SZEMPONT
A Rovatból

„Felesleges pánikkeltés folyik” – Little G Weevil a könnyűzene állami átalakítási tervéről

Demeter Szilárd jobbkezeként az egyik leghíresebb magyar blueszenész is részt vett a 25 milliárd forintos reformtervezet kidolgozásában. Most mindenkit arra kér, tegye félre a szkepticizmusát.


Június végén érkezett a hír, hogy az eddig leginkább az irodalom területén mozgó Demeter Szilárdot könnyűzenei miniszteri biztossá nevezték ki.

Nem sokkal később pedig egy ambíciózus koncepció is kiszivárgott arról, hogyan reformálná meg alapjaiban az iparágat – nem kevesebb, mint 25 milliárd forintból.

A Petőfi Irodalmi Ügynökség újonnan alakult Könnyűzenei Központjának élére Szűcs Gábor, azaz Little G Weevil került, aki másfél évvel ezelőtt költözött haza az Egyesült Államokból.

Új feladatköre kapcsán kértünk tőle ismét interjút.

– Hogy kerültél ebbe a pozícióba?

– Tavaly ősszel volt egy személyes beszélgetésem Demeter Szilárddal teljesen más témában, és ha már találkoztunk, erről a kérdéskörről is kifejtettem neki a meglátásaimat. Nem is gondoltam arra, hogy ő hamarosan döntési helyzetbe kerülhet, csak barátilag osztottam meg vele, mit gondolok. Mivel az elmúlt 15 évet külföldön töltöttem, rengeteg nemzetközi tapasztalatom van, főként ezeket vázoltam fel neki.

Leginkább azt hiányoltam, miért nem kezelik egyenrangú művészeti ágazatként a könnyűzenét. Szerintem sokkal többet érdemelne, hiszen évtizedek óta járnak magyar zenészek külföldre saját erőből, színvonalasnál színvonalasabb produkciókkal, kvázi ingyen reklámozva az országot. Mégsem kapnak vissza szinte semmit, holott a XXI. század annyi mindent elvett tőlük, a lemezeladásokkal az élen.

Úgy gondolom, hogy ha szervezett módon tudnánk segíteni a hazai szcénát, egyben nevelni az utánpótlást, az hihetetlenül nagy motivációt jelentene, szó szerint felpezsdülne tőle az élet a szakmán belül. Megtisztelő, hogy most, amikor úgy tűnik, végre tényleg történik valami ezen a területen, velem is számolt.

– Mi a feladatod pontosan?

– Még kialakulóban van, de én a nemzetközi aggyal való gondolkodást hoznám be a csapatba. Van egy kialakult képem arról, hogy lehetne segíteni magyar zenészeknek úgy, hogy nemcsak itthon, de külföldön is tudjanak érvényesülni. Ez viszont hatalmas és komplex munka, amit magánemberként, szervezeti háttér nélkül képtelen lennék véghezvinni. Ezért amikor Szilárd pár hónappal később elárulta, hogy készül egy ilyen kezdeményezés, meglepődve és nagyon boldogan kérdezgettem a részletekről.

Nagyon fontos, hogy ez egyelőre csak egy tervezet. Se döntés nincs még róla, se a pénz nem áll rendelkezésre. Volt bizonyos számú ülésünk, ahol összeraktuk, amink van: leírtuk, kiszámoltuk, melyik területhez mekkora összegre lenne szükség. Itt tartunk most. Szerintem már az is szuper, hogy egyáltalán elkészülhetett, és vannak néhányan a magyar kormányban, akik nyitottak rá, hogy legyen változás.

Közel 25 éve zenélek, és amióta az eszemet tudom, a magyar zenészek mindig panaszkodtak. Most végre született egy stratégia annak érdekében, hogy ne panaszkodjanak.

A Könnyűzenei Központ lényegi munkája viszont csak azután kezdődik majd, ha tényleg elfogadják a tervezetet.

Demeter Szilárd (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

– Mit tartasz a stratégia legfőbb erősségének?

– Sokkal szélesebb spektrumot érint, mint eddig bármi. Korábban nem létezett átfogó koncepció: az, hogy különböző jogcímeken fel lehetett venni támogatásokat, nem nevezhető szervezett együttműködésnek. Soha nem készült még ilyen volumenű tervezet a magyar zenetörténelemben. Azon, hogy egyes emberek légből kapott dolgokon vitatkoznak, csak nevetni tudok. Valószínűleg csak azért foglalkoznak vele ennyit, mert Demeter Szilárd lett a téma felelőse, bár fogalmam sincs, ez miért ad rá okot.

