Hatalmas a tömeg a Nemzet Menetén - drónfotók a helyszínről
Bár a Honvédelmi Minisztérium megtiltotta a drónrepüléseket a Nemzet Menete idejére, a Tisza Párt élő közvetítésében mégis folyamatosan bevágják a drónfelvételeket, amin látszik, milyen óriási tömeg tart a Hősök tere felé.
Magyar Péter már korábban megüzente a honvédelmi miniszternek, hogy felszállnak, „akár tetszik, akár nem”. A Honvédelmi Minisztérium ugyanis biztonsági okokra hivatkozva váratlanul visszavonta az engedélyüket a drónrepülésre.
Ezt a döntést valószínűleg a parlament felett átrepülő Gripenek miatt hozták meg, csakhogy azok már negyed kettőkor megjelentek a Kossuth tér fölött, miközben a tiltás elvileg 15:40-ig él.
Magyar Péter már korábban megüzente a honvédelmi miniszternek, hogy felszállnak, „akár tetszik, akár nem”. A Honvédelmi Minisztérium ugyanis biztonsági okokra hivatkozva váratlanul visszavonta az engedélyüket a drónrepülésre.
Ezt a döntést valószínűleg a parlament felett átrepülő Gripenek miatt hozták meg, csakhogy azok már negyed kettőkor megjelentek a Kossuth tér fölött, miközben a tiltás elvileg 15:40-ig él.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem ismerek nálad becsületesebb, szakmaibb és alázatosabb embert” - Radnai Márk is üzent a jelöltséget visszaadó Melléthei-Barna Mártonnak
A Tisza Párt alelnöke Radnai Márk is megszólalt arról, hogy Melléthei-Barna Márton visszaadja miniszteri jelöltségét. Azt írja, hogy szavakban nem lehet kifejezni mindazt, amit a jogász tett a rendszerváltásért
„Minden bizalmam és támogatásom melletted szólt. Végigcsináltuk együtt ezt a két évet és őszintén mondhatom: nem ismerek nálad becsületesebb, szakmaibb és alázatosabb embert. Amit ebben a posztban leírsz, az ugyancsak ezt bizonyítja. Mindaz, amit jelentesz a közösségnek, amit te tettél a rendszerváltásért, amit tettél a szervezetért és benne mindannyiunkért ebben az időszakban… azt szavakban nem lehet kifejezni” - írja Radnai a Facebookon.
Szavait Magyar Péter sógorának, Melléthei-Barna Mártonnak címezte, aki csütörtök este jelentette be, hogy visszaadja jelöltségét az igazságügyi miniszter pozícióra, mert nem szeretné, hogy a közte és Magyar Péter között fennáló rokoni-baráti kapcsolat árnyat vessen a rendszerváltás ügyére.
„Minden bizalmam és támogatásom melletted szólt. Végigcsináltuk együtt ezt a két évet és őszintén mondhatom: nem ismerek nálad becsületesebb, szakmaibb és alázatosabb embert. Amit ebben a posztban leírsz, az ugyancsak ezt bizonyítja. Mindaz, amit jelentesz a közösségnek, amit te tettél a rendszerváltásért, amit tettél a szervezetért és benne mindannyiunkért ebben az időszakban… azt szavakban nem lehet kifejezni” - írja Radnai a Facebookon.
Szavait Magyar Péter sógorának, Melléthei-Barna Mártonnak címezte, aki csütörtök este jelentette be, hogy visszaadja jelöltségét az igazságügyi miniszter pozícióra, mert nem szeretné, hogy a közte és Magyar Péter között fennáló rokoni-baráti kapcsolat árnyat vessen a rendszerváltás ügyére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ugyanazon a napon távozik a METU vezérigazgatója, amikor az Állami Számvevőszék feljelentést tett az egyetem gazdálkodása miatt
Az Állami Számvevőszék bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést a Budapesti Metropolitan Egyetem gazdálkodása miatt. A bejelentés napján mondott le Czene Gréta, Matolcsy György korábbi kabinetfőnöke, aki az intézményt vezette.
Miközben az Állami Számvevőszék bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést, csütörtökön bejelentették, hogy távozik a Budapesti Metropolitan Egyetem éléről Czene Gréta elnök-vezérigazgató. A Telexen megjelent hír szerint a vezető személyes okokkal indokolta a döntését.
Az egyetem közleménye szerint az intézmény továbbra is „a hazai felsőoktatás dinamikusan fejlődő és innovatív szereplőjeként halad a kijelölt úton, szem előtt tartva az intézmény hosszú távú stratégiai céljait”.
Czene Gréta korábban Matolcsy György kabinetfőnökeként dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál, így személye összeköti az egyetemet a jegybank körüli ügyekkel.
