Orbán szerint itt sikeres gazdaságpolitika csak 2010 után volt, sosem szabad hallgatni a közgazdászokra

Miután Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter elsőszámú jelöltje az igazságügyi miniszteri pozícióra bejelentette visszalépését, a leendő miniszterelnök péntek délelőtt megnevezte, kit kért fel sógora helyett erre a tisztségre.

„Professzor asszony elmúlt két és fél évtizedben végzett akadémiai, szakmai és közéleti munkája garancia arra, hogy az alkotmányos rend, a jogállam, a fékek és ellensúlyok, valamint a jogbiztonság újjáépítése a legjobb kezekben lesz” - írta Magyar Péter.

Görög Mártát hazánk egyik legkiválóbb jogászprofesszorának tartja, aki a Magyar Jogász Egylet Elnökségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. Tudományos tevékenysége mellett a Magyar Akkreditációs Bizottság Akkreditációs Kollégiumának elnökeként a felsőoktatás minőségbiztosításában is vezető szerepet játszik.

Miniszteri feladatát Magyar Péter így írta le: „a jogalkotás szakmai minőségének helyreállítása és annak elérése, hogy a törvényalkotás átlátható legyen, és a jogszabályok elfogadását érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés előzze meg”.

A TISZA-kormány igazságügyi miniszterére vár azon jogi feltételek megteremtése is, amelyek lehetővé teszik a Magyarországnak járó uniós források felszabadítását és hazahozatalát. Ezen célok elérését segíti majd Dr. Görög Márta felkészültsége, stratégiai szemlélete, kiemelkedő rendszerépítő és intézményvezetői tapasztalata” – olvasható a leendő kormányfő posztjában.

Azt is hozzátette, örül, hogy a TISZA-kormányban az ország egyik legkiválóbb jogásza ülhet Deák Ferenc székébe.

Miután visszalépett az igazságügy-miniszteri jelöltségtől, Melléthei-Barna Márton a Válasz Online-nak adott interjúban beszélt döntésének hátteréről.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen őt kérte fel Magyar Péter, és ő miért fogadta el a jelölést, Melléthei-Barna Márton azt mondta,

már az első stockfotókon is szerepel, és önkéntesként, majd ügyvédként is segítette a pártot. Felidézte, hogy delegált volt a Nemzeti Választási Bizottságban, és számos perben képviselte a közösséget. Azt állítja, Magyar Péter a munkája és a megbízhatósága miatt kérte fel.

– jelentette ki. Hozzátette, azért vállalta el a feladatot, mert úgy gondolja, alkalmas a szolgálat betöltésére.

– mondta, megjegyezve, hogy érzése szerint ebben a párt vezetői, munkatársai, jogi szakemberei és prominen képviselői is egyetértettek.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a „vejek világa után a sógorok világa jön”, Melléthei-Barna Márton úgy fogalmazott, nem is érti a párhuzamot. Szerinte az ő esetében nem arról van szó, hogy Magyar Péter kedvezni akart volna neki. Hozzáfűzte: „Ez nem kegy, nem »ingyenpénz«, hanem kőkemény szolgálat.” Szerinte „az alapfelvetés is hibás, szó sincs semmilyen analógiáról, de még hasonlóságról sem.” Ugyanakkor elismerte, hogy érzékelte a közvéleményben megjelent, általa hamisnak nevezett percepciót.

Arra a kérdésre, hogy a miniszteri poszttal járó apparátusirányítási feladatok átgondolása szerepet játszott-e a visszalépésében, Melléthei-Barna Márton nemmel válaszolt. Állítása szerint alaposan átgondolta a feladatokat. „Ezekre a feladatokra képesnek érzem magam: van vízióm – ami a Tisza víziója –, elkötelezett vagyok és nagyon szeretném, hogy hazánk újra valódi jogállam legyen” – jelentette ki.

Az interjúban elmesélte a Magyar Péterrel való megismerkedését. Elmondása szerint évtizedekkel korábban találkoztak először.

„Magyar Péterrel 1999 szeptemberében, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának gólyatábora felé vezető úton, a vonaton ismerkedtem meg” – részletezte. A barátság egy ulticsatával indult. „Ultiztunk, elnyertem a pénzét, bár lehet, hogy ő erre fordítva emlékszik…” – tette hozzá. Elmondta, hogy Magyar húgával ugyan találkozott egyetemi házibulikban, de a kapcsolatuk csak sokkal később, 2024 őszén kezdődött. „Ahogy a visszalépésemet bejelentő Facebook-posztomban is írtam, kapcsolatunk 2024 őszén kezdődött, egy évvel később házasodtunk össze” – mondta, majd összegezte: „Szóval nem a feleségem révén kerültem a Tisza Párthoz.”