– Korábban azért voltak olyan lépései, főleg az irodalom területén, amelyek a zeneipar számára is indokolhatják a gyanakvást.

– Miért kéne gyanakodni? Mondj egyetlen olyan dolgot a stratégiában, amivel bárki rosszul jár.

Még a legszkeptikusabb zenészek is azt nyilatkozták, hogy kellemesen csalódtak. Akkor meg miről beszélünk? Minden feketén-fehéren le van írva, de még egyszer mondom, ez egyelőre csak tervezet. Majd ha elfogadják, és elkezdődik a végrehajtása, lehet kritizálni. Addig csak felesleges pánikkeltés folyik.

Nekem semmi közöm ahhoz, amit Szilárd az irodalom területén csinál, nem vagyok képben vele, így véleményt se tudok mondani róla. Felkértek egy feladatra, amit elvégeztem, most pedig várunk a következő lépésre. Amint lehet, dolgozunk tovább, addig pedig mindenkit arra kérek, tartsa meg magának a szkepticizmusát.

– A talán legtöbbször emlegetett „társadalmiasítás” mit jelent a te olvasatodban?



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a vagyonkimentésről: A NER-lovagok nem szaladgálnak bőröndökkel a határon
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a NER-vagyonok visszaszerzése egy hosszú és bonyolult jogi folyamat lesz. Úgy látja, a nemzetközi szinten tartott vagyonok felkutatása nem hónapok, hanem évek kérdése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében árnyalja a „vagyonkimentésről” szóló közbeszédet, amelynek már a nyitánya is egyértelművé teszi az álláspontját: „A NER pénz nem fut. A NER vagyon fel lett építve.”

Úgy látja, a jelenlegi diskurzus túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. „Az elmúlt napokban azt látom, hogy egyre többen beszélnek úgy »vagyonkimentésről«, mintha az egy hirtelen, kapkodó mozdulat lenne” – írja, hozzátéve, hogy ez a kép félrevezető.

Kifejti, hogy ezek a vagyonok nem pillanatok alatt jöttek létre, és nem egyetlen helyen tárolják őket. Szerinte egy ilyen mértékű vagyon felépítése évekig tartó, sokszínű folyamat.

„Mit jelent ez? Azt, hogy: több országban van jelen, több eszközben van tartva, cégeken, alapokon, befektetéseken keresztül működik”.

Tarjányi hangsúlyozza, ez a nagy vagyonok általános működési módja. A szakértő szerint a legnagyobb félreértés a folyamat jellegét övezi. Azt állítja, a kommunikáció gyakran azt a benyomást kelti, mintha a NER-hez köthető személyek készpénzzel teli táskákkal menekülnének. „Ez nem a valóság” – szögezi le.

Úgy látja, a pénz nem tűnik el, hanem a pénzügyi rendszeren belül mozog. „Átrendeződik. Átkerül. Átstrukturálják.” Rámutat, hogy a globális pénzügyi rendszerben léteznek olyan szolgáltatók, különösen a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Latin-Amerikában, amelyek éppen az ilyen helyzetekre specializálódtak, amikor a tulajdonosok biztonságos helyet keresnek a vagyonuknak.

A kulcskérdés szerinte nem az, hogy van-e pénzmozgás, hanem az, hogy ezt hogyan értelmezzük: pánikreakcióként, vagy egy olyan rendszer előre megtervezett lépéseként, amelynek mindig is volt forgatókönyve a vészhelyzetekre.

Ezzel kapcsolatban a sajtó felelősségét is felveti: „Kevesebb hangulatkeltés és nagyobb pontosság kellene a médiában…”

Tarjányi szerint a jövőbeli kormány feladata rendkívül nehéz lesz. Óva int attól, hogy bárki könnyűnek állítsa be ezt a folyamatot.

„Az új kormánynak a vagyonok visszaszerzése hosszú menet lesz. Évek!!!”

Végül a jogállami garanciákra hívja fel a figyelmet. „Ha valaki – legyen az személy vagy cég – bizonyítani tudja, hogy jogszerűen rendelkezett a pénzzel, akkor az államnak vissza kell adnia azt.” A szakértő szerint ilyen esetekben a zárolásokat fel kell oldani, sőt, az államnak akár kártérítési felelőssége is felmerülhet. „Egyszóval ez kemény munka lesz…” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András: Orbán helyében inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat
A politikus Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort az Európai Bíróság ítélete után. Fekete-Győr szerint "a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Európai Unió Bíróság magyar „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatos ítéletéről és a leköszönő kormányfő arra adott reakcióiról. A politikus szerint szórakoztató figyelni a bukott miniszterelnök utolsó erőfeszítéseit. Úgy véli, a közvéleményt már egyáltalán nem érdekli, mit tesz vagy nem tesz a leköszönő kormány.