A vezetőváltás bejelentésével egy napon derült ki, hogy az Állami Számvevőszék lezárta az egyetem gazdálkodásának ellenőrzését, és feljelentést tesz. A vizsgálat szerint 2021 és 2024 között jelentősen átalakult az egyetem kiadási szerkezete, az anyagjellegű és személyi jellegű kifizetések pedig az összes ráfordítás növekedési ütemét meghaladóan nőttek.
Különösen egy tétel emelkedett ki: 2022 és 2024 között az intézmény 2,14 milliárd forintot fizetett ki a SkyGreen Buildings Kft.-nek az Infoparkban található irodák bérleti díjára, üzemeltetésére és átalakítására.
A SkyGreen Buildings Kft. tulajdonosi hátterében magántőkealapok állnak, amelyek befektetési jegyeit végig a Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt. birtokolta. Ennek a cégnek Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia a százszázalékos tulajdonosa. A Telex szerint most fordul elő először, hogy ezt a tényt egy állami szerv is leírja hivatalos dokumentumban.
Az állami számvevőszék a mai napon átadta az MNB-botránnyal kapcsolatos iratait a Központi Nyomozó Főügyészségnek egy „házkutatás” (más jogi aktus büntetőügyben iratok átadására nincs) keretében.
Miközben az Állami Számvevőszék bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést, csütörtökön bejelentették, hogy távozik a Budapesti Metropolitan Egyetem éléről Czene Gréta elnök-vezérigazgató. A Telexen megjelent hír szerint a vezető személyes okokkal indokolta a döntését.
Az egyetem közleménye szerint az intézmény továbbra is „a hazai felsőoktatás dinamikusan fejlődő és innovatív szereplőjeként halad a kijelölt úton, szem előtt tartva az intézmény hosszú távú stratégiai céljait”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lemondott az országos kórházi főigazgató, esélyt adna Magyar Péterék jelöltjének
Révész János 2026. május 8-i hatállyal távozik az Országos Kórházi Főigazgatóság éléről. Döntését azzal indokolta, hogy az új kormánynak lehetőséget akar adni a saját vezetőjének kiválasztására.
A kormányváltás küszöbén, 2026. május 8-i hatállyal benyújtotta lemondását Révész János, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője. Főigazgatói munkaviszonya június végén szűnik meg.
A csütörtök este bejelentett döntést Révész azzal indokolta, hogy az új kormányzatnak lehetőséget kíván adni a saját elképzeléseinek megfelelő vezető kinevezésére.
„Május 9-ét követően mind a miniszter, mind a miniszterelnök személye változik. Úgy gondolom etikusnak és támogatónak, ha lehetővé teszem, hogy az ágazat új vezetése az általa legalkalmasabbnak ítélt vezetőt mihamarabb megbízza feladatának ellátásával” – írta.
A leköszönő főigazgató üdvözölte azt is, hogy tizenhat év után ismét miniszteri szinten képviseltetik magát az egészségügyi ágazat. Szerinte ez történelmi jelentőségű lehetőség.
„A betegellátás ügye erős politikai támogatottságot kap, a lehetőségkörnyezet bővül. Ez az új keretrendszer – reményem szerint – a valódi strukturális reformok és fejlődés irányába tud hatni” – fogalmazott.
Révész Jánost 2023 decemberében nevezték ki az Országos Kórházi Főigazgatóság élére, miután elődjét, Jenei Zoltánt, valamint az intézmény több más vezetőjét is menesztették.
A vezetőcseréket egy szélesebb körű átszervezés követte, amelynek során a belügyminiszter egyszerre 24 kórházigazgatót mentett fel.
Révész már kinevezése előtt országos ismertségre tett szert, amikor 2023 júniusában a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház főigazgatójaként írásban utasította az intézmény orvosait, hogy a reggeli értekezleteken felállva köszöntsék őt.
Hivatali ideje alatt komoly politikai támadások is érték. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy Facebook-posztban bírálta, amiért irodájában működött a klíma, miközben a kórházakban sokszor embertelenek a körülmények. Magyar Péter azt is állította, hogy Révész megtiltja az egészségügyi dolgozóknak a nyilatkozattételt, és nem ad engedélyt a sajtónak a kórházakban való forgatásra.
A főigazgatóságnak emellett súlyos szakmai konfliktusokkal is szembe kellett néznie. A Magyar Orvosi Kamara élesen bírálta az intézményt a budapesti pszichiátriai ellátás válsága miatt, miután a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben több orvos is felmondott a vállalhatatlan munkaterhek miatt. A helyzet odáig fajult, hogy márciusban az intézmény főigazgatója, Ézsi Robin is benyújtotta lemondását, és további orvosok is távoztak.
A hatályos jogszabályok szerint az országos kórházi főigazgatót az ágazatért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, így az utódlásról az új kormányzati felállásban születhet döntés.
