HÍREK
A Rovatból

Litvániába menekült a fehérorosz ellenzéki elnökjelölt, nem fogadja el a választás eredményét

Szvjatlana Cihanouszkaja egyik kampányképviselője szerint a politikusnak nem volt más választása.


Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt elhagyta Fehéroroszországot, és Litvániában tartózkodik - írta Linas Linkevicius litván külügyminiszter a Twitteren kedden, hangsúlyozva, hogy

Cihanouszkaja Litvániában biztonságban van.

Olga Kovalkova, Cihanouszkaja egyik kampányképviselője a Tut.by hírügynökségnek elmondta, hogy az ellenzéki elnökjelölt külföldre távozását a fehérorosz hatóságok bonyolították le. Kovalkova azt mondta, hogy

a politikusnak, aki a korábban őrizetbe vett stábfőnökével, Marija Morozzal együtt utazott el, "nem volt más választása", de "csapatának egy része továbbra is túsz marad".

Maga Cihanuouszkaja a YouTube-on videoüzenetet tett közzé, amelyben arról beszélt, hogy "önként" hozta meg "nagyon nehéz" döntését, amit azonban konkrétan nem indokolt meg.

"Tudom, hogy sokan megértenek, sokan elítélnek és sokan meggyűlölnek. De tudják, ne adja Isten, hogy bárki ilyen választás elé kerüljön, mint én"

- mondta a szemmel láthatóan erősen felzaklatott állapotban lévő asszony.

"Ezért, emberek, arra kérem önöket, hogy vigyázzanak magukra. Egyetlen élet sem ér annyit, mint ami most történik" - tette hozzá a jelölt, aki elismerte hogy "gyenge nő" maradt, holott úgy gondolta, hogy a kampány megedzette.

Hétfőn Valerij Vakulcsik, a fehérorosz Állambiztonsági Bizottság (KGB) vezetője bejelentette, hogy 120 fős egységet rendelt ki az egyesült ellenzéki kampánystáb védelmére, mert úgy értesültek a testülettől és egy elfogott üzenetből is, hogy merénylet készül Cihanouszkaja ellen.

A politikusnőt csapata azóta nem tudta elérni, hogy hétfőn elhagyta a választási bizottság épületét. Az ellenzéki elnökjelölt azért kereste fel a hivatalt, hogy több választókerületben a szavazatok újraszámlálását vagy a voksolás megismétlését követelje. Az ellenzéki jelölt bizalmasai elmondták: megpróbálják elérni, hogy újraszámlálják a leadott voksokat azokban a szavazókörzetekben, ahol problémák merültek fel. Egyúttal szeretnének tárgyalni a hatóságokkal a hatalom békés átadásáról, de ha kell, készek hosszú távra az utcákra vonulni, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek.

A választási bizottság előzetes eredményei alapján Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő 80,08 százalékot, míg Cihanouszkaja 10,9 százalékot szerzett a vasárnapi elnökválasztáson. A részvételi arány 84 százalékos volt. A végeredményt augusztus 14-én teszik közzé.

Cihanouszkaja választási csalásra hivatkozott, és leszögezte: nem fogadja el a hivatalos eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének.

A 37 éves angoltanárnő, aki néhány hét alatt vált a fehérorosz ellenzék vezéralakjává, egy korábbi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy hazájában marad, és tovább küzd a hatalom ellen. Két gyermeke már külföldön tartózkodik, férje Szjarhej Cihanouszki, kormánykritikus vlogger börtönben ül. A litván külügyminiszter hétfőn aggodalmát fejezte ki az asszony biztonságáért.

Litvánia, amely - Fehéroroszországhoz hasonlóan - egykor szovjet tagköztársaság volt, ma az Európai Unió és a NATO tagja. Az ország gyakran ad menedéket a fehérorosz vagy az orosz ellenzék tagjainak.

Vasárnap és hétfő este országszerte erőszakos tüntetések robbantak ki. Ezekben legkevesebb egy tiltakozó életét vesztette, sokan megsebesültek, és ezreket őrizetbe vettek. Cihanouszkaja provokációtól tartva közölte, hogy nem vesz részt a megmozdulásokon.

Lukasenka ellenfelei keddre országos sztrájkot hirdettek az állami szférában, hogy megbénítsák a hatalmi rendszer működését.

A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Az idei kampányidőszakban két ellenzéki elnökjelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt, kivéve a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelőit, akik elégedetten nyilatkoztak a választási folyamatról. Az államtól független felmérések a jelenlegi eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek. Ezek szerint Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán: Hadházy bolond, a múltkor is nekem támadt, és valami kádakat keresett rajtam
A miniszterelnök a Harcosok órájában elmondta, korábban sokszor támadták őket „kamu álhírekkel, becsületbe gázoló módon”, de ő inkább azt javasolta, ne foglalkozzanak ezekkel. Most azonban Semjén Zsolt szerinte másképp döntött, és vállalta a konfliktust.