Végül a jövőbeli terveiről is beszélt, miután felvette képviselői mandátumát. „Listán szereztem mandátumot, a listára pedig azért kerültem fel, mert a Tisza Párt elnöksége az elvégzett munkám alapján alkalmasnak gondolt arra, hogy képviseljem a magyar embereket” – mondta. Zárásként kijelentette: „Én az eskümnek megfelelően azon fogok mindennap dolgozni a képviselőségem ideje alatt, hogy Magyarország egy szerethető, demokratikus és európai jogállam legyen.”

„Benne van a pakliban”, hogy leváltják, és az sem kizárt, hogy egy nő lesz az utódja – mondta Győrfi Pál a László Lilla vezette Legyen az! című vacsora-talkshow-ban. A szóvivő, aki több mint két évtizede az Országos Mentőszolgálat kommunikációs arca nyíltan beszélt a jövőjével kapcsolatos bizonytalanságokról és a rá nehezedő felelősségről a műsorban, amit az nlc.hu szemlézett.

Győrfi a kormányváltás utáni helyzetet úgy értékelte, hogy az sok ezer egészségügyi dolgozó számára bizonytalanságot hoz.

– mondta a szóvivő.

Azt sem zárta ki, hogy ha leváltják, női utódja is lehetne.

– fogalmazott.

Bár elismerte, hogy egy esetleges váltás nem lenne számára könnyű, a józan eszére is hallgat. „Számolok ezzel a lehetőséggel, és valószínűleg túl fogom élni, nem biztos… De ugyanakkor meg a józan eszem azt mondja, hogy szükség van változásra.”

Arról is beszélt, hogy az évek alatt a személye annyira összeforrt a mentőszolgálattal, hogy a szervezetet érő vádakat és kritikákat személyes támadásként éli meg. „Nem tudom szétszedni a dolgot – ha valaki a mentőszolgálatra mond valami rosszat, vagy merül föl valami vád, az egyben Győrfi Pálra is vonatkozik.”

Gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárnak kérheti fel a Tisza-kormány Gyurkó Szilviát, a Hintalovon gyermekjogi alapítvány alapítóját – írta a HVG több forrásra hivatkozva. A szakember, aki telefonon nem erősítette meg, de nem is cáfolta az értesülést, a Kátai-Németh Vilmos által vezetett Szociális- és Családügyi Minisztériumban kaphat pozíciót.

Egy esetleges kinevezés fordulatot jelenthet a gyermekvédelem irányításában, amely az előző ciklusban a Belügyminisztériumhoz tartozott. A terület reformja a Tisza Párt egyik központi ígérete volt a kampányban.

beleértve a dolgozók 25 százalékos béremelését, az ágazat működési költségeinek 20 százalékos emelését és a költségvetés felülről nyitottá tételét. Terveik között szerepel a gyermekotthonok 2030-ig történő felújítása, a Gyermekjogi Ombudsman intézményének létrehozása, valamint egy 20 évre visszamenőleges vizsgálat elindítása a rendszerben történt visszaélésekről.

Gyurkó Szilvia, aki jogi diplomája mellett a New York-i Columbia Egyetemen is folytatott gyermekjogi tanulmányokat, és 2016-ban alapította a Hintalovon Alapítványt, régóta a rendszer egyik legismertebb kritikusa. Egy korábbi interjúban a gyermekvédelmi szakellátás súlyos állapotáról beszélt.

Gyurkó szerint a rendszer egyik legsúlyosabb ellentmondása, hogy bár jogszabály tiltja, mégis minden harmadik gyereket valamilyen anyagi problémával összefüggő ok miatt emelnek ki a családjából.

Gyurkó Szilvia neve a bicskei gyermekotthon ügyében is felmerült. Még 2012-ben, az Eszter Alapítvány munkatársaként hozzá fordult az otthon három nevelője bizonyítékokkal az igazgató által elkövetett szexuális zaklatásokról. Gyurkó a kegyelmi botrány kirobbanása után elismerte, hogy hibát követett el, amikor azt tanácsolta a nevelőknek, hogy ne forduljanak a sajtóhoz.

A szakember hozzátette, hogy a sajtónyilvánosság szükségessége súlyos szegénységi bizonyítvány a hazai gyermekvédelemnek.

Fülöp volt az, aki megüzente Magyar Péternek, hogy a gyermekvédelmi intézményekben „további »képviselői látogatására« a jövőben nem tartunk igényt, és nem biztosítunk rá lehetőséget”. Ő volt az is, aki adminisztratív okokra hivatkozva megakadályozta, hogy a Tisza Párt adományai célba érjenek, és azzal is bekerült a hírekbe, hogy kivonult a parlament Népjóléti Bizottságának üléséről, ahol a Szőlő utcai botránnyal kapcsolatban vártak volna tőle válaszokat.