A kormányváltás küszöbén, 2026. május 8-i hatállyal benyújtotta lemondását Révész János, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője. Főigazgatói munkaviszonya június végén szűnik meg.
A csütörtök este bejelentett döntést Révész azzal indokolta, hogy az új kormányzatnak lehetőséget kíván adni a saját elképzeléseinek megfelelő vezető kinevezésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kaáli-Nagy Géza: 211 millió forint ment Balásy Gyula cégének a lombikbébi szektorból
A professzor egy televíziós műsorban állította, hogy Balásy Gyula egyik cége közpénzhez jutott az állami meddőségi ellátásból. A professzor vizsgálatot sürget a kifizetés ügyében.
A mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó intézetek államosítását továbbra sem tartja jó ötletnek Kaáli-Nagy Géza, az 1992-ben alapított Kaáli Intézet létrehozója, akinek klinikáját 2019-ben vették állami kézbe. A visszavonult professzor az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy az állam nem jó gazda, és pazarlás zajlik a rendszerben, amire két konkrét példát is említett.
Kaáli-Nagy állítása szerint látott olyan tanácsadói szerződést, amely egy orvosnak 100 millió forintot biztosított egy évre. Emellett szóba hozta Balásy Gyula cégét, a New Land Mediát is, amely szerinte szerződéses kapcsolatban állt az Országos Kórházi Főigazgatóság meddőségi ellátásért felelős igazgatóságával.
A professzor a kifizetésekkel kapcsolatban vizsgálatot sürgetett, és a kommunikációs célú költéseket feleslegesnek nevezte.
„2023 novemberében 211 millió forintot kapott Balásy cége. Ennek a területnek nem igazán van szüksége reklámra. Az állam az ide áramoltatott pénzt kezelésekre szánta, nem pedig szivattyúzásra. Ezt például ki kellene vizsgálni, bár ez csak a jéghegy csúcsa” – állapította meg Kaáli-Nagy.
A Humánreprodukciós Igazgatóság idén februárban tette közzé először a magyarországi lombikklinikák sikerességi rátáját. A hivatalos jelentés szerint 2024-ben 26,4 százalékos sikerességi rátával dolgozott a 13 hazai intézmény, ami azt jelenti, hogy az elvégzett petefészek-stimulációkból ilyen arányban született gyerek. A 2024-ben kezelt 10 397 nő esetében összesen 3 089 gyermek jött világra.
Ezzel szemben Kaáli-Nagy Géza arról beszélt, hogy az egyes központok sikerességi mutatói a nyilvánosság számára nem elég átláthatók, így lehet, hogy Budapest vagy Győr sikeres, az országos átlag szerinte mégsem olyan kedvező, mint lehetne.
A professzor azt mondta, a klinikáját vissza nem venné, de ha hatékonyan tudna segíteni az ellátásban, akkor részt vállalna.
A meddőségi központokat 2019 karácsonya előtt kezdték el nagy léptékben államosítani, amikor a kormány bejelentette, hogy állami kézbe vesz hat meddőségi magánklinikát, és ingyenessé teszi a szűrővizsgálatokat, a kezeléseket, illetve a hozzájuk kapcsolódó gyógyszereket. 2022. július 1-jétől pedig törvény mondja ki, hogy csak állami meddőségi centrumokban lehet mesterséges megtermékenyítést végezni Magyarországon.
Az Európai Bizottság szerint a lombikszektor államosítása sérti az uniós piac egyik alapelvét, ezért kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.
Kaáli-Nagy Géza az elmúlt években többször is bírálta a rendszert. Egy korábbi nyilatkozatában azt a kérdést tette fel, hogy hová tűnt a pénz és hol vannak a pluszban ígért gyerekek, bár azóta a HRI közzétette a 2024-es adatokat, a vita a rendszer hatékonyságáról folytatódik. Egy Rétvári Bencének írt nyílt levélben pedig az „iszonyú várólistákra” hívta fel a figyelmet.
A mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó intézetek államosítását továbbra sem tartja jó ötletnek Kaáli-Nagy Géza, az 1992-ben alapított Kaáli Intézet létrehozója, akinek klinikáját 2019-ben vették állami kézbe. A visszavonult professzor az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy az állam nem jó gazda, és pazarlás zajlik a rendszerben, amire két konkrét példát is említett.
Kaáli-Nagy állítása szerint látott olyan tanácsadói szerződést, amely egy orvosnak 100 millió forintot biztosított egy évre. Emellett szóba hozta Balásy Gyula cégét, a New Land Mediát is, amely szerinte szerződéses kapcsolatban állt az Országos Kórházi Főigazgatóság meddőségi ellátásért felelős igazgatóságával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