Orbán Viktor a Harcosok Klubja YouTube-műsorában, a Harcosok órájában arról beszélt, hogy szerinte kormánybuktatási kísérlet zajlik. Úgy fogalmazott: „itt nem Semjén Zsoltot támadták meg, hanem azt akarták elérni, hogy emiatt fellázadjon ellenünk a fél ország”.

A miniszterelnök elmondta, korábban sokszor támadták őket „kamu álhírekkel, becsületbe gázoló módon”, de ő inkább azt javasolta, ne foglalkozzanak ezekkel. Most azonban Semjén Zsolt szerinte másképp döntött, és vállalta a konfliktust.

Orbán hangsúlyozta:

„itt azért lesznek súlyos jogkövetkezmények és azért nem lesz kegyelem, mert nem csak csúnyákat mondtak, hanem a legsúlyosabb bűncselekménnyel vádoltak két kormánytagot”.

Hozzátette, a rendőrségnek is segítséget kell adni abban, hogy egyértelműbbek legyenek a jogszabályok. Úgy fogalmazott: a megtorlás szó nem hangzik barátságosan, de ennek egy puhább kifejezése a jogkövetkezmény.

Rogán Antal kabinetminiszter szintén úgy nyilatkozott, hogy „ez már nem maradhat következmények nélkül”. Bár tévesen ukrán titkosszolgálati szálat említett, kijelentései szintén erősek voltak.

A műsorban Orbán a baloldali sajtót és az ellenzéki politikusokat is bírálta. Úgy fogalmazott: „a baloldali sajtó össze-vissza hazudozik és komolytalanul ír erről az ügyről”, és szerinte az ellenzéki politikusok is „komolytalanok, bohócok”.

Hadházy Ákosról azt mondta, nem tartja politikai szereplőnek, mert „nem akarja megbántani, de bolond”. Példaként említette: „múltkor a Parlamentben például valami kádat keresett rajtam”.

Az ellenzéki oldalról Orbán úgy fogalmazott: „az egyik egy kartonfigurával beszélget, a másik trombitál, a harmadik létrán mászik”. Szavai Magyar Péterre, Szabó Bálintra és Hadházy Ákosra vonatkoztak. Szerinte a nemzeti-konzervatív oldalnak ezzel szemben meg kell őriznie a komolyságát, és a digitális térben is meg kell ragadnia a figyelmet.

Szóba került az is, miért most hirdették meg a szlogent, hogy újra naggyá akarják tenni Magyarországot. Orbán így reagált:

„Ön szerint hány évet vesz igénybe, amíg a Gyurcsány által tönkretett országot naggyá lehet tenni? Az elmúlt tizenöt évben rengeteg minden történt, szerintem hetven százalék körül vagyunk, Lázár János szerint csak ötven százalék, de ez nem elég.”

A miniszterelnök visszautasította azt a felvetést is, hogy a gyermekbántalmazási ügyekben nem lépnek a hatóságok. Úgy fogalmazott: „mi minden gyereket azonnal megvédünk”.

A Harcosok órájában több témáról is szó esett, de Orbán Viktor főként a kormány elleni támadásokról, a jogkövetkezményekről és az ellenzék bírálatáról beszélt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Miért nem azok ellen hirdet megtorlást Orbán Viktor, akik fiatalok ellen rémtetteket követtek el?
A TISZA Párt elnöke kemény szavakkal osztotta ki a miniszterelnököt. Szerinte Orbán Viktor nem vállalja a felelősséget a botrányos kinevezésért a gyermekvédelemben.


Magyar Péter a Facebookon reagált a miniszterelnök Harcosok órájában adott interjújára, amelyben Orbán Viktor többek között azt mondta, a Szőlő utcai gyermekotthonnal kapcsolatos pedofil vádak miatt „lesznek súlyos jogkövetkezmények és azért nem lesz kegyelem, mert nem csak csúnyákat mondtak, hanem a legsúlyosabb bűncselekménnyel vádoltak két kormánytagot”.

A TISZA Párt elnöke a posztban azt írja, „Orbán Viktor a Szőlő utcai otthon kapcsán megtorlásról és jogkövetkezményekről beszél. Csak épp nem a fiatalok ellen rémtetteket elkövetők ellen akarja alkalmazni ezeket.”

Magyar szerint „egy emberséges és működő országban a miniszterelnök vállalná a politikai és morális felelősséget azért, hogy a minisztériumának vezetői - a szakemberek figyelmeztetése ellenére - egy bűnözőt neveztek ki az intézmény élére”.

Hozzátette: egy kormányfő ilyen helyzetben „bocsánatot kérne az áldozatoktól, hogy nem védték meg őket, hanem inkább 10 éven keresztül pozícióban tartottak és kitüntettek egy rémet.”

A politikus azzal az üzenettel zárja a posztját, hogy „a magyar nép legkésőbb 2026 áprilisában meghozza az ítéletét Orbán Viktor felett”.

Az ügy előzménye Kuslits Gábor egykori gyermekvédelmi intézményvezető interjúja volt, amelyben - név nélkül - azt állította, a Juhász Péter Pál által vezetett Szőlő utcai gyermekotthonból hordtak ki fiúkat és lányokat, hogy vezető politikusoknak nyújtsanak szexuális szolgáltatást. Később ellenzéki képviselők a parlamentben is firtatták a témát, az ügyben hallomások alapján felmerült „Zsolti bácsi” személye után érdeklődve.

A felvetésre Semjén Zsolt hevesen reagált, vérvádnak nevezve a magára vett kérdést. Erről Török Gábor politológus azt mondta, átgondolatlan lépés volt, amire a kormányoldal „azt a megoldást választotta, hogy ha már nem tudja letekerni, akkor megpróbálja áttematizálni az ügyet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán a drónokról: Tegyük föl, hogy néhány méterre berepült oda, és akkor mi van? Ukrajna nem egy független, szuverén ország
A miniszterelnök szerint a magyar–ukrán drónvita mellékes, mert ez NATO-terület, innen senki sem támadja Ukrajnát. Hozzátette: az országnak inkább kelet felől kellene aggódnia.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. szeptember 29.



Orbán Viktor a Harcosok órája vendégeként több más aktuális belpolitikai ügy mellett beszélt az Ukrajnába Volodimir Zelenszkij szerint a légteret megsértve átrepült magyar felderítő drónokról is. A kormányfő azt mondta, Ukrajnát ebből az irányból senki sem akarja megtámadni, mert ez a NATO-tagországok területe.

Az ukrán elnöknek szerinte inkább kelet felől kellene aggódnia.

Mint ismert, az ukránok szeptember 26-án, péntek reggel jelezték, hogy egy Magyarország felől érkező drón kétszer is átrepült Ukrajna államhatárán. Erről a repülések adatait tartalmazó térképeket is bemutattak.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium légiközlekedési hatósága azt nyilatkozta, hogy nem érkezett bejelentés polgári pilóta nélküli légijárművel kapcsolatban, míg a Magyar Honvédség visszautasította, hogy magyar drónok sértették volna meg Ukrajna légterét, de Volodimir Zelenszkij azt közölte, hogy „Mindenünk megvan. Az elektronikus felvételek, fotók és más bizonyítékok is.”

Orbán Viktor az interjúban mindezek után már úgy fogalmazott, „Most kettő-három-négy magyar drón átment vagy sem, nem az az ügy. Tegyük föl, hogy néhány méterre berepült oda, és akkor mi van? Ukrajna nem egy független, szuverén ország, Ukrajnát mi tartjuk el, nem szabad úgy viselkednie, mintha szuverén lenne.

Ha a Nyugat úgy dönt, holnap nem ad egy forintot sem, Ukrajna bezárhat. [Zelenszkijnek] Nem ezzel kellene foglalkoznia.”

Orbán Ukrajnával kapcsolatban hozzátette: az ország elveszítette a területe egyötödét, a szuverenitása ezzel véget ért, „a maradékot mi tartjuk el”. Végül annyit fűzött hozzá Zelenszkijnek címezve, hogy „mi nem ellenségei vagyunk egymásnak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Nyugat-barát kormánypárt magasan nyerte a bombariadókkal tarkított választást Moldovában
Ha ez marad a végeredmény, a PAS 54 mandátumot szerezhet a 101 fős parlamentben, a Patrióták pedig 27-et. Az oroszbarát ellenzék bejelentette, hogy ők nyertek, és tüntetést hirdettek.
MTI/AP/Vadim Ghirda - szmo.hu
2025. szeptember 29.



Több helyen bombariadó zavarta meg a vasárnapi szavazást, köztük Olaszországban, Romániában, Spanyolországban, az Egyesült Államokban és Moldovában is. A rendőrség három embert letartóztatott, mert zavargásokat terveztek.

A részvétel meghaladta az 52 százalékot, ami magasabb, mint az elmúlt években. A feldolgozottság 96 százalékánál a Maia Sandu vezette Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) közel 50 százalékon áll. Az előzetes mérések 25–30 százalékot jeleztek a pártnak.

Az oroszpárti Patrióta Választási Blokk (BEP) várhatóan 25 százalék körül zár. Ha ez marad a végeredmény, a PAS 54 mandátumot szerezhet a 101 fős parlamentben, a Patrióták pedig 27-et. Három kisebb párt összesen húsz helyhez juthat.

A szavazóhelyiségek bezárása után a Patriótákat vezető Igor Dodon a televízióban bejelentette, hogy ők nyerték a választásokat, noha nem készültek exit pollok. Hétfőre tüntetést hirdetett a parlament elé.

Transznisztria, az ukrán határ menti oroszbarát szakadár enklávé tovább bonyolítja a helyzetet: ott orosz katonai erők állomásoznak, miközben az ott élők moldovai útlevéllel rendelkeznek. Dodon azt mondta, hogy „mindenféle zaklatás történt, ami megakadályozta őket a szavazásban”. Igor Grosu, a PAS vezetője Moszkva által támogatott bűnözői csoportokat hibáztatott az incidensekért, és „türelemre és nyugalomra” kérte az embereket, hogy a választási folyamat folytatódhasson.


Link másolása
KÖVESS MINKET: