adott válaszok alapján kiderült: a TISZA mostani 32 százalékos szavazótáborának 18 százaléka a korábbi ellenzéki összefogás szavazóitól érkezett. A párt az elmúlt évben gyakorlatilag teljesen átvette a Momentum táborát, valamint a DK–MSZP–Párbeszéd szavazóinak körülbelül kétötödét is megszólította.
A Fidesz jelenlegi támogatottsága a kétharmada a 2022-es országgyűlési választáson elért eredménynek. Ezzel a kormánypárt szavazóinak harmada lemorzsolódott, és a tavalyi EP-választáshoz képest is ötödével zsugorodott a tábora. A kutatás szerint a 2022-es Fidesz-szavazók 66 százaléka ma is a pártot támogatná, 9 százalék viszont már a TISZA-ra szavazna, 21 százalék pedig bizonytalan.
A 2024-es EP-választáson a Fideszt választók 78 százaléka továbbra is a kormánypárt híve, 16 százalékuk ugyanakkor bizonytalan, négy százalékuk pedig már Magyar Péter pártját támogatná.
A 21 Kutatóközpont megállapította továbbá, hogy a 2022-es ellenzéki összefogás egykori szavazóinak 76 százaléka jelenleg a TISZA Párt táborához tartozik. A tavalyi EP-választáson a Demokratikus Koalícióra szavazók fele ma is kitart a párt mellett, míg 38 százalékuk átpártolt a TISZA Párthoz. A Kutyapárt 2024-es szavazóinak 35 százaléka szintén Magyar Péter pártját támogatná egy most vasárnapi szavazáson.
A felmérés arra jutott, hogy Magyar Péterék új szavazókat is meg tudtak szólítani azok közül, akik korábban nem vettek részt a választásokon.
A tavalyi EP-választásokon nem szavazók ötöde, a 2022-es országgyűlési választásokon távol maradók negyede már a TISZA Párt támogatója. Az új szavazók körében felülreprezentáltak a nők és a politika iránt kevésbé érdeklődők, szemben azokkal, akik már 2024-ben is a TISZA-ra szavaztak.
A frissen csatlakozott támogatók 70 százaléka biztos abban, hogy a TISZA Pártra szavazna, míg a korábbi TISZA-szavazók körében ez az arány 88 százalék.
A 21 Kutatóközpont adatai szerint összességében az történt, hogy a Fidesz tábora 2022-höz képest harmadával, a tavalyi EP-választás óta pedig ötödével csökkent. A TISZA Párt támogatottsága viszont a másfélszeresére nőtt.
A 21 Kutatóközpont hibrid adatfelvétele 2025. június 24. és 27. között zajlott, ezer fő megkérdezésével. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/- 3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna.
A 21 Kutatóközpont júniusi kutatása szerint a Fidesz 2022 óta a szavazótábora mintegy harmadát veszítette el, miközben a TISZA Párt támogatottsága a tavalyi európai parlamenti választások óta a másfélszeresére nőtt.
A felmérés három kérdésre épült: a válaszadók megjelölték, hogy 2022-ben, 2024-ben, valamint jelenleg melyik pártra szavaztak vagy szavaznának. Mivel ezek a válaszok visszaemlékezésen alapulnak, előfordulhat, hogy nem tükrözik pontosan a valós szavazatokat, de a kutatók szerint így is jól mutatják a pártpreferenciák változását, hiszen 2022-ben 1,6-szor, 2024-ben pedig másfélszer annyian szavaztak a Fideszre, mint az ellenzékre, és a kutatásban ez az arány 1,5–1,5 volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