Fekete-Győr azt állítja,

a volt kormányfő „már a múlt embere, aki a saját összeomlott kártyavárának a romjain próbálja elhitetni magáról, hogy még mindig ő osztja a lapokat”.

A politikus szerint hiába levelezget Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, mert „a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.

Levelezgethet Sulyok Tamással hajnaltól napestig, de a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását.

A poszt írója szerint a korábbi kormány tizenhat éven keresztül próbálta megosztani a társadalmat „mesterségesen generált, »gyermekvédelminek« hazudott aljas uszítással”, és ezzel ártatlan embereket állított célkeresztbe. Fekete-Győr úgy látja, „ennek az undorító kirekesztősdinek vetett véget április 12-én a magyarok elsöprő többsége”.

Felidézte, hogy

a vitatott jogszabály „puszta politikai haszonszerzésből, a leghitványabb módon egy kalap alá vették a pedofil bűnözőket a meleg honfitársainkkal”.

Állítása szerint most, hogy az Európai Bíróság is kimondta az ítéletét, „végleg lerántotta a leplet erről az államilag szervezett, homofób megbélyegzésről”, Orbán Viktor még mindig egy „genderpropaganda nevű ócska fantommal viaskodva” igyekszik eljátszani a nemzetmentő szabadságharcost.

Fekete-Győr szerint ma már egyértelmű társadalmi akarat van egy olyan Magyarországra, „amely nem a megosztásra és a kirekesztésre, hanem az emberi méltóságra, az egyéni szabadság megkérdőjelezhetetlen tiszteletére, a magánélet szentségére és az európai szolidaritásra épül”.

A politikus a „most felálló rendszerváltó parlament” felelősségének nevezte, hogy a következő hónapokban törölje el a „putyini kottából átvett propagandatörvényeket”. Ezzel együtt egy olyan új gyermekvédelmi törvényt kell alkotni, amely szerinte „nem ártatlan kisebbségeket bélyegez meg, hanem tényleges védelmet nyújt a valódi szexuális ragadozókkal szemben”.

Innen is üzenem a bukott miniszterelnöknek: a helyében én mélységesen befognám a számat, és inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor a következő hónapokban végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat!

Végül Fekete-Győr azt írta, nem akarja megzavarni a volt miniszterelnököt a „politikai önfelszámolásban”, és nyugodtan írogathatja tovább „az értelmetlen leveleit a saját kis bukott bábjainak”. Azt tanácsolta neki, egy dolgot azonban jobb, ha az eszébe vés: „a történelem és a szabad Magyarország már túllépett rajta, a politikusbűnözők korszakának végérvényesen leáldozott!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: A csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására sem volt szükség
Vidéki Prókátor egy friss posztban fejtette ki, hogy a választás utáni események, mint a Hankó-ügy, igazolják a korábbi forgatókönyvét. Szerinte a Fidesz népszerűségének bezuhanása már az új kormány megalakulása és az elszámoltatás megkezdése előtt beindult.


Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.

Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”

„Szerencsére azonban úgy alakult, hogy a gyakorlatban nem szükséges kipróbálni az elmélet megvalósíthatóságát” – írja a szerző.

Meglátása szerint a Fidesz népszerűségének csökkenése és a kellemetlen ügyek napvilágra kerülése már a kormányváltás előtt megindult.

„Amúgy ma már az is megállapítható, hogy a csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására és az új kormány intézkedéseire sem volt szükség”

– állítja.

A bejegyzést egy kérdéssel zárja, amely a jövőbeli kormányzati lépések lehetséges hatásaira utal: „MI lesz itt akkor, ha az új kormány elkezdi a munkát, elzárja a propaganda és a NER gazdasági hátországának közpénzcsapjait, nyilvánosságra hozza az Orbán-rendszer idején elkövetett bűnöket és nekiáll az elszámoltatásnak?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Ervin: Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni
Nagy Ervin nem csalódott, hogy nem ő lett a kulturális miniszter, szerinte a tárcának sok olyan része van, ami nem az ő szakterülete. De a kultúra területén lesz feladata. Megvédte Magyar Péter választását is, aki sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek.


„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

„Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni, és meg fog találni ez a feladat – én bízom benne” – jelentette ki.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

Szerinte Melléthei-Barna Mártonnak „van egy kétéves hitele és előtörténete”, ami alapján Péter őt választotta, nem pedig a rokoni szálak miatt.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk